HALASI CSIPKE

A halasi csipkevarrás hűen őrzi rendkívül változatos, egyedi öltéstechnikáját; művészi terveinek formavilágát és harmóniáját. Minden négyzet-millimétere kizárólag kézi munkával készül, védjeggyel ellátott egyedileg zsűriztetett és minőségi bizonyítvánnyal ellátott népi iparművészeti érték.

Története

A Kiskunhalason készülő “halasi csipke” első bemutatkozásától, 1902-től kezdve a magyar iparművészet szerves részévé vált. A magyar háziipari mozgalom egyik elindítója a kiskunhalasi gimnázium rajztanára, Dékáni Árpád (1861-1931) volt. Neki köszönhető az új magyar varrott csipke, a halasi csipke megteremtése. Az egyedülálló, új technika kidolgozója azonban nem ő, hanem a kiskunhalasi születésű Markovits Mária (1875-1954) volt.

1902-1906 között minden csipkét Dékáni Árpád tervezett. Csipkéin a jellegzetes magyar virágokat, állatalakokat (szarvas, galamb, páva), leányokat, legényeket, szecessziós stilizált növény motívumok vonaljátékával kapcsolta össze.

1906-ban, miután Budapestre helyezték, a technikai irányítást továbbra is Markovits Mária végezte, majd 1911-ben a művészeti vezetést az Iparművészeti Iskola vállalta magára Tar Antal (1891-?) irányításával; az ő csipkéi még a szecesszió jegyében fogantak.

Első komoly sikerét az 1904-es a St. Louisi Világkiállításon a érte el, ahol nagydíjjal tüntették ki.

AZ 1920-as, ’30-as évek legkiválóbb tervezője Stepanek Ernő (1881-1934) volt. Terveinek ihletői a régi magyar hímzések és csipkék. Leghíresebb munkáját a “Julianna terítőt” volt. (erről még lesz szó)

Az 1930-as évek elején, a gazdasági világválság következtében végveszélybe került halasi csipke ügyét dr. Fekete Imre polgármester karolta fel. Lelkes munkájának köszönhetően a halasi csipke ismertté vált bel- és külföldön egyaránt. Ekkortájt látták el áruvédjeggyel is, azaz a három hallal, ami minden halasi csipkén szerepel. Nem sokkal később felépült a Csipkeház, mely otthont adott az addig elszórtan dolgozó csipkevarrók számára, továbbá itt kapott helyet a halasi csipke és a népművészeti gyűjtemény is.

1936-ra a halasi csipke világmárka lett. 1937-ben Párizsban elnyerte a Nemzetközi Kézműipari Kiállítás nagydíját, megelőzve ezzel az addig verhetetlennek tartott brüsszeli csipkét.

1946-ban a műhely, a II. világháború miatt beállt pangás következtében beszüntette működését de Markovits Mária tovább dolgozott az otthonában.

A II. világháború utáni csipkekészítés újjászervezése Boglárfalvyné Bakos Gizi munkáját dicséri. Az 1949-ben rendezett őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron díszoklevelet nyert a halasi csipke, az 1958-as Brüsszeli Világkiállításon pedig nagydíjjal ismerték el.

1960-ban a Magyar Posta 400 ezres példányszámban „Halasi Csipke” címmel Zombori Éva grafikusművész tervezte bélyegsorozatot adott ki

Az 1950-es évek második felétől a halasi csipke mintakincse megújításra, bővítésre szorult. Bár folyamatosan készültek a már klasszikusnak számító csipkék, Molnár Béla, Nagy Kálózi Lili és Vorák Józsefnek köszönhetően számos modern csipketervvel gazdagodott a csipkeminták tárháza.

1977. január 26-ától a halasi csipke készítése önálló népművészeti ággá vált a Népművészeti Tanács minősítése alapján.

A csipkevarrás technikája

Az első csipkekészítmények vastagabb fehérítetlen és színes lenfonalból készültek, így a textúrájuk durvább kivitelezésű, mint későbbi társaiké. A XX. század elejétől már nagyon finom, fehérítetlen lenfonalat használnak a kivitelezéshez, s az így keletkezett csipkék leheletvékony textíliát képeztek

A halasi csipke jellegzetessége, hogy „kézzel varrott”. Az erőteljes mintarajz vonalán vezetik végig az alapszálat, amelyet huroköltésekkel fognak le. A mintarajz szállal történő befedése után különböző öltéstechnikákkal bestoppolják a kimaradt részeket, amelyek így plasztikusan kiadják a tervezett alakot.

