SumidaGödöllői kastély
Magyarország legnagyobb alapterületű barokk kastélyát a XVIII. század közepén az ország egyik legtekintélyesebb főura, Grassalkovich I. Antal (1694-1771) építtette. Az első építési szakasz 1745-ig tartott: Mayerhoffer András tervei alapján, ekkorra készült el a belső udvart közrefogó első U-alak, a díszteremmel és a főúri lakosztályokkal. 1746 és 1749 között két új szárnnyal bővült az épület mindkét oldalon: a déli szárnyban istálló és szénapadlás kapott helyet, az északi szárnyban pedig a ma is működő római katolikus templom. Ebben az állapotában láthatta a kastélyt Mária Terézia királynő, aki 1751-ben látogatta meg Grassalkovichot Gödöllőn.
Grassalkovich III. Antallal 1841-ben kihalt a család férfi ága. A leányágon tovább öröklődő birtokot a kastéllyal együtt 1850-ben báró Sina György (1783–1856) vásárolta meg, akinek fia, Sina Simon (1810–1876) adta el 1864-ben egy belga banknak.
Sissy Gödöllőn
Erzsébet 1866-ban járt először Gödöllőn, ekkor még protokolláris okokból. A kastély lovardájában berendezett hadikórházat látogatta meg, ahol a königgrätzi csata sebesültjeit ápolták. (Nagy feltűnést keltett a döntése, hogy az osztrák-porosz háború idején gyermekeivel, Rudolffal és Gizellával együtt éppen Magyarországon keresett menedéket.) A Budán bérelt villát kicsinek találta, a budai várat pedig nyáron túl melegnek. Erzsébet egy vidéki kastélyra vágyott, s választása a gödöllőire esett. A császár azonban – a háború miatti nehéz anyagi helyzetre hivatkozva – nem kívánt kastélyt vásárolni.
„Ha akarod, elmehetsz Gödöllőre a sebesültekhez. De ne nézd olyan szemmel, mintha meg akarnánk vásárolni, mert most nincs pénzem, és ezekben a nehéz időkben rettenetesen kell takarékoskodnunk. A poroszok szörnyű pusztítást vittek végbe a családi birtokainkon is, évekbe telik, amíg valahogy helyrejönnek. (…) A lovaknak majdnem a felét el kell adni, és kénytelenek leszünk nagyon szerényen élni.”
-írta a feleségének 1866 augusztusában.
1867-ben kezdődött az épület második fénykora. A magyar állam megvásárolta, felújította a kastély és koronázási ajándékként I. Ferenc Józsefnek és Erzsébet királynénak ajándékozta.Ezután lett a királyi család pihenő rezidenciája.
A kastély összesen 136 helyiségből állt. Ebből 103 lakószoba volt, amelyek közül 67-ben a személyzet lakott. A királyi lakosztályokat a főépületben, a díszteremtől északra és délre alakították ki. Nem a pompa, hanem a kényelem volt az elsődleges cél. A király lakosztályát kukorica-sárga faburkolat és szürke selyemtapéta borította. Erzsébet lakosztályát kedvenc virágának színe, az ibolya-lila jellemezte. (Később mindkettőt a fehér-vörös-arany színekben újították fel.) Erzsébet lakosztálya szalonból, író-, öltöző-, háló- és felolvasószobából állt. Az emeletről csigalépcső vezetett a három szobából álló földszinti lakosztályába. Erzsébet szobái mellett alakították ki a felolvasónő, Ferenczy Ida lakosztályát, s ez után következtek a királyi gyermekek szobái.
A királyi időszak átépítéseinek esett áldozatul a kastély barokk színháza: 15 szobát alakítottak ki a helyén. (Ide kerültek például Rudolf szobái, Mária Valéria születésekor.) A déli részen fő-udvarmesteri épületet emeltek, a kocsiszínt újabb istállókkal bővítették. A kastélyt angol tájképi kert ölelte körül, a főhomlokzat előtt két hattyús tóval.
A királyi család 1867 őszén tartózkodott először a gödöllői kastélyban. Ettől kezdve évente több hónapot is töltöttek itt – főként ősszel és tavasszal. Gödöllő hamarosan Erzsébet Bécs kötöttségei elől való meneküléseinek egyik legkedveltebb célpontja lett.
„Itt nyugta van az embernek, nincsenek rokonok, nem piszkálódik senki, ott meg Bécsben az az egész császári pereputty! Engem sem feszélyez itt semmi, úgy élek, mint falun, sétálhatok, kikocsizhatok egyedül!”
– írta Erzsébet édesanyjának Gödöllőről.
A királynét mindig is vonzották a hagyományostól eltérő, különleges dolgok. Szerette a cigányzenét, s a kastélyban nem egyszer látott vendégül egész cigány bandákat. Gödöllőn nagy feltűnést és rémületet keltett egy másik ötlete: Mária Valéria játszópajtása egy szerecsen fiú volt. Rustimót a perzsa sahtól kapta ajándékba.
Erzsébet királyné halála után (1898) az uralkodó ritkábban látogatott ide: utoljára 1911-ben járt itt. I. Ferenc Józsefet a trónon követő IV. Károly első hosszabb gödöllői tartózkodásának a monarchia összeomlása vetett véget 1918 október 26-án. 1920-tól a Horthy Miklós kormányzó nyári rezidenciájaként működő kastély életében a királyihoz hasonló időszak következett, amelyet a II. világháború zárt le. Bár az épület maga nem szenvedett károsodást, az 1944-ben bevonuló német, majd orosz csapatok a berendezés nagy részét elszállították, illetve helyben elpusztították. 1950-től a gazdasági épületekben szovjet alakulatok állomásoztak, a műemlékké nyilvánított főépületben pedig szociális otthon kapott helyet. Ezek a méltatlan hasznosítási formák az elkövetkező évtizedekben a kastély lassú pusztulásához vezettek. Az állagmegóvási munkálatok 1985-ben indultak meg, majd néhány évvel később megkezdődött az épület kiürítése, ami a felújítás előfeltétele volt.
Kastély napjainkban
A rekonstrukciós munkák első ütemeként 1996 augusztusában átadott főhomlokzati szárnyban nyílt meg a kastély első állandó kiállítása: a díszterem és a királyi lakosztályok. A források alapján hűségre törekvően berendezett enteriőrök a monarchia Magyarországáról, I. Ferenc József és Erzsébet királyné személyéről is mesélnek.
1998-ban megnyílt az Erzsébet királyné emlékkiállítás.
2001. augusztus 10-én, Mária Terézia gödöllői látogatásának 250. évfordulóján pedig a Grassalkovichokat és a kastély barokk időszakát megidéző termekkel egészült ki az állandó kiállítás.
Múzeumlátogatás keretében tekinthető meg a 2003-ban felújított Barokk Színház és a 2004-ben átadott Királydombi pavilon. 2010-ben megújult a kastély Rudolf-és Gizella-szárnya, lovardája, barokk istállója, s elkészült Horthy Miklós kormányzó bunkerének rekonstrukciója.
A királyné összesen 2663 napot (7,3 évet!) töltött Magyarországon – ebből mintegy 2000 napot Budán és Gödöllőn. Utoljára 1897. október 2. és 24. között járt itt. 1898-ban bekövetkezett halála után a király egyre ritkábban jött Gödöllőre.
A magyarok szeretett királynéjának emlékére több mint 40 emlékművet és 100 emlékparkot, ligetet létesítettek az országban. A gödöllői parkot az elsők között avatták fel 1901-ben, a királyné szobrával. A város ma is Erzsébet királyné magyarországi kultuszának első számú központja.
szerk.: Cseke Ibolya
