SumidaAz Igazmondó Magyar Mercurius
Az első nyomtatott újság Magyarországon
1705. június 5-én a lőcsei Brewer-nyomdában nyomatta ki Ráday Pál – a `Nagyságos Fejedelem` belső, személyi titkára – a Mercurius Hungaricus, az első magyarországi újság nyitó számát.
A hírlap keletkezését és történetét Thaly Kálmán dolgozta fel a legmélyebben.
Noha számos adat vitatott a Mercurius körül (keletkezés ideje, megjelenés gyakorisága, példányszám), ami nagyrészt a kezdeti kutatások pontatlanságának tudható be. Thaly két eredeti és egy kézzel másolt lapszámot, valamint néhány töredékes példányt talált.
Évek során újabb és újabb példányok kerültek elő hazai, német és francia levéltárakból: jelenleg a Mercuriusnak 13 nyomtatott és kéziratos példánya ismeretes, de mindössze csak hat száma, mert egyes számokból két-három példány is előbukkan
Az újság terve gróf Esterházy Antal tábornoktól származott, aki II. Rákóczi Ferenchez írt levelében tett javaslatot a lap megjelentetésére. Az újság, a harmadik számtól kezdve Mercurius Veridicus ex Hungarica címmel látott napvilágot.
Elsődleges feladata az volt, hogy a Rákóczi-szabadságharcról hiteles képet nyújtson a tájékozatlan, Bécs által félrevezetett külföldi közvélemény számára. Ezért is jelent meg – a kor szokásaitól eltérően – a nemzet nyelve helyett latinul. A kis formátumú, nyolcadrét alakú, 4-6 lapos újság csak híreket közölt, minden véleménynyilvánítás nélkül, mindenek előtt tábori beszámolókat, harctéri tudósításokat.
1705-1708 között Rákóczi,1708-1710 között pedig Bercsényi Miklós gróf kancelláriáján szerkesztették. Az újság először hetente, később pedig havonta jelent meg, de igen nagy rendszertelenséggel. 1706-1708 között például egyáltalán nem adták ki nyomtatásban.
Az utolsó esztendőben, 1710 elején havonta jelent meg, de csak háromszor, mert márciusban végleg megszűnt. Utolsó számával nemcsak első hazai hírlap története fejeződött be, hanem hosszú időre az önálló magyar politikai újságírás is
Az újság 1708-ig a Mercurius Hungaricus nevet viselte majd 1780 és 1710 között a Mercurius Verdicus ex Hungaria és az utolsó évben újra az eredeti néven adták ki. Az elnevezés magyarra fordítva, Igazmondó Mercurius, utal a keletkezését kiváltó okra és a hírlap céljára is.
Az első lapokhoz a haditudósításokat maguk a katonai vezetők írták és küldték el a fejedelemnek, amit ő valószínűleg csak lefordíttatott latinra és nem szerkesztette át. A fejedelem haditudósításra való felhívásának leglelkesebben Bottyán és Bercsényi tett eleget. Ezek a jelentések, tájékoztatások többnyire magyarul íródtak, de sok latin szövegrészt is találunk bennünk.
Az első tudósításokból összeállított hírlapnak olyan sikere volt, hogy a fejedelem elrendelte a heti megjelenést. A hírlap egy-egy példánya Lengyelországon keresztül eljutott Berlinbe és a Svéd királyi családhoz is. Thaly szerint XII. Károly svéd királynak annyira tetszett a lap, hogy hetente szerette volna olvasni. 1705 novemberében Magyarországra érkező angol és holland közvetítő béke-biztosok is kértek a lapból, hogy a másik oldal álláspontját is megismerhessék.
A tudósítások leginkább a harci mozzanatokra vonatkoztak:
“Anno 1705. Die 7.ma Junij. A lovas német délután circiter két óra tájba, maga mellé vévén vagy negyven gyalog ráczot, a kapu eleibe kijöttenek mintegy négyszáz lépésnyire, és két truppbe állván s az gyalogja az árokba és halmocskák mellé recipálván magokat, egy ideig kemény puskázást tettenek a vélek ellenkező katonaság ellen; de végtérére minden tartózkodás nélkül rajtok menvén a vitézlő rend: nagy szaladásra ejtették az ellenséget…”
A Mercuriust kezdetben Lőcsén nyomtatták, majd az események alakulása miatt a bártfai nyomdához rendelték a kiadást (1710. március 19), 1710. áprilistól pedig Kassán nyomtatták. Az 1707-es kiadásokba a magyar események mellé már külföldi hírek is bekerültek Thaly szerint. Az 1708. év egyik augusztusi száma pedig négy oldal terjedelemben jelent meg és beszámolt a trencsényi ütközetről, igaz ekkor már csak kéthetente vagy havonta jelent meg. 1710-től pedig már csak havonta jelent meg. Thaly Kálmán úgy gondolta, hogy az első számtól kezdve hetente, majd havonta jelent meg a Mercurius. Valójában több forrás is azt erősíti meg, hogy ugyan szerették volna rendszeresen megjelentetni, igény is lett volna rá, azonban a háborús körülmények miatt ez nem valósult meg. A második szám 1705 augusztusában jelent meg. 1706 és 1708 augusztusa közötti időszakból pedig nem ismert egyetlen példány sem. Azt nem tudni, hogy azért mert nem jelent meg vagy azért, mert elkeveredett az idők során. Az utolsó ismert számát 1710. március 26-án nyomtatták. Az első magyar hírlap példányszámát Thaly 60 és 100 közé teszi.
Az Igazmondó Magyar Mercurius 6 éven keresztül többé – kevésbé rendszeresen megjelenve tájékoztatta a magyarországi eseményekről a külföldi államok vezetőit és a magyar nemesség egy részét. A kor európai országaihoz képest ugyan későn és kissé akadozva (a háborús időszak miatt) indult meg nálunk a hírlapkiadás, de annál fontosabb szerepet töltött be a külföldi diplomáciában. Az mindenképpen elmondható, hogy nagy teljesítmény volt a hírlapot összehozni az adott háborús körülmények között. A Mercurius a kuruc mozgalom hivatalos hírszolgálatát végző hadi és diplomáciai tudósító újságként nemzetközi szinten is nagy érdeklődésre tartott számot. Célját elérte, hiszen jó szolgálatot tett a Rákóczi szabadságharc ügyének külföldi megítélésében.
.szerk.: Cseke Ibolya
