SumidaJedlik Ányos, a Buborékművek és a fröccs
Ha valakinek Jedlik Ányos nevét említjük hazánkban, az illetőnek elsőre a dinamó jut az eszébe, de mindjárt másodiknak a szódavíz – régiesen szikvíz – feltalálása. Ez utóbbi azért némi pontosításra szorul, ugyanis szikvizet, már az 1800-as évek elején állítottak elő. Jedlik nevéhez valójában a folyamatos, ipari méretű előállítás kidolgozása kapcsolódik.
1826-ban ért el új eredményeket, amikor a Győrbe szállított balatonfüredi ásványvizet szerette volna egy friss, mesterséges szénsavas vízzel helyettesíteni. Először csak rendtársait lepte meg egy általa „apparatus acidularis”-nak nevezett berendezéssel, majd 1828-29-ben kezdett behatóan foglalkozni a mesterséges savanyúvíznek iparilag is használható készítési módjával. Ismert volt számára, hogy Genfben már régebb óta állítanak elő savanyúvizet, de ezeket az eljárásokat titokban tartották. Hamarosan azonban ő is hatékony eljárást dolgozott ki, amit 1830-ban közzé is tettek Bécsben, Jedlik latin nyelvű cikkét németre fordítva. Az ő nevéhez fűződik a szikvíz olcsó nagyüzemi gyártása Magyarországon, és az a megoldás, hogy a szifon aljáról egy cső segítségével érdemes a szódavizet kinyerni, hogy több széndioxid maradjon az italban.
Termékétől Jedlik azt várta, hogy kolerajárvány idején a szikvizet ivók kisebb eséllyel betegednek meg: “Talán azon betegségekben sem lenne czéliránytalan ital, mellyekben a szénsav által történendő izgatás a belső részekre jótékonyan hat. Mondhatom volt alkalmam cholera idejében némelly ismerőseim közül tapasztalni, mennyire epedtek ezen ital után, s nem keveset enyhítettek kínzó állapotukon, midőn az orvos engedelmébül vele élhettek. Illy neme a savanyú vizeknek természetben nem találtatik: mert a szénsavval egyesült víz többféle ásványos részekkel érintésben lévén, azokbul kisebb vagy nagyobb mennyiségben mindenkor valamit magába vesz.”
Jedlik Ányos nyomán hazánkban gyorsan közkedvelt lett a mesterséges ásványvíznek is nevezett szikvíz.
Nem is nagy távolságra Győrtől, ahol Jedlik Ányos tanított és kutatómunkáját végezte, Répcelakon körülbelül száz évvel később egy olajipari kutatófúrás alkalmával bukkantak az Európában egyedülálló 98,7 % tisztaságú, 8,4 milliárd köbméternyi és 80-100 évre elegendő természetes széndioxid mezőre. Erre települt a Répcelaki Szénsavtermelő Vállalat. Mivel több évtizeden keresztül az olaj és gázipari tröszt szervezetében működött – onnan enyhén szólva kissé kilógva – a többiek ironikusan Buborékműveknek hívták. Pedig megérdemelte a megbecsülést, mert alapításától kezdve a privatizációig azon kevés vállalat körébe tartozott, amelyik nyereséges volt, ugyanis szinte egész Európát ellátta széndioxiddal és szárazjéggel (a szárazjég a széndioxid szilárd formája, – 78,5 C fokos, vizet nem tartalmazó vegyület). Ez utóbbi nagy felhasználója az élelmiszeripar, élelmiszerszállítás.
1842. október 5-én Fáy András a fóti pincéjébe hívta szüretre Vörösmartyt és néhány barátját. A barátok között ott volt Jedlik Ányos is. Jedlik magával vitte a világ legelső szódásüvegét, majd a házigazda és a vendégek elképedésére elkészítette a Fáy-birtokon a legelső fröccsöt, amit németesen spriccernek nevezett el. Vörösmarty a borozgatás alkalmával, Jedlik szódájával felspriccelt borát kóstolva jegyezte meg: “Spritzer? Túl németes. Legyen inkább fröccs!” Azt ellenőrizni, hogy ez valóban a világ első fröccsözése volt-e, nem tudjuk, de nekünk mindenképpen az.
Emlékezzünk meg nagy feltalálónkról nagy költőnk versének első részletével, esetleg egy fröccs elfogyasztása közben:
Fölfelé megy borban a gyöngy;
Jól teszi.
Tőle senki e jogát el
Nem veszi.
Törjön is mind ég felé az
Ami gyöngy;
Hadd maradjon gyáva földön
A göröngy.
Testet éleszt és táplál a
Lakoma,
De ami a lelket adja,
Az bora.
Lélek és bor két atyafi
Gyermekek;
Hol van a hal, mely dicső volt
És remek?
Víg pohár közt édesebb a
Szerelem.
Ami benne keserű van,
Elnyelem.
Hejh galambom, szőke bimbóm,
Mit nevetsz?
Áldjon meg a három isten,
Ha szeretsz.
Érted csillog e pohár bor,
Érted vív,
Tele tűzzel, tele lánggal,
Mint e szív;
Volna szívem, felszökelne
Mint a kút,
Venni tőled vagy szerelmet,
Vagy bucsút.
Hejh barátom, honfi társam,
Bort igyál.
Víg, komor, vagy csüggeteg vagy,
Csak igyál.
Borban a gond megbetegszik,
Él a kedv.
Nincs a földön gyógyerőre
Több ily nedv.
Borban a bú, mint a gyermek,
Aluszik.
Magyar ember már busúlt sok
Századig.
Ideje hogy ébredezzen
Valaha:
Most kell neki felvirúlni
Vagy soha.
Bort megissza magyar ember,
Jól teszi;
Okkal-móddal meg nem árthat
A szeszi.
Nagyot iszik a hazáért
S felsivít:
Csakhogy egyszer tenne is már
Valamit.
………….
1842. október 5.
Írta és szerk.: Pester Béla
