SumidaJános-hegyi Erzsébet – kilátó
Budapest legmagasabb pontja az 528 m magas János-hegy már a kilátó megépülése előtt is kedvelt kirándulóhely volt.
A leghíresebb az idelátogatók közül Erzsébet királyné volt, aki 1882 során több ízben is ellátogatott a hegyre, ahol akoriban még egy fából készült kilátóról csodálta meg a várost.
Története
1902-ben a szállodatulajdonosok ipartestületének elnöke, Glück Frigyes javasolta a kőből készített kilátótorony építését, melyhez húszezer forintot ajánlottak fel, így tisztelegve Erzsébet királyné emlékének.
A főváros 1907-ben elfogadta az építkezés tervét, és Schulek Frigyest bízták meg a tényleges tervek elkészítésével.
1908 tavaszán kezdődtek a munkálatok. Az építés vezetője Kluczinger Pál volt.
A munkások nehéz feladattal elé néztek. A hegykúp tövében működő János-hegyi kis vendéglőtől a csúcsig síneket fektettek le, valamint sodronypályát alakítottak ki, mellyel az építkezéshez szükséges anyagok szállítását tették lehetővé. Az építkezéshez haraszti és borosjenői mészkövet használtak. A vizet puttonyos kocsik hordták a szomszédos Svábhegyről, majd ideiglenes vízvezetéket is fektettek le. Az alapok megerősítését a porhanyós mészkő nagyon megnehezítette. Az eredeti terveken szereplő kúp alakú tornyot végül Schulek Frigyes átrajzolta és két terasszal díszítette. Így született meg végül az a tortaforma, amit ma is láthatunk.
A felépült kilátótornyot 1910. szeptember 8-án adták át a közönségnek, és Erzsébet királynéról nevezték el.
Ez az építmény az akkori Európa egyik leghatalmasabb ilyen jellegű épülete volt.
Neoromán stílusban épült, kör alaprajzú kilátó 23,5 m magas és 100 lépcső vezet fel a legfelső szintre. Az alapnál az épület kerülete 53 méter, majd a felére csökken.
A negyedik teraszról tiszta időben 75–80 km-es körkilátás nyílik, ritka tiszta időben a Magas-Tátra csúcsai is kivehetők
Az épület kezdetben nem csak az erdőjáró turistákat szolgálta. Hosszú ideig meteorológiai állomás is működött benne.
1923-ban a kilátó közelében erdőőri lakot építettek és a korábban a kilátó legalsó szintjén lakó, a főváros alkalmazásában álló kilátóőrt átköltöztették oda.
1926-ban, hazánkban elsőként, állandó díszkivilágítást kapott a torony. Ennek sikerén fellelkesülve világították ki később a Halászbástyát, és az Országházat is.
Megközelíthetősége
A Libegő felső állomásától vagy a Gyermekvasút „János-hegy” vagy Virágvölgy vasútállomásától könnyen elérhető. A 21A jelzésű busz „Normafa” nevű felső végállomásától gyalogosan közelíthető meg
szerk.: Cseke Ibolya
forrás: net
