Az eltemetett viadukt

Az eltemetett viadukt

Ha egy komoly viaduktra gondolunk akkor Magyarországról elsősorban a híres Szent István völgyhíd ugrik be,vagyis a veszprémi viadukt.Persze méltán,hiszen nagyszerű, látványos építmény! Pedig…létezik Magyarországon egy másik viadukt amely kétszer akkora mint a Veszprémi. Ez a völgyhíd helyenként harminc méter magasan, hét ívével kétszáz méter hosszan szel át egy völgyet a nógrádi szénmedencében csakhogy ez a viadukt el van temetve.

Salgótarján külterületén 1911-12-ben egy rendkívüli, mintegy 200 m hosszú, hétnyílású, igényes kivitelű vasbeton ívhíd épült a kőszénbánya szállítási feladatainak megoldására, melyet aztán a kitermelés csökkenése után lassan, de biztosan eltemettek.

Szinte hihetetlen, hogy egy ilyen monumentális híd úgy épüljön meg, hogy a helyi sajtó, a szakirodalom említést sem tesz róla, majd senki nem emeli fel a szavát, hogy egy műszaki értéket ne tüntessenek úgy el, hogy egy 30 m mély szép völgyet betöltenek.

. A Grünwald Gyula és Mitis István által tervezett, s a Nicholson Gépgyár által megépített hídnak nem adatott hosszú jövő, mert a Teréz-tárót ugyanis – ahová vezetett – 50 millió mázsa szén kitermelése után, 1929-ben bezárták. Ezt követően meddőhányóval töltötték fel a Teréz-táró felé vezető völgyet, így az ötvenes évekre gyakorlatilag eltűnt a híd is. Amit a föld nem takart el, arra az egyre vastagabb avarréteg terített takarót. Előbb csak a völgy lett egyre kisebb, majd a fák birtokba vették a híd közvetlen környékét is. Ma már csak egy nyiladék látszik: igaz, gyanúsan egyenes itt az erdei út.

A helytörténészek remélik, hogy a somlyói viadukt egy darabját kiássák, és legalább turistalátványosságként a nagyközönség elé tárják az arra illetékesek.

Ürmössy Ákos, a Magyar Közút Kht. Nógrád megyei igazgatója hídmérnök munkatársaival kezdett hozzá a somlyóbányai völgyhíd vizsgálatához. Mint mondja, a pályaszerkezet a kutatás első eredményei szerint meglepően jó állapotban van, miként az általuk feltárt vasbeton tartószerkezet is. Irdatlan mennyiségű földet kellene azonban elhordani, hogy látványosságot produkáljanak. Viszont minden bizonnyal megérné a fáradságot, ha legalább egy ívet bemutatnának, járhatóvá tennék a pályatestet, és kerékpárútként hoznák rendbe a Zagyva-rakodó felé vezető bányavasúti nyomvonalat, amely a híd után a hegy gyomrában, egy ugyancsak meglévő, feltárható alagúton keresztül vezet.

Szerk.: Cseke Ibolya CsIbi

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *