Vajdahunyad vára Budapesten

Vajdahunyad vára Budapesten

Történelmi Épületcsoport

A Budapest szívében található Vajdahunyad várának hivatalosan Történelmi Épületcsoport a neve, amit az 1896-os millenniumi ünnepségekre építettek fel a Városligetben található Széchenyi-szigeten, Alpár Ignác tervei alapján. A magyar honfoglalás ezer éves évfordulójára rendezett ünnepségsorozat részeként az Ezredéves Országos Kiállítás befogadására szolgáló épület elkészítésére 1893-ban írtak ki tervpályázatot. Alpár Ignác egy három részre tagozódó épületcsoport – mely ábrázolja a magyar építészet ezer éves történetét – tervével nyerte a kivitelezés jogát: egy Árpád-házi, román stílusú, egy Anjou-Hunyadi, gótikus és egy Habsburg reneszánsz-barokk egységből állt az eredetileg – a szoros határidő miatt – favázas épületcsoport, amit 1896. május 1-jén ünnepélyes keretek között adtak át.

A kiállítás zárása után az épületbe a Mezőgazdasági Múzeum költözött, azonban csak két évre, mert a tó melletti nedves talajon, az ideiglenesre tervezett alapozás és a favázas szerkezet miatt az épület baleset veszélyessé vált, ezért le kellett bontani. Mivel az épületcsoport nagy sikert aratott a sajtó és a látogatók körében, 1902-ben megindult az újbóli felépítése, ezúttal azonban már tartós, időtálló anyagokból. Az épületcsoport legjellegzetesebb része az erdélyi Vajdahunyad várát mintázó főhomlokzati gótikus rész, ezért is kapta a Történelmi Épületcsoport a látogatóktól a Vajdahunyad vára elnevezést.

A szigeten álló vár kapujához – Hidas- vagy Nyilaskapu – az oroszlános kőhídon át jutunk, balra a román kori rész látható, míg a kapu jobb oldalán a Tompa-torony áll, mely mellett már a gótikus épületrész kezdődik, melynek központi eleme a Vajdahunyadi vár másolata.

A Hidaskapu – melynek szélessége 10,5 méter – klasszikus középkori várkapu, csapórácsa csak imitált, nem ereszthető le és nem zárható be. A kapu felett lévő Ostromfolyosó, lőrések és bástyafalak a diakovári püspöki erődítményt elevenítik fel. A kapu két oldalán egy-egy torony áll, a bal oldalon a 37 méter magas Kaputorony (amit Alpár Ignác Kínzótoronynak nevezett) környékével, a Lovagvárral együtt a felvidéki várak részleteit utánozza.

A román kori épületcsoport leghangsúlyosabb része a kápolna és a hozzá csatlakozó gótikus kerengő.

A kápolna alaprajza a lébényi templomét, míg a kapuja a XIII. századi jáki bencés apátsági templom kapuját mintázza.

A templom eredetileg a múzeum könyvtárának épült, azonban az I. világháború során a vár udvarán ápolt sebesültek és a környékbeliek kérésére 1916-ban kápolnává szentelték, ahol minden vasárnap szentmisét tartanak, és gyakran esküvők és koncertek színhelye.

A gótikus épületcsoport várudvar felőli része a Hidaskapura merőleges dómhomlokzattal kezdődik, melynek legjellegzetesebb motívuma a Róth Miksa üveg- és mozaikművész műhelyében készült hatalmas, küllőköves rózsaablak.

Az ablak ívének aljában Mátyás fekete seregének egy-egy páncélos vitézének szobra áll. Az ablakot és a szobrokat közelebbről az Ostromfolyosóról lehet megcsodálni. A várudvar része a gótikus épületcsoporttal övezett Hunyadi-udvar, valamint itt van a neves közgazdász, volt földművelésügyi miniszter, gróf Károlyi Sándor padon ülő szobra, Stróbl Alajos szobrász alkotása.

A Hunyadi-udvart szegélyező épületcsoportnak a Hidaskapuhoz legközelebb eső – azzal párhuzamos – része a csütörtökhelyi Zápolya-kápolna szentélyének bejáratát mintázza, kicsinyítve, majd egy oszlopsoros-bolthajtásos erkély következik Árpád-házi királyok domborműveivel díszítve.

A gótikus épületcsoport udvari szárnya az Apostolok tornyával végződik, ami a segesvári óratorony másolata.

Ott, ahol a segesvári óratorony órája lenne, az Apostolok tornyán gyönyörű, fából faragott, úgynevezett angyalos magyar címer látható.

A várban jelenleg két torony látogatható: a Kaputorony és az Apostolok tornya. A Kaputorony legalsó szintjén a második világháborút követően egy kutató dolgozott, és egy hatalmas szekrényt helyeztek el az irodában, amelyet évtizedek múlva, a torony felújításakor félretolva egy elfeledett kis fülkét találtak. A helyiségben több mint 100 éves tervdokumentációra, még Alpár Ignácz által tervezett méretarányos térképekre bukkantak.

Reneszánsz-barokk épület

A várudvaron továbbhaladva a jobb oldalon egy olaszországi, kora reneszánsz összekötő épülethez érünk, majd az épületcsoport harmadik elemét, a Habsburg reneszánsz-barokk részt csodálhatjuk meg. Itt kapott helyet a Mezőgazdasági Múzeum. Főbejárata a 41 méter magas gyulafehérvári Károly-kapu után készült. A múzeum bejáratával szemben Ligeti Miklós alkotását, III. Béla király (1172-1196) névtelen krónikásának, Anonymusnak a szobrát állították fel 1903-ban, míg a barokk kastélyépület főhomlokzatának kupolái körül a mezőgazdaság egyes ágazatait jelképező szobrok állnak

A várudvar felé látható a Mária Terézia korabeli 77,5 méter hosszú barokk kastélyhomlokzat, míg a műjégpálya (nyáron csónakázó tó) felé a reneszánsz Német-homlokzatot figyelhetjük meg.

A barokk épületegyüttes végén jobbra fordulva a vár keleti oldalára jutunk, ebbe az irányba néz kései barokk homlokzat . A délkeleti sétányon eredetileg négy mellszobor volt látható: Mitterpacher Lajos, Tessedik Sámuel, Nagyváthy János és Pethe Ferenc mellszobra. Később itt helyezték el egy kőfülkében a Drakula film sztárjának, Lugosi Bélának a mellszobrát is.

Tovább haladva az épület mellett elérünk a a vár délkeleti sarkán álló Katalin-bástyatoronyhoz, ami a brassói Katalin-kapu magasított utánzata, keleti oldalán a bártfai városháza erkélyével.

A műjégpálya felől nem lehet végigmenni a vár mellett, csak a harmadik (barokk-reneszánsz) épületcsoport déli oldalán. Látható a reneszánsz Német-homlokzat az 50 méter magas Német-toronnyal –melynek toronysisakja hagymakupolás. Valamint a déli szárny nyugati végén, az alacsony, korai francia reneszánsz stílust utánzó, tetőgerincén delfines kétcsúcsú díszítéssel épített Francia-torony

A második világháborúban az épület bombatalálatokban megsérült, rekonstrukciója 1959-ben fejeződött be. 1991 óta műemlék.

szerk.: Cseke Ibolya CsIbi

forrás:

http://indexhu/urbanista/2014/03/30/ha_ma_epulne_a_vajdahunyadvar_milyen_xx_szazadi_epulettel_egeszitenetek_ki/

http://wwwmezogazdasagi muzeum. hu

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *