SumidaPálos rend és a Sziklatemplom
Gellért-hegy 140 méterre magasodik fölénk,a középkori nevét – Pest-hegy (Mons Pestiensis) – arról a barlangról kapta, amelyből a Sziklatemplomot kialakították. A “pest” szó egyes szláv, más források szerint hun, nyelvekben kemencét, barlangot, üreget jelent. Ez a feltűnő természeti képződmény (a “pest”) messziről is nagyon jól látható megkülönböztető jel volt, az akkor még szinte teljesen kopár sziklafal oldalán.
Mivel a Duna ezen a helyen volt a legkeskenyebb, ezért már ősidők óta volt itt átkelőhely, melyet a hegy után Pesti-révnek neveztek. A folyó bal partján kialakult nagyobbik települést Pestnek, a jobb parton lévőt pedig Kis-Pestnek hívták. Néhány száz évvel később az idetelepülő németek is átvették Pest városának nevét, s a maguk nyelvére lefordítva, “Ofen”-nek nevezték el.
A középkori okleveles emlékeinkben található “Pest-hegy” megjelölés mellett találkozhatunk még a Kelen-hegy névvel is, majd egyre általánosabbá vált a Szent Gellért-hegy elnevezés.
Gellért püspök
~~~~~~~~~~~
Szent Gellért püspök, akiről a hegy napjainkig megőrzött nevét kapta, 980 körül született Velencében. A San Giorgo szigetén lévő bencés monostorban élt és tanult , ahol tehetségével hamar kitűnt, és mintaszerű szerzetessé vált. 1015-ben két társával szentföldi zarándokútra indult, de egy vihar miatt Isztria (a mai Horvátország) partjainál kötöttek ki. A Szent András szigetén lévő bencés monostorban találkozott össze Razina pannonhalmi apáttal, aki Magyarországra hívta őt. Itt hét évig volt I. István király fiának, Imrének a nevelője, majd elvonult a bakonybéli remeteség csendjébe. 1028-ban a király rábízta a Maros menti (Csanád) egyházmegye megszervezését.
1046 őszén felerősödtek a belviszályok Magyarországon. Orseolo Péter
zsarnoki uralma véget ért, s a köznép vissza akart térni az ősi pogány szokásokhoz. A magyar főurak pedig hazahívták a száműzetésben élő Árpád-házi hercegeket. A királyi tanács Gellértet és két püspöktársát küldte fogadásukra, de mivel a hercegek még nem érkeztek meg Székesfehérvárra, ezért továbbutaztak Diósdig. Másnap reggel, Gellértnek a Szent Szabina-templomban mondott miséje közben látomása volt közelgő vértanúságukról. Útjukat folytatva a pesti-révhez értek, ahol Vata pogány lázadói kőzáporral törtek rájuk. Gellértet kirángatták a szekeréből, hozzákötözték egy kordéhoz, és a Kelen-hegy szikláiról a mélybe taszították.
Szent Gellért holttestét ideiglenesen a pesti Boldogasszony templomban temették el, később átszállították Csanádra. Vértanúságának helyén IV. Béla templomot építtetett, ami valószínűleg a török időkben semmisült meg.
Pálos rend
~~~~~~~~
A rend alapítója Boldog Özséb 1200 körül született. 1246-ban kanonoki rangjáról és vagyonáról lemondva a Pilis rengetegébe vonult és három évig élte a remeték csendes, egyszerű, mégis nagyon nehéz életét. 1250-ben gyűjtötte össze a Pilisben és az ország távolabbi részein élő remetéket.
Sajnos, II. József osztrák császár sok más szerzetesközösséggel együtt, 1786-ban a Pálos rendet is feloszlatta. Így a rendnek mindössze két kolostora maradt, mind a kettő Lengyelországban. Csak 1934-ben térhettek vissza szülőföldjükre a Pálosok, és kezdték meg újból – 150 évi kényszerű szünet után – a magyarság szolgálatát.
Két évtized sem telt el, amikor ismét nehéz idők következtek mind az ország, mind a rend számára. 1950-ben a kommunista diktatúra kíméletlenül számolta fel az “ellenségnek” tekintett rendeket. A szerzeteseket egyetlen éjszaka alatt teherautókra rakták és elszállították. Egyeseket közülük ártatlanul kivégeztek, a többieket pedig koholt vádak alapján börtönbüntetésre ítéltek. A Sziklatemplomot teljesen tönkretették, majd a hatvanas évek elején 1,5-2 méter vastagságú betonfallal a bejáratát elzárták. A templom helyén karsztvíz-megfigyelő állomást alakítottak ki, a kolostort pedig az Állami Balett Intézet használta, mint kollégiumot.
Végérvényesnek látszott a pusztulás, mely a templomot és a szerzet zsenge hajtását érte. Mégis, 1989-ben a rendszerváltás során – mint annyiszor a történelmünkben – újból talpra állt a rend.
1990-ben visszakapták kolostorukat a pálos atyák, és megnyitották a Sziklatemplomot. A bejáratot elzáró vastag betonfalat 1992-ben lebontották, és annak egy darabját a bejárat jobb oldalán helyezték el emlékeztetőül a kommunista diktatúra négy évtizedére.
Remete Szent Pál, a rend névadója
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
1995-től egy magyar kutatócsoport Vörös Győző egyiptológus vezetésével Thébában, a Thot-hegyen több évig ásatásokat végzett, ahol feltárták a Montuhotep Szanhkaré fáraó (Kr. e. 2010-1998) által épített templomot. 1997-ben fedezték fel azt a 120 m-es királysírt, amelynek bejárata a Thot-hegy északi oldalán, egy függőleges sziklafalon, 17 méter magasan helyezkedik el. Valószínűnek látszik, hogy annak a fáraónak a temetkezési helyét találták meg, aki a hegyen lévő templomot emelte. A sírt már az ókorban kirabolták. Az öt nagy terem mellett, egy másodlagosan bemetszett szentélyre bukkantak, a Pantokrátor (a világ végén dicsőségesen eljövő, ítélkező) Krisztus freskójával. A kis kápolnát a thébai sivatagban élő kopt keresztény remeték készítették valószínűleg Kr. u. a IV. században. A VII. sz.-ban, az Egyiptomot leigázó mohamedán hódítók a szentélyt megrongálták, ezért a falfestmények csak töredékesen maradtak ránk.
A remetekápolna másik képe egy fehér ruhás szentet ábrázol. Mellette kopt nyelvű felirat olvasható: “Én vagyok az Istenhez tartozó monachus (szerzetes)”. Ez valószínűleg Remete Szent Pál lehet, aki 230 körül született Théba városában, majd közel száz évet töltött el éppen itt a thébai sivatagban, teljes magányban, imában és vezeklésben.
Sziklatemplom
~~~~~~~~~~~
A templom építésének gondolata 1924-ben vetődött fel, amikor egy magyar zarándokcsoport a világhírű franciaországi kegyhelyen, Lourdes-ban járt. Eredetileg a Szent Gellért-hegy déli oldalán lévő Szent Iván barlangot szerették volna a lourdes-i grotta mintájára engesztelő szentéllyé megépíteni. Később azonban a barlang természetes üregét, a hegy belsejében robbantásokkal kialakított mesterséges barlangrésszel bővítették ki. A templomépítés munkálataival 1931 tavaszára készültek el. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostort építettek a templomhoz, a hegy Duna felőli oldalán, a szülőföldjére hazatelepülő egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára.
A templom vasrácsán a Pálos Rend címerét láthatjuk. A külső (a régi Szent Iván) barlangba lépve a lourdes-i Szent Szűz szobrát találjuk. A bejárattal szemben, a régi kórus fölött a rendalapító Boldog Özséb szobra áll. Bal oldalon Mindszenty József bíboros reliefje látható. Mindkét alkotást Marton László szobrászművész készítette.
Jobbra látható még Remete Szent Pál Prágában őrzött ereklyetartójának másolata is, ez Barabás Edit alkotása.
A külső barlangból egy alagútszerű folyosón juthatunk a mélyebben fekvő, mesterségesen kialakított templomrészbe, ahol a szentmiséket és a különböző imádságokat tartják. Ide belépve az első, amit észreveszünk a kellemes hőmérséklet, mely télen-nyáron 20 °C körül van, a már említett melegvizű forrásoknak köszönhetően.
