SumidaPassiójátékok a budaörsi Kőhegyen
1933. június 11.-étől – pünkösdhétfőtől -1939-ig folyamatosan, minden évben játszották a budaörsiek a Kőhegyen a Budaörsi Passiót, Krisztus szenvedéstörténetét.
Az ötletet a német Oberammergau-i szabadtéri Passiójátékok adta, a szervezést a Lyra Dalkör és Bató Géza tanító vállalta fel. Több volt ez, mint egyszerű amatőr, szabadtéri színházi előadás. A Budaörsi Passió megmozgatta az egész falut.
A budaörsiek díszleteket építettek, 25.000 pengőért, a Kőhegy fennsíkján. Herzog Pál és Erhardt Gyula építészmérnök tervei alapján, 70 méter hosszú és 20 méter széles, kőből, téglából, betonból és márványból megépítették
Jerikó kapuját, Betszaida fürdőjét, Kaifás főpap házát, Pilátus palotáját, Nikodémus házát az utolsó vacsora termével, Jairus házát, templom szentélyét, és a Szent Sírt, valamint a 2000 fős nézőteret.
Az 1933-ban alakult amatőr budaörsi színjátszó csoport tagjai gyakorlatilag egész évben a nyári előadásokra készültek, természetesen mindennapos kemény munkájuk mellett. A fontosabb szerepeket játszó laikus színészek 500-500 pengő hitelt vettek fel, hogy a kezdeti előadásokat finanszírozzák. Több mint 250 budaörsi szereplővel, Hesz János 100 tagú zenekarával, és nem utolsósorban a Lyra Dalkör tagjaival folytak az előadások.
A bemutatóra 1933. június 11-én került sor, majd hat éven keresztül június, július és augusztus szombatjain és vasárnapjain játszották el a passiót.
Magyar nyelvű szövegkönyvet Bató Géza tanító, német változatát Aubermann Miklós plébános írta. Az előadás zenei részében Hesz János és zenekara vett részt. Jézus szerepét Bató László, Bató Géza fia alakította. A Budaörsi Passiójátéknak óriási hazai és nemzetközi sikere volt, 1939-ben azonban a mostoha időjárási körülmények és a pénzhiány miatt leálltak az előadások. 1941-ben Budapesten a Városi Színházban adták elő a darabot, ám a második világháború és a kitelepítés után a kezdeményezés elhalt.
Az 1950-es évekre a Passiójátékok épületeit lerombolták, köveit elhordták, már csak néhány alap-fal maradvány és itt-ott a nézőtér töredezett lépcsőzete ismerhető fel.
Gyermekkorom felejthetetlen játszó tere volt a Kőhegy fennsíkja a közeli remete barlanggal együtt.
Passió újjáélesztése
1996-ban a Passiót, számos civil szervezet és alapítvány kezdeményezésére a Jókai Mór Művelődési Házban, felújítva újra előadták, majd 2000-ben ismét a Kőhegyen mutatták be, akkor még a csíksomlyói ferences Passió szövegkönyve alapján, mivel a Budaörsi Passió szövegkönyve még nem állt rendelkezésre.
2003-ban, hosszas kutatás után előkerült az eredeti Bató-féle szövegkönyv, így abban az évben már országosan ismert színművészekkel és budaörsi statisztákkal, az eredeti Budaörsi Passió került színre a Kőhegyen, Dér András és Frigyesi András rendezésében.
A Budaörsi Passiót háromévente nyaranta megrendezik az előadások 2 héten keresztül sötétedés után, hangulatos, látványos környezetben a budaörsi Kőhegyen várja a magyar és német ajkú színházrajongókat.
szerk.: Cseke Ibolya
forrás: Budaörsi Napló
és a szülővárosom szájhagyománya
