Sumida“Cifrapalota, zöld az ablaka”
Kecskemétről már Petőfi is, mint az Alföld Hírös Városáról írt, s a település ezt a kitüntető jelzőt a mai napig megőrizte. A város már a középkorban is fontos kereskedelmi csomópont volt, manapság pedig gazdag kulturális életével is kitűnik a környék települései közül.
A város Budapesttől 86 kilométerre a Duna-Tisza közti homokhátságon fekszik. Neve egy 1368-as, Nagy Lajos király által kiadott oklevélben már mezővárosként szerepel.
Cifrapalota története
A Cifrapalota egy különösen szép szecessziós épület Kecskeméten, a Rákóczi út és a Szabadság tér találkozásánál. 1902-ben Mészáros János építőmester, Márkus Géza tervei alapján kezdi az építkezést, amit 1903-ban már be is fejezett.
Az épületben eredetileg lakások, üzletek voltak, és egy kereskedelmi kaszinó is működött.
Az épület legfőbb jellemzői
A magyaros szecessziós épületet a népnyelv nevezte el Cifrapalotának. A mázas homlokzatdíszeket és a tetőcserepeket a Zsolnay gyár készítette. Ezek csillogásának köszönheti az elnevezését.
A homlokzati falsík színes majolika díszítése, melynél a népművészeti motívumkincs dominál. Tervezője feltehetően Zsolnay Teréz volt , mivel abban az időben ő képviselte a népies, magyaros motívumokat a díszítésben.
A motívumok nagyon hasonlítanak Huszka József kiskunfélegyházi rajztanár gyűjtéseiben szereplő ábrákhoz, amelyeket az Alföldön, a Felvidéken és Erdélyben gyűjtött, különféle festett bútorok, székelykapuk, cifraszűrök és régészeti leletek tanulmányozása közben. Huszka ezeket az ábrákat perzsa, indiai és más keleti művészetekkel rokonította, azokból származtatta, erről a “Magyar turáni ornamentika” című művében részletes tanulmányokat tett közzé.
“Zöld az ablaka”
Az épület ablakai hullámvonalasak, ívesek. Eredeti színük olívazöld volt, bordó és kék díszítéssel. Ez az 1983-as felújításkor került elő a fehér festékréteg alól, és azóta is ilyen színűek.
Az épület belső díszítése visszafogottabb, elsősorban a a legnagyobb termére a mintegy 150 négyzetméter alapterületű Pávás teremre összpontosul, , mely a szecesszió kedvelt motívumait ötvözi látványos egységbe, a pávát, a virágot és a növényi indákat.
A belső dekoráció, amint az más szecessziós épület esetében is előfordul, eltérő stílusú részleteket is használ. Az érdekes nyílászárók és az egyéb díszítések Spiegel Frigyes hatását tükrözik, aki Márkus munkatársa volt.
Az épület az 1945-től 1982-ig szakszervezeti székháznak adott otthont, 1983-tól képtár, 2005-től a Katona József Múzeum Kiállítóhelye.
2002 és 2004 között teljes külső és belső felújításra került sor. A kerámiák restaurálását Pájer Károly restaurátor végezte, míg a hiányzó mázas díszek pótlását az eredeti után Halmos Ferenc keramikus készítette. A felújítás EUROPA NOSTRA különleges elismerésben részesült 2006-ban.
2002-től itt rendezik meg a Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennále című országos képző- és iparművészeti kiállítást. A tárlatokon bemutatott alkotásokból a kiállító művészek ajándékozása által és vásárlás útján rendszeresen bővül a múzeum gyűjteménye.
szerk.: Cseke Ibolya
forrás:
SZÉPÍTŐK Lapja
Kecskemét város honlapja
Kecskeméti Katona József Múzeum