Halasi csipke mintakincse

A tervezők igyekeztek eredeti magyar motívumokkal dolgozni, hogy igazi hungaricum legyen a halasi csipke.

A szakirodalom három csoportra osztja a halasi motívumokat ábrázoló csipkéket: Virág- és levélmintás (pl. gránátalma, tulipán, békavirág, epervirág, csillagvirág stb.) szegélycsipkék, gallérok és zsabók díszei.

Az állatalakos (pl. szarvasos, pávás, páros galambos, pelikános, pillangós) a szegély- legyezőcsipkék.

A figurális, népviseletbe öltözött alakokkal (pl. táncoló pár, -legény, -leány, juhászbojtár) terítőkön találkozhatunk.

A halasi csipkék tervezői közé tartozott többek között: Tar Antal, Pongrácz Margit, Csorba Sz. Tibor, Keleti Eszter, Országh Ilona, Rucsinszky Anna, Demjén Júlia, Tóth Béla, Molnár Béla és Stepanek Ernő.

A halasi csipke a magyar- és az európai iparművészet kitüntetett figyelemmel és elismeréssel kísért terméke. Első 1902-es megjelenése óta a magyar népművészet fontos része és azok közé a csipkeműhelyek közé tartozik, amelyek a századfordulón épültek és azóta is a mai napig működnek. Ez a kézimunka fajta a XX. században vált méltó vetélytársává a brüsszeli és a velencei csipkének. A halasi csipkéből készült alkotások több világkiállítás nagydíját elnyerték, valamint a magyar állam ajándékaként, kapott számos előkelő, híres ember is. Azon kevés iparművészeti értékeink közé tartozik, mint hungarikum, amely világszínvonalú és az egész világot meghódította Izlandtól Ausztráliáig.

Az elmúlt évtizedek legnagyobb munkája volt egy gazdag mintájú, a rokokó csipkék legjobb hagyományait folytató, virágzó kertre hasonlító terítő, Julianna holland trónörökösről kapta a nevét, miután az első példányt 1937-ben a Magyar Nemzeti Szövetség neki ajándékozta házasságkötése alkalmából. A közelmúltban elkészült csipketerítő egy magángyűjtő megrendelésére született. A terítő mérete 83×56 cm, az értéke pedig mintegy 2,5 millió forint.

A Stepanek Ernő tervezte csipketerítőt Bakony Attiláné és Csapi Benőné kontúrozták két hónapon keresztül, csak ezután kezdhette el azt varrni Végső Károlyné. Másfél év alatt összesen 3600 munkaórában.

Sok ismert személy kapott csipkét

Az elmúlt száz évben sok ismert személy kapott ajándékba halasi csipkét. Köztük IV. Károly magyar király és felesége 1916.

Horthy Miklós kormányzó 1926.

Gömbös Gyula miniszterelnök felesége 1936.

Julianna, holland trónörökös 1937.

Umberto, olasz trónörökös 1937,

Hitler 1938., Sztálin 1950, Rákosi Mátyás 1952.

II. János Pál pápa 1996.

Nem utolsó sorban Ferenc pápa, aki megválasztásának 3. évfordulója alkalmából, 2016. március 12-én, Rómában személyesen vette át Kiskunhalas város ajándékaként a tövises, a galambos, a kelyhes és a virágos motívumú kereszt alakú csipkéket, illetve Kardos Zsuzsanna csipkevarró ajándékaként a Hírhozó elnevezésű, angyal motívumú halasi csipkét.

2014 január 31.-e óta hungarikum a halasi csipke.

szerk.: Cseke Ibolya CsIbi

forrás: Magyar hímzések és motívumok kincsestára

A HALASI CSIPKE – KISKUNHALAS ARANYA:

http://emf-kryon blogspot .hu /2014/02/ halasi-csipke-kiskunhalas-aranya.html

Népi mesterségek listája:

http://emf-kryon. blogspot .hu /2014/02 /nepi-mestersegek-listaja.html