Fazola – kohó

Fazola – kohó

A Hámori-tó nyugati csücske és Újmassa között a Garadna-patak festői völgyében láthatjuk hazánk egyetlen ilyen jellegű kohóipari műemlékét, a faszén tüzelésű nagyolvasztót, vagyis a Fazola-kohót, közismert nevén “őskohót”. Ehhez hasonló ipari emlék Európában csak három található.

A kohó története a XVIII. századra nyúlik vissza. Fazola Henrik lakatos mester – akinek világhírű rokokó stílusú alkotásai Egerben megcsodálhatjuk – 1770-ben Miskolc-Ómassa területén, Mária Terézia engedélyével az általa felfedezett bányákra, illetve a térségben található hatalmas erdőségekre alapozva vasművet épített.

Fazola Henrik fia, a hazai acélgyártás megteremtésében kiemelkedő eredményeket elért Fazola Frigyes – miután a Garadna patak mentén 1810-1812 között megépíttetett egy duzzasztógátat, amelynek nyomán létre jött a Hámori-tó – 1813-ban Újmassán egy korszerű vaskohót, vasművet telepített. Az ómassai után ez volt a második Garadna-völgyi hámor. Fél évszázadon keresztül itt állították elő a nyersvasat, melyet további megmunkálásra Hámorba szállítottak. A kohó 1870-ben, a Miskolc és Diósgyőr közé telepített vasgyár üzembe lépése után, 1872-ben állt le végleg. Az időközben enyészetté vált kohót – az eredeti tervek alapján – 1952-ben rekonstruálták. Az építmény így lett Magyarország első ipari műemléke.

A kohó mellett áll a Massa Múzeum és a műemlék vasverő.

A XVIII. századi rajzok alapján 1979-ben újraépített vasverőben a vízikerékkel meghajtott farkaskalapács és fújtató, valamint egy izzítókemence idézi fel a korabeli képlékeny alakítási eljárás helyszínéül szolgáló műhely hangulatát.

A múzeum épületével átellenben található ipartörténeti skanzenben a vaskohászatban a XIX-XX. században működtetett gépi berendezések, szerszámok, valamint a 2004-ben végleg bezárt lyukóbányai bányaüzemben használt utolsó berendezések egy-egy darabja látható.

szerk.: Cseke Ibolya CsIbi

forrás: Massa Múzeum

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *