SumidaPünkösdi hagyományok, népszokások
A Pünkösd elnevezés a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból származik, és a húsvétot követő 50. napon kezdődik, számos hagyománnyal, népszokással.
A keresztények pünkösdkor azt ünneplik, hogy Jézus mennybemenetele után Szentlélek leszállt az apostolokra, ez a keresztény egyház születésnapja.
Sok más keresztény ünnephez hasonlóan itt is a már meglévő, pogány hiedelmekre épült rá a keresztény tartalom, s olvadt össze egy közös ünneppé.
Magyarországon, csakúgy mint Európa számos országában a pünkösd ünneplésében keverednek a keresztény, illetve az ősi pogány, ókori (római) elemek. A népszokásokban elsősorban a termékenység, a nász ünnepe, és ezek szimbolikus megjelenítése dominál. Pünkösd ünneplésében ma is fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban természetesen a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza.
Pünkösdi – király választás
“Rövid, mint a pünkösdi királyság ”
A többnyire lóversennyel vagy más ügyességi próbával választott pünkösdi király hatalma egy évig tartott. A győztest és lovát virágokkal és szomorúfűzágakkal borították be. „A pünkösdi király egy évig minden lakodalomba, ünnepélyre, mulatságra hivatalos, minden kocsmában ingyen rovása van, amit elfogyaszt, fizeti a község, lovát, marháját tartoznak a társai őrizni, s ha netán valami apró vétséget követne el, azért testi büntetéssel nem illetik.”
Pünkösdi királyné-járás
E házról házra járó pünkösdi szokás még az 1960-as években is élő népszokás volt az Alföldön. A lányok fehérbe öltöztek, a legények gyolcsinget, gyolcsgatyát vettek fel, árvalányhajas kalapban, kislajbiban mentek a lányok után. Táncoltak és énekeltek a házaknál.
Tavaszköszöntés
Pünkösdkor a vidéki házakra, kerítésekre, istállókra zöld ágat, leggyakrabban bodzát tűztek ki. Általában a gonosz, rossz szellemek elhárításával magyarázzák, vagy egyszerűen az ünnep jelképezésével, néhol pedig a lányos ház jeleként értelmezik. A magyar nyelvterületen mindenütt kedvelték a pünkösdi bálokat. Kalotaszegen a fiatalságnak jeles ünnepe volt, mert háromnapos táncot rendeztek ilyenkor. A gazdasági jellegű szokások közül pünkösdhöz fűződik sokfelé a pásztorok megajándékozása.
Párválasztó és udvarló szokások
Udvarlással kapcsolatos szokások is kapcsolódnak Pünkösd ünnepéhez. Egyes helyeken például a legényeknek be kellett csempészni a kiválasztott lány ablakába egy pünkösdi rózsát. A lányoknak viszont koszorút kellett fonni, s átadni a legényeknek. Ilyenkor szokás volt a mátkázás is. A legény annak a lánynak küldött egy tálat kaláccsal és borral, aki tetszett neki. Ha a lány viszonozta az érzelmeket, akkor ő is hasonlóan telerakott tálat küldött vissza. Este aztán újabb lehetőség nyílt az udvarlásra, ugyanis sokfelé ilyenkor pünkösdi bálokat tartottak.
Májusfaállítás, zöldághordás
Egyes területeken ilyenkor állították a májusfát. Azokon a területeken pedig, ahol május 1-jén állították, ott általában ezeken a napokon döntötték ki. Általában a közösségeknek is volt egy közös fája, aminek a kidöntését ünnepély, és táncmulatság kísérte. Más helyeken házakra, kerítésekre tűztek ki zöld gallyakat, ágakat.
Úrnapi hiedelmek
A pünkösd utáni második hét csütörtökén úrnapi sátrakat készítettek az oltárok fölé a falu különböző pontjain, újabban csak a templom körül. Az úrnapi sátrakat zöld gallyakkal, virágokkal díszítik. Az úrnapi sátrak díszítményeit, mint szentelt növényeket később mágikus célra használták – a földművelésben, állattartásban, sőt az ember- és állatgyógyításban: Az úrnapi virág szirmából főzött teát torokgyulladás, kéz és lábfájás, szemgyulladás ellen is hasznosnak tartották. A hiedelem szerint úrnapi kakukkfűvel kell a tejesköcsögöket kimosni, hogy el ne vigyék a tehén hasznát
szerk.: Cseke Ibolya CsIbi
