SumidaSalamon-torony
A visegrádi kettős várrendszert a tatárjárás után 1250-1260 körül építtette IV. Béla és felesége, Lascaris Mária királyné. A várat az évszázadok alatt az Anjou-királyoktól Hunyadi Mátyásig számos magyar uralkodó bővítette, komfortosította illetve tette a korszerű katonai elvárásoknak megfelelővé.Az alsóvár a kaputoronnyal és őrtornyokkal megerősített erődítésfalakból és egy nagy lakótoronyból állt, amely egyszerre volt uralkodói szálláshely, ispáni lakóhely és katonai feladatokat ellátó erődített épület.
Az alsóvárat a fellegvárral tornyokkal megerősített völgyzárófal kötötte össze, mely egészen a Duna-parti őrtoronyig húzódott. A völgyzárófalakon át vezetett a Budát és Esztergomot összekötő középkori országút, a vár egyik fontos feladata ugyanis az országút és a dunai hajóforgalom ellenőrzése volt.
Az alsóvár lakótornya, az ún. Salamon-torony a korszak magyarországi építészetében szinte egyedülálló épület. XIII. századi főbejárata az első emeletről nyílott, innen vezetett az emeletre a déli sarkába beépített lépcsőház. Az emeleti termeket oszlopos kandallók fűtötték, és gazdagon tagozott ikerablakok világították meg. A hatodik szinten helyezkedett el a gyilokjárós, pártázatos falakkal övezett tetőterasz, ahonnan a külső, fából épült erkélyfolyosóra lehetett kilépni. A lakótorony nyugati oldalához árnyékszéktorony is csatlakozott.
A XIV. század elején a várat Csák Máté birtokolta, tőle Károly Róbert hívei ostrommal foglaltak el. Az Anjou király 1323-ban helyezte át székhelyét Temesvárról Visegrádra. Ekkorra keltezhető a Salamon-torony átépítése is.
A király a második emelet keleti ablakát bejárattá alakíttatta át, belül pedig a termeket keresztfalakkal osztották meg.
Az ötödik szintet fedő fa födémet bordás boltozatokkal helyettesítették, ezáltal a torony felső teraszán nagyobb hajítógépeket lehetett felállítani. Az alsóvár belső vára a XIV. században Károly Róbert a körül egy belső várfalövet emeltetett. A falak által határolt, magasabban fekvő teraszról hídon át lehetett a lakótoronyba bejutni. Ezen a teraszon kapott helyet a pénzverőház és itt állt a vár kútja is.
Salamon torony legendái
I. Béla mindössze 3 évig uralkodott, őt I. András fia, a németek által támogatott Salamon követte, ám ő sem birtokolhatta sokáig a királyi trónt, ugyanis I. Béla fiai (Géza és László ) ellen 1074. március 14-én vívott mogyoródi csatában vereséget szenvedett. Salamont ezután fogságban tartották.
A köztudatba mélyen beleivódott az a vélekedés, hogy a XI. században Salamon királyt itt tartották fogva, pedig ennél a történelmi eseménynél jóval később, a XIII. század második felében épült a torony, tehát értelemszerűen Salamon király nem raboskodhatott a Salamon-toronyban .A királyt valójában az Alsóvártól északra elterülő Sibrik-dombi ispánsági várban tarthatták fogságban. Ez a vár nagyrészt már a XII. században elvesztette a jelentőségét, és az 1241-42-es tatárjárás idején elnéptelenedett.
Fénylik, mint Salamon töke…
A mondás nem az egykori király nemesebbik szervére utal, hanem arra a rendeletre, mely szerint az őröknek töklámpásokkal kellett megvilágítaniuk a tornyot ezzel jelezve, hogy a rab bent van, így aki messziről látta a tornyot tudta, hogy az egykori király még a fogságában van. Innen jön a mondás, hogy fénylik, mint Salamon töke.
Valójában ennek a legendának nem csak azért nincs alapja mert a torony Salamon király uralkodása után 200 évvel épült, hanem azért is mert a tököt ezekben a századokban még nem ismerték, hiszen az az Újvilág felfedezésekor, a XV.-XVI. században került át Európába. Tehát a mondás minden szempontból cáfolható.
Ami még érdekesség, hogy Salamon nem a Visegrádon halt meg, mert László elengedi 1083-ban. Miért pont abban az évben, amikor István szentté avatják? A legenda szerint az exhumálás során nem tudták egyszerűen felemelni a I. István,- későbbi Szent István- koporsójának fedelét. Egy apáca megjósolta, hogy csak abban az esetben mozdíthatják el a kőfedelet a sírról, ha előtte Salamon amnesztiát kap…Nos ennek a legendának semmiféle bizonyítható alapja nincs, de tény, hogy ebben az évben valami oknál fogva Salamont mégiscsak szabadon engedik. Horvátországi Pula városában őriznek egy kettétört sírkövet, melyen az a felirat áll, hogy itt nyugszik Salamon a magyarok királya.
szerk.: Cseke Ibolya CsIbi