A templomot Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelték fel, ezért is találhatjuk meg nem sokkal a bejárat után a Szűzanya Szent Koronával ékesített szobrát. Az ábrázolás érdekessége, hogy a kis Jézus nem Mária karján ül, hanem a szoknyája mellett áll, és az országalmát édesanyjának nyújtja, kérve, hogy fogadja el azt tőle. Az alkotóművész ezzel a mozdulattal gyönyörűen fejezte ki, hogy Szent István első magyar király Isten akaratát teljesítette, amikor halála előtt a Szent Koronát, és vele együtt az egész Magyar nemzetet a Boldogasszony oltalmába ajánlotta. A másik különlegessége ennek az alkotásnak, a Szűzanya felső ruhája (mellénye), mely két egymással szembeforduló galambból áll. A magyar népművészetben nagyon gyakran használt díszítőelem a galamb. Közvetlen a Magyarok Nagyasszony szobor mellett találjuk Szent István király fejszobrát, szintén Barabás Edit alkotása.
Példáját nem csak Egyiptomban követték nagyon sokan. Évszázadokkal később a magyar erdőkben, hegyekben is akadtak olyanok, akikben visszhangra talált az ő egyszerű, csendes élete. Amikor Boldog Özséb megalapította a Pálosok Rendjét, éppen ezt a Szent Pált, az első remetét állította példaképül társai elé. Őt választotta védőszentül, és a nevét is tőle nyerte az egyetlen magyar alapítású rend. Szt. Pál szobrát, az ő jellegzetes attributumaival: a hollóval, mely egy darab kenyeret tart a csőrében, és az oroszlánnal, a Mária szobor közelében találjuk meg.
A templom szentségháza, tabernákuluma a Thot-hegyi kopt szentély méret azonos fotómásolata, mely fölött a figyelmes szemlélő Remete Szent Pál csontereklyéjét is láthatja. Kovácsoltvas díszítések Pölöskei József ötvösművész munkái
Tovább haladva a lengyel kápolnához jut el a látogató. A II. világháború szomorú emlékét őrzi ez a hely, és azt az imádságos és Istenben bízó lelkületet, mellyel a templomban menedéket kapó lengyel testvéreink a háború végét várták, hogy hazájukba visszatérhessenek. De emlékeztet minket a lengyel és a magyar nép régi időkig visszanyúló baráti kapcsolataira és közös szentjeire, mely összekapcsolja a két nemzetet. A Pálos Rend nagyon sokat köszönhet a lengyeleknek, hisz II. József rendelete után, mellyel betiltotta működésüket, a majdnem kihalásra ítélt rendet ők tartották életben, és segítették az újbóli megtelepedését magyar földön.
A lengyel kápolna korlátja szépen állítja elénk ezt a kapcsolatot, ahogy a két nemzet címerét, mintegy összefogja a középen lévő harmadik, a pálos címer. Az itt található oltárt a lengyel uralkodóház jelvényéből, a Jagelló-sasból alakították ki, és azon a híres częstochowai szentély kegyképének, a Fekete Madonnának egy másolatát helyezték el. A képtől balra Nagy Lajos magyar király lánya, Szent Hedvig látható, aki lengyel királyné lett, jobbra pedig Boldog Özsébet ismerhetjük fel.
A feszület alatt áll a templom főoltára, melyet 1990-ben szentelt fel Angelo Acerbi pápai nuncius. A nagyon érdekes zöld eozinnal díszített pyrogránit oltár a pécsi Zsolnay Porcelángyárban készült, Sikota Győző iparművész tervei alapján. Az oltár elején lévő díszítés elkészítéséhez a művész az őskeresztények egyik jelképét, a halat használta fel. A kerek fél domborműben a három hal, melynek egy feje van a Szentháromságot jelképezi.
A főoltárral szemben állva, a bal oldali boltíves nyílás mögött Szent Gellért domborművét láthatjuk. Majzik Mária keramikus – aki a templomban található Magyarok Nagyasszonya, és Maximilian Kolbe alkotásokat is készítette – nem a megszokott módon, mint püspököt ábrázolta Gellértet, hanem, mint egyszerű remetét, aki bakonybéli magányában a feszület előtt
Írta, szerkesztette: Cseke Ibolya CsIbi
