SumidaHajósi pincefalu
Európa legnagyobb egybefüggő pincefaluja a dél-alföldi régióban található, Hajós mellett, Kalocsától 25 km-re. A Hajósi Pincefalu a népi építészet páratlan ékköve. Az Európában egyedülálló, dimbes-dombos pincefalu 24 kacskaringós utcából és mintegy 1200 pincéből áll.
A pincefalu szerkezete egyedülálló: a présházak egy külön települést alkotva a gazdák lakóhelyétől teljesen elkülönülten – Hajós városától mintegy három kilométerre – helyezkednek el. Hangulatos utcákat alkotnak az egymás mellett sorakozó borospincék.
A pincék átlagosan 25-30 méter mélyen nyúlnak a löszbe, hőmérsékletük évszaktól függetlenül 10-14 Celsius-fok, ezért kiváló borok érlelődnek bennük. Ezek a mesterségesen létrehozott “pincelyukak” többnyire boltívesek, téglával kirakottak, föléjük présházakat építettek, melyek azon kívül, hogy itt dolgozzák fel a szőlőt, üde színfoltjai a falunak.
Eleinte vályogfalú, deszkaoromzatú, nádfedeles, később téglafalú, cserépfedelű présházakat építettek.
A település neve már a török hódoltság előtti időkből ismert. A régi hagyományok szerint a legelső lakók hajóval érkeztek. Azonban annyira magával ragadta őket az alföldi táj szépsége, a sík vidék, hogy nem is eveztek tovább, hanem lehorgonyoztak. Kipakolták szerény javaikat, és letelepedtek, hogy békés otthont teremthessenek maguknak.
A török hódoltság után a szinte teljesen elnéptelenedett vidékre a kalocsai érsek, Gróf Csáki Imre dolgos sváb családokat telepített a faluba. Az ideérkezők kihasználták az “új haza” adta lehetőségeket. Egy 1700-as évek elejéről származó okirat szerint az első években jelentős adókedvezménnyel ösztönözte az új lakókat a szőlőtermesztésre. A gondos munkának és a szorgalmas kezeknek köszönhetően alakult ki a kis község messze földön ismert szőlő- és borkultúrája, melynek napjainkban is nagy hagyománya van és évszázadok óta nemzedékről nemzedékre, apáról-fiúra örökítenek.
A világháborúkés a kitelepítések okozta sokkból az 1970-es években kezdett a település kilábalni. A 80-as években pedig már a borturizmus is megindult. A padlásterek beépítésével vendégfogadásra is alkalmas szobákat hoztak létre.
Hajósi borok
Duna menti síkság déli része, a Bácskai homokhát, valamint a Bácskai lösztábla északi része. A Duna borrégióhoz tartozó, 12 településből álló Hajós-Bajai borvidék szubmediterrán éghajlatának, löszös, humuszos-homok talajadottságainak köszönhetően számos kiváló minőségű, hungarikumnak számító borfajta hazája. A Kincses Bácskaként emlegetett soknemzetiségű tájegység fehérborokban és vörösborokban egyaránt gazdag.
A hajósi pincék jellegzetes borai a fehérek közül a chardonnay és a cserszegi fűszeres, a vörösök közül pedig a cabernet sauvignon, a kékfrankos és a kadarka. A hajósi borvidék talaja szerkezetében megegyezik az innen nem messze fekvő szekszárdi borvidék talajával.
szerk.: Cseke Ibolya CsIbi
