SumidaA Zwack Unikum
Az Unicum története 1790-re nyúlik vissza. Az ekkor uralkodó II. Józsefet állandó gyomorbaj gyötörte, amiben valószínűleg nagy szerepe volt a korra jellemző hat-nyolc fogásos lakomáknak. Udvari orvosa, dr. Zwack hosszas kísérletezés után egy negyvenféle gyógynövényből készített keserű likőrt kínált fel neki fájdalmai enyhítésére. A császár kiitta a poharat, majd így kiáltott fel:
„das ist ein Unikum!”, vagyis: Ez egészen különleges.
A császár ezzel mindjárt nevet is adott a gyomorkeserűnek.
Így kezdődött a máig tartó sikersztori.
Az ital pontos összetétele kezdettől fogva a Zwack család féltve őrzött titka. A receptet az esztergomi Prímási és Főkáptalani Levéltárban, titkos letétben őrzik. A recept apáról fiúra öröklődik, manapság már a hatodik generáció őrzi.
Védjegyzett termék lett a gyógynövénylikőr
Az Unicum védjegyét 1883. május 22-én, 805-071 számmal lajstromozták „az Unicum név alatt forgalomba hozott gyomorerősítő likőr megvédésére”. Az ital, a Zwack család, 1790-ből származó titkos receptje szerint készült és kezdettől fogva az eredeti gömbölyű palackban forgalmazták, címkéjén vörös kereszttel. 1899-től kezdve ennek a használati jogáért évente tekintélyes összeget fizetett a cég a Magyar Vöröskereszt Egyesületnek. 1922 után ez a megállapodás megszűnt, ezért a kereszt színét aranyra, a háttérét pedig pirosra változtatták, ahogy ezt mind a mai napig láthatjuk.
Gyár alapítása
A királyi orvos leszármazottja, az ifjú Zwack József a pesti Marokkói udvarban (a mai Erzsébet téren) 1840-ben nyitotta meg első gyárát, s 1881-ben vették lajstromba első védjegyezett terméküket, a Kincsem likőrt. Ezt két évvel később követte az Unicum bejegyzése.
A telephely nemsokára szűknek bizonyult, s 1892-ben – több költözés után – a Zwack J. és Tsai (Zwack József, öccse Miksa és fia, Lajos) Magyar Királyi Szabadalmazott Likőr Különlegességek Gyárát, a Ferencváros, Duna-parti részén, a Soroksári úton épített fel egy új gyártelepet, amely mind a mai napig a Zwack gyár otthona.
A cég a századfordulóra már Közép-Európa egyik legjelentősebb itallepárlójává lépett elő. A családi hagyományt folytatva 1914-ben Zwack Lajos legidősebb fia, Béla csatlakozott a vállalthoz, maga alapító a következő évben elhunyt.
1926-ban lépett be a cégbe Zwack Lajos másik fia, János, és a két világháború között, már közel 220 féle italt készítettek.
A ’20-as évek végén és a ’30-as évek első felében a gazdasági világválság Magyarország és a Zwack életére is hatással volt. Az élvezeti cikkek piaca jelentősen visszaesett, az Amerikai Egyesült Államokbeli szesztilalom pedig drasztikusan csökkentette a társaság exportpiacát. A veszteségek kompenzálására és a gyártási kapacitások kihasználására a vállalat izzólámpák és fénycsövek gyártásába kezdett, melyek a hazai piacon is megjelentek, Budapest utcáit és tereit az Unicum neonreklámjaival megvilágítva.
A II. világháborúban Budapest óriási veszteségeket szenvedett, Európa egyik legerősebben bombázott városa volt, a Zwack gyárat is porig rombolták. 1945-ben a Zwack család a romok között, két helyiségben látott újra munkához. Ezzel egyidejűleg hozzákezdtek a gyár újjáépítéséhez, modernizálásához is. Mire teljes egészében visszaállították a háború előtt állapotot, a gyárat 1948 őszén – kártalanítás nélkül – államosították.
1958 -ban, Zwack János az Egyesült Államokba érkezése után szerzett tudomást arról, hogy az államosított vállalat Budapestről még mindig Zwack név alatt exportálja az USA-ba termékeit, legfőképpen az Unicumot, a korábbi amerikai partnerük, a Kraus Brothers cég segítségével. Ezért pert indított az amerikai vállalkozás és az akkori kommunista magyar állam ellen, hogy visszaszerezze, megőrizze a családi védjegyeket. A hosszú jogi eljárás végén sikerült precedens teremtő győzelmet aratnia, elérve azt, hogy a budapesti szocialista állami vállalat nem használhatta többé sem a Zwack, sem az Unicum nevet Nyugaton. Zwack János azonban nem élvezhette már a sikert, mivel ő és testvére, Béla két hét különbséggel mindketten elhunytak 1958-ban.
1960-as évek
Zwack János fia, Péter eleinte Chicagóban, majd New Yorkban élt első feleségével, Iris-szal és e házasságából született öt gyermekével. Eltökélten dolgozott annak érdekében, hogy a Zwack név fennmaradjon az Amerikai Egyesült Államokban.
Zwack Péter 1970-ben visszatért Európába, hogy felügyelje a Zwack Unicum olaszországi gyártását és marketingjét. Ebben az időben Zwack Péter és második felesége, Anne Marshall is aktívan részt vett a licenc alapján gyártott, addigra már igen kedvelt itallá vált Unicum PR munkájában, szorosan együttműködve a termék értékesítését végző nagy genovai szeszipari céggel.
Hazatérés Magyarországra
Zwack Péter családjával (feleségével és két gyermekével, Sándorral és Izabellával) 1987-88-ban tért haza. Akkor így nyilatkozott: „Az utolsók között hagytam el az országot, és az elsők között jöttem vissza.” Partnerével, Emil Underberg német likőrgyárossal együtt létrehozták a Peter Zwack und Consorten AG-t, és vegyes vállalatot alapítottak a még állami irányítású Budapesti Likőripari Vállalattal közösen.
1992-ben a Peter Zwack & Consorten AG a privatizációs program keretében visszavásárolta a teljes Budapesti Likőripari Vállalatot, és megalapította a Zwack Unicum Részvénytársaságot.
A vizesember története
A Zwack cég mindig ügyelt arra, hogy hirdetései szellemesek és könnyen érthetőek legyenek. A legsikeresebb reklám a „Vizesember” volt, amit Pachl Viktor készített 1909-ben. Ez a plakát az Unicum legismertebb ikonja mely kultikussá vált Magyarországon, hiszen az elmúlt évtizedekben gyakran szolgált szatírikus rajzok, politikai karikatúrák alapjául.
szerk: Cseke Ibolya CsIbi
forrás: net
