Hegyestű, a félbevágott hegy

Hegyestű, a félbevágott hegy

A Káli-medence kapujának őre, a Zánka és Monoszló között 337 méterre magasodó Hegyestű. A Balaton felől szabályos kúp alakot mutató hegy északi felét az egykori kőbánya lefejtette, a visszamaradt, közel 50 m magas bányafal azonban felfedi számunkra a kb. 8 millió évvel ezelőtt működött bazalt vulkán belsejét.

Maga a hegy, amit ma látunk, tulajdonképpen a vulkán kráterében megdermedt láva ami a kihűlés folytán sokszögletű, függőleges oszlopokra vált el. A körülötte lévő, puhább kőzeteket az idő és az erózió elpusztította, és csak a keményebb, ellenállóbb bazalt maradt meg az elmúlt idők tanújaként. A több évtizedes kőfejtés szinte teljesen eltüntette a hegy északi oldalát, így jött létre ez a különleges látnivaló, a félbevágott bazalthegy.

Ez a látvány hazánkban egyedülálló, de európai viszonylatban is ritkaságszámba megy.

1930 és 1970 között működő bánya, kitermelte a hegy felét. A ’60-as években az erőteljes tiltakozásnak és felháborodásnak köszönhetően szabályozták a Balaton-felvidéken folyó bányászatot, így Hegyestűn is megtiltották az észak-déli irányban való terjeszkedést. Igaz, egészen az alapzatig “lefejthették” a hegyoldalt, de 1970-ben teljesen felhagytak a bányászattal.

Hegyestű Geológiai Bemutatóhely

Az 1990-es években természetvédelmi kezelésbe került a hegy, így rendbe tették, megtisztították a területet, és geológiai bemutatóhelyet alakítottak ki. Ma az 1997-ben létrehozott Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozik. Az egykori bányaépületben megismerhetjük az itteni, egyedinek számító kőfejtő-technikát: fentről, kötélen lógva, feszítővasakkal fejtették a bazaltsípokat, lent pedig kézzel törték, faragták a kockaköveket. A kiállítás másik része megismerteti a Balaton-felvidék geológiai kialakulását, természeti értékeit, a tanúhegyek létrejöttét, a szabadtéri kőtár pedig a Káli-medence és a Dunántúl színes kőzeteit mutatja be.

A Hegyestű bazaltkúpjának tetejéről csodálatos tájképen figyelhetjük meg a Balaton-felvidék jellegzetes tájrészleteit, a természet és ember együttélésének tipikus képét. Panoráma térkép segítségével azonosíthatjuk a Káli-medencét övező hegyeket. Itt látható a Balaton, délről a Fonyódi-hegy, onnan nyugatra a Badacsony, a Gulács, a Keszthelyi-hegység, a Csobánc, a Fekete-hegy, a Boncsos-tető, a távolban még a Tátika is felismerhető.

Régészeti múltja:

Hegyestű-hegy tetején Árpád-kori földvár maradványa található. Az egykori bazaltbánya a hegytető északnyugati felét lefejtette, kb. 50 méter magas bányafalat hagyva maga után. Ezzel a földvár maradványainak a fele megsemmisült.

A hegytetőt 15 méterrel a csúcs alatt 2,5 méter vastag, habarcsba rakott falgyűrű övezi, melynek átmérője a bányafalnál kb. 70 méter. Az 1960-as években a hegycsúcson és a hegy oldalában begyűjtött Árpád-kori cserépdarabok a fallal körülvett erődítés Árpád-kori használatára utalnak.

szerk.: Cseke Ibolya CsIbi

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *