VELEMÉRI SZENTHÁROMSÁG TEMPLOM, A FÉNYEK TEMPLOMA

VELEMÉRI SZENTHÁROMSÁG TEMPLOM, A FÉNYEK TEMPLOMA

A templom története
A veleméri Szentháromság templom építésének pontos ideje nem ismert, de feltételezhető, hogy építését – vagy elődjének építését – Szent István rendelte el, hiszen Velemér akkoriban 10 falunak volt központja. Stílusa alapján az építése az 1200-as évek második felére tehető. Oklevélben először 1360-ban említik. A katolikus templom a XVII. században református tulajdonba került, ekkor meszelték le díszítéseit is, majd később újra a katolikusoké lett.
A templom kivételes művészi értékeire az 1800-as évek második felében a híres műemlékvédő Rómer Flóris és a helyi tanító Gózon Imre hívták fel a figyelmet.
Az elragadó templom távol az országúttól, a ma Paprétnek nevezett területen, az erdő mellé bújva áll immár hét évszázada.

Különleges freskók…

1378-ban Aquila János festette ki a templombelsőt, teljesen beborítva a falat a Bibliából és a Szentek legendáiból vett ábrázolásokkal. Páratlan értékű freskótöredékek találhatók az egyhajós, tornyos, sokszögű szentéllyel záródó apró templomban.

A szentélyben az ablak két oldalán az Angyali üdvözlet jelenetét láthatjuk, fölötte pedig Veronika kendőjén Krisztus arca rajzolódik ki. A boltozaton a négy evangélista szimbolikus ábrázolását festette meg a művész, bika, sas, szárnyas oroszlán és szárnyas ifjú képében. Balra a szakállas arc Aquila János önarcképe, mellette a Szent Bölcsesség nőalakja.
Az épségben maradt bibliai jelenetek közt figyelemreméltó még az utolsó ítélet ábrázolása az üdvözült és a kárhozott lelkekkel, illetve a hajó bal oldali falán található Szent Miklós legenda ábrázolása.

Miért nevezik a “Fények templomának”?

A téli napforduló hajnalán besütő nap a Madonna ölében látható gyermek Jézust világítja meg, a nyári napforduló idején pedig az első fény a Madonna köpenye alatt bújó bűnösökre vetül, jelezve, hogy ekkor számukra is van kegyelem. A mozgó fénysugár később a küszöbön áll meg, kijelöli a templom hosszát, majd a szentély és a diadalív sarkában fogy el. Napéjegyenlőség idején az utolsó sugarak egyszerre világítják meg Szent Lászlót és a megfeszített Krisztust. A téli napforduló idején a fény végig az északi falra esik. A legkeletibb ablakon bejutó sugarak délben a hajó és a szentély határán érik a padlót, és végül a szentségházban halnak el.

Templom egész évben nyitva van: Hétfőn: 09.00-15.00 és Kedd – Vasárnap: 09.00-16.00

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
kirandulastippek.hu
wikipedia
orseg.info