Koppány vezér földje

Koppány vezér földje. Második rész: A somogyvámosi Pusztatorony

Somogyvámos a Balatontól délre a Fonyód és Kaposvár közötti úton található. A község története az avar időkbe nyúlik vissza. Az 1940-es régészeti ásatások során a Táncsics utcában ebből a korból származó temetőre bukkantak, ahol csontokat, cserépedényeket és lószerszámokat találtak. A középkorban a mai Somogyvámos határában egy Csopak nevű falu terült el, amely 1237-ben részben a szentmártoni apátság birtoka volt, amelyről írásos emlékek is fennmaradtak. A török időkben azonban teljesen elpusztult az a település, majd lassan a neve is feledésbe merült. A közelében azonban akkor már állt Vámos, ahol most a román stílusú templom romjait találjuk. Az 1575-ös adólajstrom Vámosfalva néven jegyezte fel az utókornak.

Somogyvámos határában, a gabonatáblák között középkori templomrom emelkedik. Régészeti feltárások alapján a Pusztatorony valószínűleg a XII. században épült késő román, kora gótikus stílusban. Jellegzetes, négyszögből nyolcszögbe formálódó tornya azóta rendíthetetlen, de állnak még a templom nyugati falai és félköríves szentélye is. A különleges formájú torony nem csak a harang zúgását segítette a település minden szegletébe eljuttatni, de távolra néző, lőrésszerű ablakaiból kikémlelhető volt a portyázó hordák közeledte, és az egyhajós vaskos, tömör építményben a helyiek oltalmat lelhettek a támadások idejére. Körülötte egykor falu állhatott, mára gabonatáblák veszik körül, ameddig a szem ellát.

A vámosiak legendáriuma is izgalmas: A torony történetét írásos emlékek és az itt élők apáról fiúra szálló elbeszélései őrizték meg. Egy állítólagos krónikás feljegyzései alapján például „a derékmagas falak egy barbárul befalazott gyermek testét rejtették. E gyermek Koppány vezér fia, a kis Kupa volt.” A legenda szerint a templom lakóépület, a Somogyváron székelő Koppány birtoka volt. Sarolt fejedelemasszonytól kapott vámszedői jogával élve gyűjtötte a vámot a régi római hadiúton és kereskedelmi úton érkező kufároktól.

szerk.: Cseke Ibolya

forrás:

*Ludwig Emil cikke a somogyvámosi pusztatemplomról

* Műemlékem.hu

fotók: commons.wikimedia.org

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *