Volt egyszer egy Vidámpark

Volt egyszer egy Vidámpark

A Budapesti Vidám Park a Városligetben működött 1950. május 22-től 2013. szeptember 30-ig, 6,5 hektárnyi területen. Közvetlen elődeit, a Vurstlit és az Angol Parkot is beszámítva, közel kétszáz éves történetével a világ egyik legrégebbi, folyamatosan működő szórakoztatóparkja volt. A helyén 2014-ben nyílt az Állatkert részeként a Holnemvolt Park, ahol tovább működik néhány régi – műemléki védettséget élvező- mutatvány, mint például a körhinta és a hullámvasút.

A kezdetek

A mai Városliget, akkori népszerű nevén Ökördűlő a XIX. század elején egy erdős-ligetes terület volt, mocsaras tóval, abban két szigettel, a város határán kívül.

A környéket a század elejétől kezdték felkeresni az emberek, piknikek, ünnepségek céljából de a távolság miatt inkább a jobb anyagi helyzetben lévők, akik saját fogattal rendelkeztek. Ahogyan a rohamosan növekvő város közelített a liget felé, egyre nagyobb lett a forgalom, lassan egy ideiglenes bódé- és sátorváros kezdett kialakulni

1832-ben megindult az omnibusz közlekedés, mely megkönnyítette a liget megközelítését a városból.

1851-ben két körhinta, céllövölde, két kocsma és egy lóistálló működött, 1862-ben már egyszerű, lóhajtású óriáskerék is állt a sok kisebb bódé mellett. Bűvészek, tűznyelők, erőművészek, céllövöldék, bábszínházak, körhinták mellett láthatók voltak torzszülöttek, szakállas nők, óriások, törpék, és a csak felnőttek által látogatható “gusztustalan látványosságok”

Gazdagok és szegények egyaránt látogatták az akkor már Városerdőnek nevezett ligetet, a társadalmi rétegek azért továbbra is elkülönültek. Míg a gazdagabbak korzózni, sétálni, társadalmi életet élni, csónakázni, télen a befagyott tóra korcsolyázni jártak ide, a szegényeket inkább a mutatványosok és olcsó vendéglők vonzották, ebből alakult ki a Vurstli, a szegényebb rétegek szórakoztatóparkja a Vurstli.

Vurstli

A Vurstliként emlegetett, tavasztól őszig üzemelő mutatványostábor nevét bécsi elődjéről kapta, az ottani Wurstel pedig egy népszínházi alak, a jobb színpadokról száműzött, egyszerű Hans Wurst (Kolbász János) emlékét őrzi. Az arisztokrácia és polgárság felsőbb rétegei a Stefánián korzózva vonultak, míg a munkások, cselédek, szabadnapos bakák az a vurstliban feledtették a mindennapok nyomorúságát.

A kiegyezés után városszépészeti akciók keretében elegáns, angol mintára parkosítani, rendezni kezdték a Városerdőt. A mutatványosok így egyre kijjebb szorultak, 1878-ban a Városliget keleti szélére, a korábban tűzijátékok rendezésére lekerített területre költöztek. Ekkortól vált el térben is a közép- és felső rétegek által látogatott Rundó és környéke, amely a Liget első osztályú helyévé vált, és a tömegek által előnyben részesített Vurstli.

Az Ős-Budavára (1896–1910)

Az Ős-Budavára a Városligetben 1896-ban nyílt Ezredéves Kiállítás részeként, Vidor Emil és Vogl Lajos tervei alapján felépített hatalmas, hét hektáros szórakoztatókomplexum volt, mely Állatkerttől bérelt területen állt 1896 és 1910 között. Kezdetben egy részvénytársaság üzemeltette, 1901-ben azonban egy Friedmann Adolf nevű, kétes üzletekkel is foglalkozó kalandor-üzletembernek adták át.

A korabeli népnyelv „Pappundeklipolisznak” nevezte gyenge alapanyaga miatt. Az elgondolás szerint Budavára török kori arculatát építették fel. A terv egy korabeli olasz műszaki tiszt feljegyzésein és vázlatain alapult, melyet közvetlenül a török elleni harcok után a várban készített. A vázlatot a bécsi irattárban találták, ezek szerint a komplexum egy része hűen őrizte a budai vár középkori megjelenését.

A több hektáros terület a török időket megidézni próbáló hatalmas szórakoztatóközpont volt középkori utcákkal, terekkel, régi házakkal, tornyokkal. A kor hangulatát középkori öltözékű táncosok, kobzosok, csepűrágók, mutatványosok nyújtották, de török bazár, minaret, óránként éneklő valódi török müezzin, valamint a török pasa háreme is látható volt.

A terület legnagyobb részén vendéglők, sörözők, kocsmák, lacikonyhák, kávéházak működtek, de ledér és rossz erkölcsű szórakozóhelyek is voltak, mint például a Párizsi Kávéház. Az Ezredéves Kiállítás ideje alatt rendkívül népszerű volt, naponta átlagosan húszezer ember látogatott ki a területére..

Pár év után a hely elveszítette a varázsát, az eleve gyenge és nem tartós anyagokból épült komplexum gyors romlásnak indult, fenntartása hatalmas összegeket emésztett fel. 1906 körül a vendégek már csak lézengtek a romossá váló környezetben, végül 1907-ben az Ős-Budavára bezárt, az üzemeltető részvénytársaság csődbe jutott, 1910-ben lebontásra került. A terület nagyobb részét visszakapta ugyan az Állatkert, egy másik részét azonban a Széchenyi fürdő építése miatt a régi helyükről kiszoruló mutatványosok kapták.

Az új és a régi Vurstli (1910–1925)

1908-ban születtek meg a tervek az új mutatványostelep létrehozásáról a bezárt és lebontásra ítélt Ős-Budavára területén. Ennek oka az volt, hogy meg akarták kezdeni a mai Széchenyi gyógyfürdő építését, ami pontosan megegyezett a Vurstli központjával.

A terület továbbra is az Állatkerthez tartozott, a mutatványosoknak bérleti díjat kellett fizetniük a helyekért. Egy új utcát is létrehoztak benne, ez a Vidám Park bezárásakor is létezett a Körhinta és a Barlangvasút előtti sétány formájában. Nem hivatalos neve a Mutatványosok Utcája lett.

Az Ős-Budavára 1910-es lebontása, a területrendezés és a régi mutatványostelep gazdáival való megegyezés után lassan benépesült az úgynevezett Külső Mutatványostelep. Egyik első betelepülő Kurt Meinhardt, a Barlangvasút és a leendő Angol Park tulajdonosa volt. A régi helyükön csak azok maradhattak, akik nem álltak útjába a fürdő építésének. Ekkortól a Vurstlinak két része lett: a Széchenyi fürdő melletti régi, valamint a későbbi Vidám Park Állatkert felőli részét képező új mutatványostelep.

A Vurstli utolsó évei (1925–1950)

A következő válság 1925-ben érkezett el. Mikor elterjedt a hír, hogy a Széchenyi fürdő bővítése és az Andrássy út tervezett folytatása miatt az új mutatványostelep kivételével a Vurstli régi része bezár.

Néhány csendes üzem, úgymint cukrászda, céllövölde, fotográfus engedélyt kapott, hogy tovább működjön. Amelyiküknek végképp nem jutott hely, átmehetett a Népligetbe. A egyik cukrászda tulajdonosa, bizonyos Zettner István a költözés helyett inkább a halált választotta. „Itt kezdtem a kenyérkeresetemet, nem bírok máshol élni, inkább meghalok!” szövegű búcsúlevelet írt, majd felvágta az ereit, és meghalt.

Az egyetlen kis utcába szorított Vurstliban ettől kezdve folyamatos volt a hanyatlás, melyért többnyire a drága Állatkertet és a háromszor drágább, szegények számára megfizethetetlen Angol Parkot okolták, bár a célközönségük teljesen más volt.

Az utolsó fellendülés 1938-ban volt.

A Vurstli százéves évfordulója újra felhívta a figyelmet a megkopott parkra, ennek kapcsán július 13-án tartott ünnepre tömegek mentek el, felléptek többek között a Latabár testvérek, Keleti László és Mezey Mária is. Az ezt követő néhány jobb évnek az újabb háború vetett véget.

A mutatványok az évtizedek alatt mindvégig igen vegyes képet mutattak, a közönség a szegényebb rétegből került ki. Óriáskerék mellett szegényes körhinták és kikiáltók, modern sárkányvasút mellett cigány asszonynak öltözött jósok. A bizarr látványosságoknak is nagy keletje volt. Közéjük tartozott Madárfejű Lajcsika, a gyerekfejű torzszülött, Hemperger Boriska, a 140 kilós óriásbébi, Maud, a végtag nélküli ember, Háromfülű Boldizsár, Hedi Kosch, a félig nő, félig férfi. Ide tartozott még a Fortuna mozi épületében működő Plasztikon panoptikum emeletén található, csak felnőttek által látogatható “bonctani kiállítás”, mely nevével ellentétben inkább csak gusztustalan és rémes dolgok tárháza volt, szigorúan felnőtteknek. A Plasztikonban egyébként híres emberek és bűnözők viaszmásai, a napilapokból megismert gyilkosságok rekonstruált helyszínei (és viasz-áldozatai) voltak láthatók, valamint az imént említett bonctani kiállítás.

Az 1920-as években a Mutatványosok Utcájában bal oldalon a ma is működő műemléki Körhinta után a Feszty-körkép épülete állt, az alagsorában színházteremmel. A másik oldalon a kupolás dodzsem helyén a Klupáti-féle körhinta állt, mellette a Mechanikus céllövölde következett. A Játékterem helyén a Fortuna mozi volt, utána pedig a Barlangvasút.

A Vurstli a háború alatt – még az ostrom idején is – végig nyitva volt. Kisvállalkozó mutatványosai, az államosításig (1950) dolgoztak, ezután már Vidámpark néven működött az intézmény.

Angolpark

Az Angol Park alapjait a Bajorországból Pestre költöző Meinhard család fektette le 1908-ban. A Vurstlitól nem messze, az akkor még csak tervezett Széchenyi fürdő telke mellett megépített Sárkányvasút (vidámparki Szellemvasút elődje) kasszasikernek bizonyult. A profitot visszaforgatva Meinhardék telkeket vásároltak a mai Vidámpark területén, és siklóval, hullámvasúttal, elvarázsolt kastéllyal bővítették az üzletet. Gépeiket az akkor már virágzó vidámpark kultúrájáról is ismert USA-ból hozatták. 1910-ben az Angol Park Rt. megnyitotta az Angol Parkot, ahol a közönségnek először nyílt alkalma kipróbálni a legújabb amerikai attrakciókat: a dodzsemet, a görkorcsolyát, a nyári szánkózást a száraz ródlipályán. Mindezek élvezetéért borsos belépőt kellett fizetni, ezenfelül a játékok igénybevétele sem volt ingyenes. Mindez távol tartotta a Vurstli nagyságrenddel alacsonyabb árszínvonalához szokott rétegeket.

Az Angol Park méltó párja lett az 1912-ben felújítva újranyitott állatkertnek. A nagyvárosi felső középosztály e két intézmény, valamint a cirkusz és a műjégpálya ligeti vigalmait preferálta. A Vurstli még bő három évtizedig életben maradt, ám egyre kevésbé prosperált. Egy korabeli Népszava- interjúban megszólaló körhintás szerint „a mozi csinált készre bennünket. A párok is oda mennek, ott sötét van.”

szerk.: Cseke Ibolya

forrás:

*http://www. zoobudapest. com/…/allatkert- teruletenek-valtozas… területcserék az Állatkerttel, Ős-Budavár

*A XIX. század első fele. varosliget.info, 2013. január 6.

*http://library. hungaricana.hu/…/view/BPTortBiblioIkonogr…/…

*http://www. archivnet.hu/…/az_angol_parktolavidam_parkig.h… az államosítás időszaka

*http:// ujkor.hu/ cont…/hetkoznapok-az-angol-parkban-1911-1945

*https://14. kerulet.ittlakunk.hu/…/1…/megnyilt- holnemvolt-var

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *