Budapesti Állatkert

Budapesti Állatkert

Az állatkert 1067 állatfaj több mint tízezer egyedét mutatja be. Széles áttekintést nyújt a Föld élővilágának sokféleségéből, benne valamennyi kontinens állatvilágának képviselői megtalálhatók. A sok egyed miatt a gyűjtemény nemzetközi összehasonlításban is számottevő, a látogató az állatkertekben legnépszerűbb emlősök és madarak mellett hüllőket, kétéltűeket, különféle halakat és gazdag gerinctelen gyűjteményt láthat.

Története

A Fővárosi Állat- és Növénykert a világ egyik legrégebbi állatkertje. Alapításának gondolata már a reformkorban, az 1820-as – 30-as években is felmerült, de aztán a forradalom és a szabadságharc, majd az azt követő elnyomás időszaka nem kedvezett az alapításnak. Végül néhány az országért tenni kívánó tudós hazafi kezdeményezésére ismét felmerült az Állatkert létesítésének gondolata. Az „alapító atyák” között volt Szabó József geológus, Kubinyi Ágoston, a Nemzeti Múzeum igazgatója, Gerenday József, a Füvészkert igazgatója, és legfőképpen Xántus János, aki ekkorra már elismert zoológus és etnográfus volt.

Komoly nehézségek árán sikerült a felmerülő akadályokat elhárítani, így 1866. augusztus 9-én megnyithatta kapuit Magyarország első állatkertje. Első Igazgatója Xántus János volt. Az állatállomány a hazai fajokon kívül számos ritka majom- és makifajból, sokféle papagájból, tevékből, kengurukból és más különleges állatokból állt. Nem volt azonban sem oroszlán, sem tigris, sem elefánt ebben az időben. Az első zsiráfot két évvel a nyitás után, 1868-ban Ferenc József ajándékozta az Állatkertnek, Erzsébet királyné közbenjárására.

Az első évtizedekben az Állatkert tovább fejlődött. 1876-ra elkészült az első oroszlánház, amelyben az oroszlánok mellett tigriseket is bemutattak. Később már elefánt, majd víziló és orrszarvú is látható a bemutatott állatok között. Az intézmény fenntartása körül azonban komoly gondok adódtak, mivel a tudós hazafiak által az Állatkert működtetésére alapított társaság kiadásai rendre meghaladták a bevételeket. A részvénytársaságot tehát állat- és növényhonosító társasággá alakították át, hátha így könnyebben juthatnak adományokhoz. Közben az igazgatók személye is többször változott, mígnem 1873-ban Serák Károlyt bízták meg ezzel a feladattal. Serák három évtizeden át irányította az Állatkertet. Igaz, hogy az ő idejében az Állatkertben nemcsak állatkerti látnivalók, hanem kötéltáncosok, tűznyelők, kardnyelők és céllövő fenomének is bemutatkoztak, viszont e népcsalogató látnivalók bevételeiből magát az Állatkertet is fenn lehetett tartani. Sajnos az 1896-os millenniumi ünnepségek után a hatóságok nem annyira támogatandó kulturális intézményként, hanem bevételi forrásként tekintettek a kertre, és olyan magas bérleti díjat szabtak, amely végül csődbe juttatta az Állat- és Növényhonosító Társaságot.

Az Állatkert azonban nem szűnt meg, hanem azt 1907-ben Budapest főváros vette át. Mi több, Bárczy István, a neves városfejlesztő főpolgármester programjának keretében több mint négymillió aranykoronás költségen teljesen újjá is építették.

Az átépítésre 1909-től 1912-ig került sor, ebben az időben a kert zárva is tartott. Az újbóli megnyitásra 1912. május 20-án volt, a kert igazgatója az újjáépítés szakmai irányításával is megbízott zoológus, Lendl Adolf lett. A kert ma is meglévő műemlék épületeinek többségét ekkor adták át.

.

Az első világháború

Az 1912-ben újra megnyitott Állatkert Európa egyik legszebb és legkorszerűbb ilyen intézménye volt. Fejlődésének lendületét azonban megtörte az 1914-ben kitört az első világháború, amely komoly nehézségekkel szembesítette Lendl Adolfot és munkatársait. A háború alatt az állatkert nem tudott megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányt vásárolni az állatoknak, így elsősorban az egzotikus fajok pusztultak, míg a végén az egyszerű szalmát is nehéz volt beszerezni. Az akvárium lakóinak java része is elpusztult, hiszen tengervizet sem lehetett hozatni. A férfi állatápolók többsége a fronton harcolt, így a kert munkaerő hiányban is szenvedett, amelyet úgy próbáltak megoldani, hogy a fronton harcoló alkalmazottak családtagjait foglalkoztatták helyettük.

