SumidaFeketeházy János, a magyar Eiffel
Feketeházy János (Vágsellye, 1842. május 16. – Vágsellye, 1927. október 31.) a magyar hídépítő mérnök, hatgyermekes családban, a cseh Feketeházy Domonkos (eredetileg Černohaus) és Fekete Anna fiaként született. Apja tanító és a helyi templom kántora volt, így az iskola épületében laktak. Elemi iskoláját Vágsellyén, középfokú tanulmányait Nagyszombatban és a Nyitrai Piarista Gimnáziumban végezte. A bécsi, majd a zürichi műegyetemen tanult, ahol 1866-ban kapott mérnöki oklevelet.1866-ban gyakornokként részt vett Boszporusz-csatorna és a wien-stadlaui Duna-híd tervezésében. A kiegyezés után hazatért és 1873-tól a Magyar Királyi Államvasutaknál kapott beosztást. A MÁV-nál dolgozott egészen 1892-ig, amikor főmérnöki rangban vonult nyugdíjba.
Nyugdíjazása után haláláig Vágsellyén élt, ahol tagja volt a Casino Egyesületnek. 1923-ban baleset érte és amputálni kellett a lábát. Szülővárosában a családi sírboltban nyugszik.
A vasszerkezetek tervezése terén végzett nemzetközi viszonylatban is számottevő munkát, a vasúti vashidak többsége az általa bevezetett szabványtervek szerint épült, emiatt életművének jelentős része ismeretlen maradt. Külföldön is elterjedtek vasúti mozdonyfordító korongjai és hadászati hídszerkezetei.
Mérnöki munkái
• Az összes 1912 előtt, a Magyar Királyi Államvasutak által épített vasúti híd
• A Fővámház (ma Budapesti Corvinus Egyetem) tetőszerkezete (1870-74)
• A fiumei forgóhíd
• A Keleti pályaudvar vágánycsarnokának acél tetőszerkezete (1884)
• Az operaház tetőszerkezete (1884)
• Az Északi Főműhely 22 000 m²-es, öthajós, bazilikás elrendezésű gőzmozdony-szerelő csarnoka és fűtőháza (téves nevén: Eiffel-csarnok) (1886)
Kiemelkedően az ő nevéhez fűződik a Szabadság híd (régi nevén Ferencz József- híd) építése, amely a pályaterve alapján készült.
A szegedi közúti Tisza-híd (1883) azzal a tévhittel szemben, hogy a szegedi közúti hidat Gustave Eiffel tervezte, a valóság az, hogy az ő nevét viselő cég építette, Feketeházy János tervei alapján.
A Komárom és Révkomárom közötti Erzsébet híd (1891–1892)
Az Esztergom és Párkány közötti Mária Valéria híd (1893–1895)
szerkesztette Pester Béla
