SumidaZielinski Szilárd
Mikor átmentek a Nyugati téri felüljárón – vagy alatta -, mikor sétáltok a Margitszigeti víztorony tövében gondoltok-e arra, hogy ezeket a műalkotásokat kinek köszönhetjük? Nos megmondom őszintén, én nem. Csak amikor sokadszor mentem a Budafoki út 3. számú ház előtt feltűnt egy emléktábla és kicsit utána néztem a dolognak.
A Nyugati téri felüljáró ugyan csak közvetetten az életútjának következménye, de a Margit szigeti víztorony az ő tervezésének eredménye. Ki is volt ez a nagyszerű mérnök, a műszaki tudományok doktora?
Zielinski Szilárd (Mátészalka, 1860. május 1. – Budapest, 1924. április 24.) építőmérnök, műegyetemi tanár, a magyarországi vasbetonépítés úttörője.
1860. május 1-jén született Mátészalkán. Apja Stanislaus Zieliński, politikai okokból Magyarországra menekült lengyel nemesember volt, anyja Böhm Terézia. Tanulmányait a Budai Főreáltanodában, majd Pesten, a m. kir. József-Műegyetemen végezte, majd 1888-ig állami ösztöndíjjal Németországban, Angliában és Franciaországban tanult, illetve Párizsban dolgozott az Eiffel-cégnél. 1889-től mérnöki irodát nyitott Budapesten, és elsősorban hídtervezéssel és vasúti nyomjelzéssel foglalkozott. Ekkoriban még főleg vasszerkezeteket alkalmazott.
1897-től tanár a Műegyetemen.
A XIX. sz. második felében London, New York, Chicago és Párizs metróépítési lázban égtek, 1897-re Zielinski Szilárd is megalkotta a budapesti „Magyar Metropol Vasút” tervét. Meghatározta az észak-déli és a keleti-nyugati főirányokat is. Így a mérnökök közt ő volt az első, aki a metróhálózati építési tervekért doktori címet kapott.
Miután megismerte François Hennebique francia mérnök vasbetonépítésre vonatkozó szabadalmát mérnöki munkájában az országban elsőként szorgalmazta a vasbeton szerkezetek alkalmazását. Kezdetben francia tervek alapján és francia munkások alkalmazásával dolgozott, majd nem sokkal később már saját tervek és szegedi munkások segítségével függetlenítette magát.
Mérnöki munkássága mellett sok éven át küzdött a Mérnöki Kamara megalakításáért. Az első elnöke az 1923. március 8-ai megalapítástól április 24-én bekövetkezett haláláig.
Amikor a Városligetben átsétáltok a hídon jusson eszetekbe ez a nagyszerű elme, ugyanis azt a később róla elnevezett hidat is ő tervezte. Külön érdekessége, hogy a híd a II. világháborúban nem sérült meg különösebben, csak a kandelábereket kellett pótolni, ezt a felrobbantott Lánc-híd kandelábereivel pótolták.
szerkesztő Pester Béla