A háborús időszak alatt is jelentős volt a szaporulat, de a körülmények miatt az újszülöttek nem éltek sokáig.

majd az utána következő gazdasági válságok sorozata. Az 1930-as években azonban komoly fejlesztések történtek az akkori idők neves igazgatja, Nadler Herbert irányítása alatt.

A török követség kérésének politikai okokból eleget téve átépítették az Elefántházat, mivel szerintük az egy mecsethez hasonlított.

Második Világháború

A második világháború hatalmas károkat okozott a kertben. Az előző háborúban is előállt ellátási problémák és emberhiány csak a kisebbik gond volt, sajnos az Állatkert Budapest ostromakor a frontvonalba került. Súlyos bombatámadások érték, aminek következtében az állatok és az épületek java elpusztult. Az ostrom elvonultával a kiéhezett lakosság végzett az állatokkal. A háború előtt még 2500 példány élt a kertben, a háború végére 15 maradt életben, az Állatkert rettenetes képet mutatott. Az intézmény összes dolgozójának összefogása eredményeképpen a kertet 1945. május elsején újra megnyitották, miután a romokat eltakarították, és sikerült egy pár újabb állatra is szert tenni, amelyeket az egyetlen megmaradt Elefántházban szállásolták el. A háborút követő pár évben nagyon lassan folyt a helyreállítás, építőanyag hiányában. A kert állatállománya újra növekedni kezdett.

A rendszerváltás idején már újra ráfért az Állatkertre a teljes megújulás. 1994-ben kezdett munkák során újjászülettek a műemlék épületek, amelyek a kert világszerte ismert, sajátos hangulatát adják. Ezenközben az állatok férőhelyei is korszerűbbek, tágasabbak, természetszerűbbek lettek.

Állatkert különleges lakói

Budapesten született a világ első olyan orrszarvúja, amely mesterséges termékenyítés eredményeként láthatta meg a napvilágot.

2013-ban több mint ötven év után újra született Magyarországon ázsiai elefánt. 2015-ben két koala (Vobara és Nur-Nuru-Bin) érkezett az állatkertbe, Európában az érkezésükkor a Budapestivel együtt csak kilenc állatkertben tartottak koalákat. Sajnos 2017-ben mindkét példány elpusztult. A koalákon kívül érkeztek még óriásvidrák, szecsuáni takin és cebui disznók is. Rendszeres szaporulat volt a tar varjaknál, a mhorr gazelláknál és a vombatoknál is, utóbbiaknál az elmúlt negyed évszázad során Európában csak itt született utód. Elmúlt években gorilla is született az állatkertben.

Az Állatkert épületei

Az Állatkert eredeti, az 1866-os megnyitásra készült épületeit Szkalnitzky Antal és ifj. Koch Henrik tervezték. Az akkor emelt épületek többségét az 1900-as évek elején lebontották. Egyedül a Bagolyvár maradt fenn mind a mai napig, bár időközben a kert egy másik pontjára helyezték át. Az első zsiráfház 1868-ban készült el Lóhr Antal tervei szerint, 1876-ban pedig oroszlánházat építettek Hauszmann Alajos tervei alapján. Ezeket az épületeket azonban szintén lebontották a XX. század elején.

A műemlék épületek többsége az 1909–1912 közötti átépítéskor épült. Közülük a Főkaput és az Elefántházat Neuschloss Kornél műépítész tervezte. Mivel Neuschloss egyben az átépítés műszaki munkálatainak irányítója is volt, a két épület megtervezését díjmentesen, honorárium nélkül vállalta. Az épületek többségének megtervezésével azonban Neuschloss javaslatára Kós Károlyt és Zrumeczky Dezsőt bízták meg. A két fiatal építész nem sokkal korábban fejezte be építészeti tanulmányait, a megbízatás előtt közvetlenül pedig a kalotaszegi népi építészetet dokumentálták. Nem véletlen tehát, hogy az általuk tervezett épületek jelentős része a „fatornyos” építészet formavilágát eleveníti fel. Kós és Zrumeczky állatkerti épületeinek többsége ma is áll, némelyikük (struccház, bivalyház, második zsiráfház) a második világháborúban elpusztult, az eredetileg zebraistállónak épült állatházat pedig, amelyet 1932-től kezdve kenguruházként használtak, az 1980-as évek végén átépítették, teljesen új épületet alakítva ki.

Ugyancsak az átépítéskor emelték a műsziklákat és a Pálmaházat. Ezek Végh Gyula székesfővárosi mérnök munkái, jóllehet a tervek elkészítésében részt vett Räde Károly és Ilsemann Keresztély is. Ugyancsak Végh készítette el a Pálmaház alagsorában kialakított Akvárium terveit, Lendl Adolf iránymutatása alapján. A Kis- és a Nagyszikla vasbeton vázát is Végh Gyula tervezte, a sziklafelszínt Benke Gyula szobrászművész mintázta meg.

2018 májusában nyílt meg az Állatkert régi gazdasági udvarában, illetve részben a Vidámparktól visszakapott új területen a Holnemvolt Vár. Ez a létesítmény elsősorban a kisgyermekes családokra koncentrál. Itt kerülnek bemutatásra a ház körül tartott állatok és egyéb szelídebb vadállatok. Tematikája a magyar mesevilág, felidézve a Vurstli világát is.

Műemléki játéküzemek

A megszűnt Vidámpark játéküzemei közül az Állatkert megörökölte az 1906 ban épült Körhintát, eredetileg a Vurstli játéküzemeinek egyike volt.

az 1922-ben emelt hullámvasutat mely Angolpark játéküzemeinek egyike volt

A 20′-as években épült mesecsónakot mely szintén az Angolpark játéküzeme volt.

Ezek mellett több kisebb, egyéb létesítményt (például az 1910-es évekből származó Pöltl Céllövölde) is örökölt az Állatkert.

Képzőművészeti alkotások:

Az állatkert területén több figyelemre méltó képzőművészeti alkotás is található. Ezek egy része az épületeket díszítő elem, más részük önálló, az épületektől független alkotás.

a Főkapu Maugsch Gyula által készített szobordíszei (kőelefántok és elefánthajcsárok, jegesmedvék, kimérafejek, egytornyú vár, mandrillok stb.)

*

Elefántház eozinmázas szobordíszei és domborművei, amelyek a pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.ben készültek.

*

Faragott, figurális gerendavégek több állatházon (Elefántház, Madárház, Szarvasház stb.)

*

Díszes vasalatok, kilincsek (csaknem valamennyi műemlék állatházon)

*

Róth Miksa mozaikjai a Főkapun és az Akváriumban.

*

Horváth Mária üvegfestő ólomüveg ablakai a Madárház toronycsarnokában.

*

Cro-magnoni ember bronzszobra (Tóth István alkotása)

*

Székely Kata kisplasztikái (orrszarvú, gyűrűsfarkú maki, oroszlánfókák, jegesmedve, hóbagoly, tapír).

*

Ivókutak a kert több pontján (Stössel Nánda, illetve Háber Szilvai alkotásai).

*

Kovácsoltvas pányvakampó (1912-ben minden állatház előtt volt, a fuvaros lovak kikötésére szolgált – mára egyetlen darab maradt meg a Fácános előtt).

*

Kovácsoltvas szemétkosarak faragott tölgyfa lábazaton (az 1912-es tervek után újragyártott darabok).

Az Állatkert igazgatói:

Xántus János (1866–1867) (igazgató)

Czimeg János (1867–1868) (igazgató)

Kriesch János (1868) (tudományos igazgató)

Hegyessy Kálmán (1869–1871) (igazgató)

Berecz Antal (1872–1873) (igazgató)

Serák Károly (1873–1906) (igazgató)

Lónyai Géza (1906–1907) (igazgató)

Ráthonyi Zoltán (1907–1911) (igazgató)

Lendl Adolf (1911–1919) (igazgató)

Hilbert Rezső (1919–1929) (aligazgató)

Nádler Herbert (1929–1948) (igazgató)

Láng István (1948–1951) (munkás-igazgató)

Károlyi József (1951–1956) (üzemigazgató)

Anghi Csaba (1956–1967) (főigazgató)

Szederjei Ákos (1967–1977) (főigazgató)

Holdas Sándor (1977–1986) (főigazgató)

Szijj József (1987–1994) (főigazgató)

Persányi Miklós (1994–2003) (főigazgató)

Bogsch Ilma (2003–2007) (főigazgató)

Persányi Miklós (2007–) (főigazgató)

szerk.: Cseke Ibolya

forrás: http://www. zoobudapest .com

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *