Sumida“Krasznahorka büszke vára”
A Krasznahorkaváralja település fölött magasodó várhegyen álló „büszke“ középkori vár Gömör (ma Szlovákia) egyik legértékesebb és legismertebb műemléke.
Egy legenda szerint IV. Béla e vidékre menekült a tatárok elől, és ebben az Ákos nemzetségbeli Szár Detre és Fülöp testvérek nyújtottak segítséget neki. Jutalmul a király 1243-ban nagy kiterjedésű gömöri területeket adományozott nekik. Az Ákos nemzetségbeliek később, 1318-ban Krasznahorkát eladták a Batizfalviaknak. Feltételezhetően ők és a Máriássyak a vár első építői. Ekkor még nem igazi vár épült a Krasznahorka feletti mészkődomb tetejére, csak egy erőd.
Idővel az Ákos nemzetség elnevezése Bebek formában honosodott meg, akik rájöttek, hogy az általuk korábban eladott birtoknak jóval magasabb az értéke. Ezért évekig tartó viszályba kezdtek a Máriássyakkal a visszaszerzéséért, ami végül 1352-ben sikerült is nekik.
Miután 1567-ben utód nélkül meghalt Bebek György, a vár a császári udvar fennhatósága alá került, amely a várat várkapitányok közreműködésével igazgatta.
I. Andrássy Péterrel kezdődött a vár Andrássy-családdal összefüggő, közel négy évszázados története, akik 1578 és 1585 között reneszánsz erődítménnyé építették ki, majd 1676-ban pompás palotává alakíttatták.
A Rákóczi-szabadságharc idején a vár urai, az Andrássy fivérek közül öten (István, György, Pál, Miklós és Mátyás) csatlakoztak a kurucokhoz, s csupán Andrássy Péter tartott ki mindvégig a császár hűségén.
Az évszázadok során a többször bővített, átalakított vár a XIX. század elején III. István özvegyének, Festetich Mária grófnőnek már nem nyújtott elég kényelmet, így 1812-ben elköltözött.
1817-ben a felsővárba villám csapott és a legrégibb részei leégtek, de ekkor csak a legszükségesebb javítási munkákat végezték el rajta.
XX. század elején IV. György gróf és Königsegg von Aulendorf Franciska grófnő és fia, Dénes gróf teljesen felújíttatták.
Rákóczi és az Andrássyak
II. Rákóczi Ferenc két okból is kötődik Krasznahorkához: Bagyinszki Zoltán és Tóth Pál műve, a Magyar várak szerint az 1706-os rozsnyói országgyűlés idején itt lakott a fejedelem. (Rozsnyó öt kilométerre nyugatra van Krasznahorkától.
A másik ok: 1710-ben állítólag a várban őriztette a fejedelem az árulóvá vált Forgách Simon grófot. A vár egyébként 1710-ig állt ellen a császáriaknak. Jókai – aki vendégeskedett Krasznahorkán az Andrássy grófok meghívására – A lőcsei fehér asszony című művében Krasznahorkát is szerepelteti. Számos lőcsei és krasznahorkai legendát is beleszőtt a történetbe.
Annyi bizonyos azonban, hogy a kuruc küzdelmek idején a krasznahorkai vár már évszázadok óta az Andrássy család birtokában volt.
Ennek a családnak több tagja is küzdött a Rákóczi-szabadságharcban a kurucok oldalán. Lőcsét például Andrássy István főgenerális védte, vele volt szerelmi viszonyban maga a “lőcsei fehér asszony” is. Lőcsét azonban valójában nem ez a nő, Géczy (Korponay) Júlia játszotta át a labancoknak 1710-ben, ezt inkább a kuruc propaganda igyekezett így beállítani – valójában Andrássy István adta át a Lőcse városát.
Ebben az évben adta fel Krasznahorkát is Andrássy György.
Hogyan lett büszke vár Krasznahorkából?
“Krasznahorka büszke vára” – ki ne ismerné ezt a műdalt?!
Az ő fiának, ifjabb Andrássy Gyulának, a Monarchia utolsó külügyminiszterének a felesége volt a már említett Zichy grófnő, aki a műdalt szerezte Krasznahorkáról. Igaz, a grófnő nemcsak így kötődik az Andrássyakhoz: ifjabb Andrássy Gyula testvérének, Andrássy Tivadarnak volt ugyanis először a felesége, megözvegyülése után ment hozzá ifjabb Andrássy Gyulához.
Az Andrássyak legismertebb képviselője a később miniszterelnökké emelkedett, immár grófi rangot viselő Andrássy Gyula volt. Az ő fiának, ifjabb Andrássy Gyulának, a Monarchia utolsó külügyminiszterének a felesége volt Zichy Eleonóra grófnő aki a műdalt szerezte Krasznahorkáról.
A grófnő kétszeresen is kötődik az Andrássyakhoz: ifjabb Andrássy Gyula testvérének, Andrássy Tivadarnak volt ugyanis először a felesége, megözvegyülése után ment hozzá ifjabb Andrássy Gyulához.
A komponálás időpontja sem véletlen: az egyik nagy nemzeti újratemetés, II. Rákóczi Ferenc hamvainak 1906-os hazahozatala volt a dicső alkalom a zenemű megírására.
A vár utolsó ura (gróf Andrássy Dénes) múzeumot alakított itt ki, és azt 1906-ban a nagyközönség számára is megnyitotta. A várban látható gyűjtemény az egyes termek eredeti berendezését mutatja be, melyek közül a vár konyhája, dísztermei, kápolnája és a kiállított fegyvergyűjtemény a legérdekesebbek.
A magyar Tadzs Mahal, a szerelem emlékmúzeuma
Mivel Andrássy Dénes a család akarata ellenére nősült – elvette a bécsi, nem nemesi családból származó Hablawetz Franciskát- házasságával megsértette a régi nemesi tradíciót, ezért a családja kitagadta. Végül más fiúági örökös híján megkapta a hatalmas gömöri Andrássy birtokot és Krasznahorka várát. Bár soha nem élt itt, a környék humanista jótevőjének tartották őt is, és feleségét is. Harmonikus házasságuk 36 évig tartott. Dénes, felesége halálát nem tudta elfogadni, az északnyugati bástyában berendezte a Franciska emlékmúzeumot elhunyt asszony ruháiból, ékszereiből, kedvenc tárgyaiból. Itt gyűjtött össze minden olyan tárgyat, amelyeket felesége keze érintett, amelyeken a szeme pihent. Megtalálhatók itt a 1XVIII. XIX. és XX. századból származó értékes használati tárgyak, a grófnő ruhái, divatcikkei és az ágya is, amelyben 1902. október 26-án Münchenben elhunyt. Az északnyugati bástyában állították ki Franciska grófnő halotti hintóját. Az 1904-ben készült szecessziós hintó a müncheni Karl Weinberger mester műve A gróf felesége halála után nagyszabású szecessziós stílusú mauzóleumot is építtetett szerelme emlékére, melyet a Magyar Tadzs Mahálnak neveznek. A grófot halála után szintén itt temették el felesége mellé.
300 éves krasznahorkai múmia titkai
Andrássy István, kuruc generális felesége – Krasznahorka várúrnője – Andrássyné Serédy Zsófia a XVIII. század elején hunyt el, és eredetileg a krasznahorkaváraljai templom kriptájában temették el. Teste valószínűleg azért maradt meg, mert a kriptában rácsöpögő, oldott mészkövet tartalmazó víz és a száraz, huzatos levegő konzerválták. Krasznahorka várának kápolnájába a XIX. század elején került a mumifikálódott test, a várat akkor birtokló Andrássyak kérésére.
A betléri kiállítás bemutatja a krasznahorkai várúrnő életét és korát, az utolsó rendi felkelés idejét, valamint az antropológusok és mikrobiológusok laboratóriumaiban, a holttest kutatása során szerzett eredményeiket. Megtudhatjuk mi volt halálának oka, de láthatjuk az arcáról készült rekonstrukciót is.
2012-es vártüzet követően a közvélemény leginkább a „krasznahorkai múmia” állapota iránt aggódott, amely azért is áll az érdeklődés középpontjában, mert ez Szlovákia területén az utolsó, máig fennmaradt, mumifikálódott nemesi holttest.
A vár alatti település abban az időben keletkezett, amikor a vidéket az Ákos nemzetség uralta. 1322-ben “Karaznahurka” néven említik először. 1329-ben “Craznahorka, Craznahurka, Craznyhorka” a neve. Története szorosan kötődik a vár történetéhez. A XIV. században a Bebekek birtoka, majd 1578-ban az Andrássy család tulajdona lett. 1427-ben az adó összeírásban 67 portát számláltak a faluban. 1569-ben és 1570-ben felégette a török. 1757-ben mezővárosi rangot kapott. 1828-ban 146 házában 896 lakos élt. Lakói főként kézművességgel foglalkoztak
szerk.: Cseke Ibolya CsIbi
forrás:
Bagyinszki Zoltán és Tóth Pál : a Magyar várak
Ifj. gróf Andrássy Gyula Alapítvány
