SÜMEGI VÁR

SÜMEGI VÁR

A város múltja

A város története az őskorig követhető, régészeti kutatások bizonyítják, hogy már ebben a korban lakott volt a terület. Sümeg déli határában elterülő Mogyorósdombon az újkőkorból származó kovakőbánya feltárásakor számos használati eszközt, szerszámot és egyéb leletet hoztak felszínre.

Sümeg vidékének őskultúrája a késői bronz és korai vaskorban – hallstatti kor – érte el fénykorát. A kor emlékei arra utalnak, hogy e vidéken egykor virágzó bronzkori telepek léteztek.

A rómaiak fennhatóságát számos tégla és cserépedény-töredék jelzi. Az 1877-ben, a település nyugati határában végzett ásatások során egy négyzetalapú saroktornyos villa és egy ókeresztény bazilika alapjait is feltárták.

Vár története

Sümeget, mint birtokot Szent István király adományozta a veszprémi püspöknek a XI. század első évtizedében. A sümegi vár építését – IV. Béla király parancsára – a tatárjárást követően, az 1260-as években kezdte el a vidék földesura, a veszprémi püspök. Ekkor épült fel a

Balaton-felvidék nyugati részén a környező sík tájból 87 méterre kimagasló magányos, meredek sziklakúp déli oldalán a vár legrégebbi része, a fellegvár vaskos, négyszögletes Öregtornyának alsó szintje – melyen egy fából készült emeleti toronyrész állhatott – és az azt oltalmazó kőfal.

Az Árpád-ház 1301-es kihalását követő időkben a várat a Kőszegi nemzetség uralta, akik Dunántúl korlátlan hatalmú urai voltak. I. Károly király (1308-1342) fokozatosan állította helyre a királyi hatalmat, ennek során 1318-ban fegyveresei visszafoglalták Sümeget is. Ebben az időszakban vált a vár a környező vidék igazgatási és területi központjává, ekkor épültek meg a fellegvár falai és az Öregtorony felső szintje.

A vár első ostromára 1440-ben került sor

Az 1440-ben – Habsburg Albert király halálát követően – kitört trónviszály folyamán Rozgonyi Simon veszprémi püspök, I.Ulászló és Hunyadi János mellé állt – előbbit egy küldöttség élén ő kereste fel Krakkóban és kérte fel a magyar trón elfoglalására –, ezért a Luxemburgi Erzsébet özvegy királyné és a csecsemő V. László pártján álló nemesek (Szécsi-Kanizsai-Garai-Cillei-liga) megostromolták a sümegi várat, azonban az erődítmény Unyomi Miklós várnagy vezetésével sikeresen ellenállt.

A vár nagyobb bővítéseit a XV. század folyamán Gathalóczy Mátyás, Vetési Albert, majd ifjabb Vitéz János veszprémi püspökök idejében végezték. Először a fellegvár előtti nagyobb méretű fennsíkot vették körül magas várfallal, nagy udvart alakítva ki, ez lett a belső vár. Vetési püspök – aki Hunyadi János titkára, majd Mátyás király diplomatája volt – tevékenysége alatt megépítették a Belső Kaputornyot, valamint elkészült a vár déli szikláin a palota.

A fellegvárban található kápolna kialakítását ifjabb Vitéz János püspök nevéhez kapcsolhatjuk. Mátyás király 1490-es halálát követően a vár – a Dunántúl egy részével együtt, a Mátyás és III. Frigyes között 1463-ban megkötött örökösödési szerződésre hivatkozva – rövid időre Habsburg Miksa későbbi német-római császár birtokába került, azonban Kinizsi Pál azt hamarosan visszafoglalta.

1552 után Sümeg végvárrá vált

Az 1526-os mohácsi tragédiát követő időszakban megnőtt a sümegi vár jelentősége, különösen azután, hogy 1543-ban elesett Fehérvár, majd 1552-ben Veszprém is török kézre került, ahonnan a püspökség Sümegre menekült.

Fehérvár és Veszprém elestével a sümegi vár végvárrá vált és nagyszabású építkezés indult meg, hogy az erődítmény dacolni tudjon a hódítókkal szemben. Köves András püspök és Ormányi Józsa várkapitány idejében építették a vár északi sarkán a kétszintes, nagyméretű, ötszög alaprajzú bástyát (Köves-bástya – 1553), majd átépítették a palotaszárnyat a vár déli részén.

Bár a város többször szenvedett pusztításokat a török korszakban, a vár nem került török kézre.

A vár története a XVII. században

1605-ben Bocskai István erdélyi fejedelem hajdúi csellel szállták meg Sümeg várát, meggyilkolván Újlaky Miklós veszprémi püspököt, akinek a levágott fejét legurították a Várhegy oldalán. Rövidesen azonban Batthyány Ferenc császári csapatokkal a várat visszafoglalta, majd 1608-ban Ergelics Ferenc püspöknek átadta. 1620-ban Bethlen Gábor hadai előtt hódolt meg a helyőrség és védői megnyitották a kapukat.

A XVII. században tovább folytak a várban az építési munkálatok. Széchenyi György püspök nevéhez fűződik a sümegi vár püspöki székhellyé avatása és ő kezdeményezte a palotaszárny barokk stílusú átalakítását is. A várost fallal vették körül, melynek öt saroktornya volt, díszes kapukkal.

A vár építésének története Széchenyi Pál püspökségével zárult, aki korábban pálos szerzetes volt. Ekkor a javítások mellett újabb építkezések is folyhattak.

A vár pusztulás a Rákóczi-szabadságharcot követően

A Rákóczi-szabadságharcban 1705 után a kurucok fontos katonai bázisának számított a vár – melynek őrsége Vak Bottyán vezéreinek, Balogh Ádámnak és Sándor Lászlónak önként hódolt meg – a falak között lőport is gyártottak.

A szabadságharc bukását követően, 1713-ban a császári csapatok hadgyakorlat címén felgyújtották a sümegi várat, amely ettől kezdve pusztulásnak indult, az időjárás mellett a környékbeli lakosság is rombolta, a köveit építőanyagnak használva.

1957-ben láttak hozzá a vár hét éven át tartó feltárásához és helyreállításához. A vár hosszú éveken keresztül a Megyei Idegenforgalmi Hivatal kezelésben állt, de az évek alatt elmaradt karbantartási munkák hiánya miatt 1988-ra a vár élet -, és balesetveszélyes állapotba került. Az akkori sümegi város vezetés magánszemélyt keresett a vár üzemeltetésére.

1989-ben a Papp család jelentkezett a vár üzemeltetésére. Az első években megkezdték a romok eltakarítását, valamint az élet -, és balesetveszélyes helyek helyreállítását. A Országos Műemlékvédelmi Hivatal engedélyével megkezdődtek a várban a felújítási munkálatok is. A vár tornyai új tetőzetet kaptak , a termek egyre több és több színvonalas kiállítással gazdagodtak.

A várban megrendezésre kerülő idegenforgalmi programoknak, valamint a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a Sümegi Vár ma már az egyik legkedveltebb kirándulóhellyé vált a turisták körében.

szerk.: Cseke Ibolya

forrás:

sumegvar .hu/

kirandulastippek .hu/keszthely-es-kornyeke/sumegi-var

multkor .hu/cikk .php?id=16397

Dr.Högyész László:Sümeg évszázadai , 1989. Veszprém

légifotó: Mészáros Norbert

további fotók: Peter Stehlik

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *