SumidaMargitszigeti Zenélőkút “Bodorkút”
1935. október 2-án kezdték építeni a Margitsziget északi részén a zenélő kutat, amelyet a következő év nyarán adtak át a nagyközönségnek. A híres látványosság Bodor Péter székely ezermester marosvásárhelyi kútjának pontos másolata.
Bodor Péter a maros-széki, Erdőszentgyörgyön született 1778-ban egy református lelkész elmebajos leánya és egy süketnéma szolgalegény viszonyából. A fiúból asztalosinasnak lett akinek a fafaragásait hamarosan az egész falu csodálta. Tanult a marosvásárhelyi református kollégiumban, majd a bécsi politechnikumot is látogatta, ahol a géptanban képezte magát.
1815-ben visszatért Erdélybe, és mezőgazdasági gépeket, öntözőberendezéseket, vízi- és szélmalmokat, pompás hangú orgonákat készített. Marosvásárhelyen olyan hidat épített a Maroson, amelyhez csak faszeget használt.
Bodor Péter kézügyességét, rajztudását és jóhiszeműségét állítólag a pénzéhes emberek a maguk önző céljaira használták, és rávették az ügyes ezermestert egy bankjegyet nyomtató gép készítésére, amiért majdnem halálra ítélték, végül hosszú börtönbüntetést kapott.
1822-ben építette fel Marosvásárhely főterén muzsikáló kútját. A régi kőkút medencéjére kör alaprajzú, magasított fafelépítményt készített, ahová két íves lépcső vezetett fel, az emelvényre karcsú faoszlopokon nyugvó, félgömb alakú kupolával fedett pavilon került. A kupolában helyezte el az órát és a zenélő szerkezetet, amelyeket a facsövön érkező víz hajtóereje működtetett, a víz az alsó falazat oldalán elhelyezett kifolyókon távozott. Az idő múlására a kupola tetejére állított Neptun-szobor figyelmeztetett, amely a nap állását követve 24 óra alatt egyszer körbeforgott, szigonyával mutatva a pontos időt, a zenélő szerkezet pedig hatóránként eljátszott egy-egy dalt.
1836. december 8.án egy hóvihar ledöntötte a Neptun szobrot az eredeti kút tetejéről. Ekkor a zenélő szerkezet és az óra tönkre ment. Mivel nem találtak olyan mestert aki megjavította volna, a kút állapota egyre csak romlott, addig amíg 1911-ben le nem lebontották. A börtönből megtörten szabadult Bodor az újjáépítést nem vállalta, kerülte az embereket, önbizalma odalett. Kibéden még épített orgonát, majd a szabadságharc idején gyutacsgyárat üzemeltetett, egy újfajta gyutacsot is feltalált. 1849 augusztusában Kolozsvárott éppen ezt a találmányát akarta bemutatni, amikor meghalt. Kútjának maradványait 1911-ben lebontották, helyén ma ortodox templom áll.
Zenélő kút a Margit-szigeten
Az 1930-as években Teleki Domonkos gróf sugalmazta a budapesti városvezetésnek a marosvásárhelyi kút másolatának felállítását, javaslatát anyagiakkal is megtámogatta. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa, Páll Andor gépészmérnök és Jankó Gyula építész tervei alapján építtette meg 1935-1936-ban a Bodor-kút pontos mását a megmaradt dokumentumok felhasználásával, a kupolán álló Neptun-szobrot Ohmann Béla készítette. Az eredeti dallamot azonban nem sikerült fellelni, s az óránként megszólaló orgonát víz helyett villany működtette.
A hamar népszerűvé vált kút a második világháborúban súlyosan megsérült, csak 1954-ben állították helyre Pfannl Egon tervei alapján, hangját viszont csak 1997-ben T. Papp Melinda tervei szerint végzett újabb rekonstrukció során nyerte vissza. A középkori magyar dallamokat lanttal és dudával felidéző zenét Csányi Attila állította össze, minden órában más-más variáció hangzik fel. Emellett minden fél órakor négyharsonás szignál szólal meg, minden háromnegyed órakor rövid ismertető hangzik el a kútról. A kút földszintjén elhelyezett három tordasi vörös mészkő falikútból a nappali órákban – a téli hónapok kivételével – ivóvíz folyik.
A legutóbbi felújítást 2014-ben végeztette el a műemléken a fővárosi önkormányzat
szerk.: Cseke Ibolya CsIbi
