Ősi bútoraink: szuszék és a tulipános láda

Ősi bútoraink: szuszék és a tulipános láda

A szuszék a legrégibb tárolásra használt bútorunk itt, a Kárpát-medencében. A néprajzkutatók szerint őse már az ókori közel-keleti civilizációkban kialakult.

Miben különbözik a szuszék a tulipános ládától?

Gyakran keverik össze manapság őket, pedig nagyon más a kettő. A szuszék többezer éves technológia kiforrott formája, és hasítással, ácsmunkával készült, jó minőségű bükkfából – ezért nevezik “ácsolt ládának” is.

A szuszék jellegzetességei

Szuszék formája jellegzetes, teteje jellemzően domború. Kézimunkával készült, nem volt benne vasszeg és semminemű ragasztóanyag.

Szerkezetének lényege hogy a négy lábba hornyokat vájt a készítő, ezekbe csúsztak be zsilipszerűen az ácsolással megfaragott deszkák, amiket faszeggel rögzítettek. Az ácsolt láda minden deszkáját egyenként kézi munkával kellett megfaragni és hornyolni. A hornyok lefelé álltak, így még a víz is lefolyt róla. A jól elkészített ácsolt ládában biztonságban volt a ruha és egyéb értékes holmi. A palóc (főként gömöri) ládákon kívül – amelyek vásározással egész messzire is elkerültek – híresek voltak a baranyai „szökrönyök” és az erdélyi szuszékok is. Egyéni formaviláguk volt az egyes tájegységeknek, de a szerkezete, készítési módja mindnek közel azonos: a zsindelyezéshez hasonlóan hornyolták, illesztették a deszkákat, amiket díszítés előtt megfüstöltek, így a belekarcolt minták szépen kirajzolódtak.

A palócföldi mesterek kétféle használatra készítettek ácsolt ládát. Gabona tárolásra készült egyszerű ládákat nem díszítették a menyasszonyi, kelengyés szekrénynek igen gazdagon “hímzettek voltak .

A szuszék újkori újjáéledése

A hagyományos menyasszonyi használatra már mindkét ládaféle eltűnt – a szuszék készítését 1955-ben tudták utoljára filmre venni – mégis sok száz ácsolt láda található még a Kárpát-medencében. Minden egyes szuszékot éppen darabjainak szabálytalansága, csodálatos díszei miatt körülleng valamiféle megfogalmazhatatlan ősiség, erő, időtlenség és utánozhatatlanság. Az egykori készítők és készítőközpontok gazdag termést hagytak maguk után, az ácsolt szuszék igen tartós: rendes szobai körülmények közt néhány száz évig is szolgál, (léteznek 3-400 éves példányok is.) Ezek miatt sokan gyűjtik őket.

Napjainkban ismét feléledt ez az ősi szép ­mesterség: megrendelésre újra készítenek kisebb méretű palóc szuszékot, az eredeti kézi módszerrel és a régi díszítésekkel, amelyek közt – akárcsak az öreg szuszékok esetében – ma sincs két egyforma.

Tulipántos láda

Magyarországon az asztalos készítésű menyasszonyi láda közismert elnevezése a tulipános láda. XIX. sz. első felében tűnt fel a Dunántúlon. Ezt megelőzően a szuszék volt általános. Hazánkban a tulipán ősi ábrázolás, de a feljegyzések szerint a XVII. sz.-ban lett gyakori a festőasztalosok munkáin.

A magyar népdalokban és tárgyi népművészetben igen gyakori a tulipánábrázolás. Jellé alakult formája megtalálható kapufélfákon, fejfákon, kályhacsempén, cserépkorsón, szűrhímzéseken, kelengyeládákon, szerelmi ajándékokon (a női munkaeszközökön: ,,faragott guzsalytalp”, sulykoló, mángorló, stb). Ez a gyakori megjelenés arra utal, hogy egy általános jelentésű szimbólumról van szó, olyan női jelképről, mely egyértelműen a szexualitásra, erotikára utal, különösen piros színével. Ezt főleg a szerelmi ajándékokon lehet megfigyelni. Termékenységvarázsló, gonoszt távol tartó erejébe vetett hit fűződött hozzá az ókori görögöktől a belső-ázsiai mongolokig.

Ezzel szemben a tulipános láda a későbbi asztalosipar terméke (a „láda” szó is német eredetű), és már fűrészelt puhafából, fenyőből készült. Deszkái közt már nincs zsindelyszerű hornyolt illesztés, fecskefarkas sarokillesztéssel ragasztották össze őket. A ládát kifestették leveles, virágos mintákkal, innen kapta közkeletű nevét. Ezek, majd azután a fiókos sublótok az 1930-as, 40-es évekre végképp kiszorították kelengyés funkciójából az ácsolt szuszékot.

szerk.: Cseke Ibolya CsIbi

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *