A “Szecska”

A “Szecska”

Széchenyi gyógyfürdő

A Széchenyi gyógyfürdő, becenevén a Szecska Európa legnagyobb fürdőkomplexuma. Építését 1909-ben kezdték meg Czigler Győző tervei alapján. A Városligetben található fürdő termálfürdő komplexum 3 kültéri és 15 beltéri medencével rendelkezik. A fürdőben különböző gyógykezelések vehetők igénybe, és nappali kórházak is működnek.

Fürdő kútjai

Zsigmondy Vilmos, a kor elismert mérnöke kezdte a fúrást 1868-ban, és tíz évvel később adta át a a 970 méter mély, percenként 350-400 liter vizet adó I.-es kutat. Ekkor Artézi Fürdő néven nyitott meg a fürdő, még csak 20 kádfürdővel, egy közös társas fürdővel és hat szállodai szobával.

Ahogy aztán nőtt a népszerűsége, úgy bővítették az eredeti elképzelést. A ma is ismert, kupolákkal díszített eklektikus épület 1913-ban készült el. Ez újabb problémát vetett fel: tégla ugyan még akadt, de az I.-es kút már nem tudta kiszolgálni az igényeket. 1936-38-ban fúrták a második (Szent István) kutat, Pávai-Vajna Ferenc vezetésével. Az 1256 méter mély kútból Európa legmelegebb hévízforrása tör fel, hőmérséklete 77 °C.Ennek vízhozama már 3500 liter percenként. Ez ma Budapest második legmélyebb kútja.

Csak hogy érzékeltessük, a beledobnánk egy követ a kútba, 16 másodpercig zuhanna, mire leérne az aljáig.

A hideg víz ellátást 6 darab kisebb kút biztosítja.

A fürdő vizének hatása és összetétele

A hévíz tartalmaz nátriumot, valamint gazdag a kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, szulfátos anyagokban melynek fluorid- és metaborsav-tartalma is jelentős. Az ivókút vize kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, kloridos, szulfátos, alkáliákat és jelentős mennyiségű fluoridot tartalmazó gyógyvíz. A fürdő gyógyvize javasolt az ízületek degeneratív betegségekkel küzdőknek, valamint idült és félheveny ízületi gyulladások, ortopédiai, baleseti utókezelések kiegészítésére.

A fürdő története

A fürdő megépítésének gondolatával a főváros már 1884-ben foglalkozni kezdett. Megtervezésével Czigler Győző műegyetemi tanárt bízták meg. A közgyűlés azonban csak 1903-ban fogadta el határozatában Czigler terveit, aki még halála előtt értesülhetett a jóváhagyásról és állandó helyetteséül Dvorzsák Ede okleveles építész, műegyetemi tanárt jelölte meg.

A helyszín többszörös módosítása után a tényleges építkezés 1909. május 7-én kezdődött. A művezető építész Schmitterer Jenő volt.

A fürdőt, amelyet addig Artézi fürdő néven emlegettek, 1913. június 16-án nyitották meg, már Széchenyi gyógyfürdő néven. Megépítése mintegy 3 900 000 aranykoronába került, az összes beépített terület 6220 négyzetméter volt.

A fürdő ekkor beosztása szerint egyszemélyes kádfürdőkre, férfi és női gőzfürdőre, valamint férfi és női népfürdőre oszlott. Forgalma 1913-ban meghaladta a 200 000 főt, majd 1919-ben 890 507 fővel tetőzött. Ennek ellenére 1914–15-ben veszteséggel működött, aminek oka a világháború gazdasági hatásai mellett a (tervezett) gyógyszálló hiánya is volt.

Bővítése

A fővárosi közgyűlés 1924-ben, lehetőségeihez mérten határozott a fürdő kibővítéséről. A strand építésére a városgazdasági ügyosztály által 1926. június 26-án kiírt tervpályázatra összesen 35 pályaterv érkezett. Ezek közül ifj. Francsek Imre (Budapest, 1891. március 27. – Szovjetunió, Gulag, 1952) építész tervét ítélték a legjobbnak. A strandfürdőt 1927. augusztus 19-én nyitották meg, ez azonban a fürdő gazdasági egyensúlyát nem oldotta meg. A vízmelegítés költségei emelkedtek, ezért a vízhozam növelése érdekében szükségessé vált egy második artézi kút fúrása. Ennek munkálatait 1936. július 9-én kezdték meg és azok mintegy két évig tartottak. 1938. március 16-án 1256 méter mélyen 77 °C-os termálvizet találtak. A kútból 24 óránként 6000 m³ víz tört a felszínre, ami megoldotta a fürdő termálvízellátását és az épület fűtését is. 1939-re a fürdő fűtőberendezését átalakították a hévízzel való fűtésre, és a fürdő mellett ivócsarnok is épült.

A fürdő forgalma egészen 1944-ig emelkedett. A második világháború során az épület 20%-os károsodást szenvedett, a II. számú kút azonban nem sérült meg. 1945-ben, a háború után megkezdődtek a helyreállítási munkálatok, és már márciusban a jobb oldali kádosztályt a szovjet katonák, a bal oldali kádosztályt és a női kádosztályt a lakosság igénybe is vehette.

1949-ben új társas iszaposztályt létesítettek. 1950-től ezen az osztályon bevezették a nőgyógyászati iszapkezeléseket is. 1952-ben került sor a fiziko- és elektroterápiás kezelések, valamint a sós kádfürdő bevezetésére. 1963. november 26-án a fürdőt télire is megnyitották.

1981-ben a férfi „néposztály” működése leállt és helyén társas, fürdőruhás gyógyfürdő osztályt létesítettek. A következő évben a női néposztály helyén megkezdődött a nappali kórház kialakítása, amely komplex fizioterápiás részlegként működik.

Épülete

Czigler az épület tervezésével több mint húsz évet foglalkozott, miután azonban 1905-ben meghalt, műve tényleges felépítését közvetlen munkatársai, Dvorák Ede és Gerster Kálmán irányították. Az épület Városligetre néző délkeleti szárnya klasszicista stílusú, legtöbb eleme azonban inkább neoreneszánsz. Az épület külső és belső díszítésében egyaránt fontos szerepet kapott a vízhez kapcsolódó motívumok alkalmazása. Stilizált vízi szörnyek, kagylók, halak, sellők az épület előtt álló kandelábereken, az épület külső díszein is megtalálhatók. Ezeket az elemeket a belső díszítésként használt oszlopfőkön, díszedényeken, valamint a csempéken is alkalmazták.

1926-tól épült meg Francsek Imre tervei alapján a fürdő uszodarésze, amelynek három medencéjét félkör alakban fogja közre egy „friss reneszánsz” stílusban elkészült épület.

A kültéri medencék körüli teret és az épületet számos szobor díszíti, a hosszúkásan elnyúló medencék oldalán egy-egy szökőkút található. A két szakaszban megépített fürdő építészetileg egységes képet mutat, stílusában azonban eklektikus, historizáló. Számos forrás neobarokk épületként írja le, másutt neoreneszánsz stílusúnak értékelik. A vízre utaló számos motívum miatt az épület egyfajta „fürdőpalotaként” is értelmezhető, ahol a belső építészeti megoldások a fürdőkultúrának vannak alárendelve. Hasonlóan a Gellért gyógyfürdő termál részlegéhez a Széchenyi fürdő is tükrözött szerkezetű; ugyanazok a medencék találhatók meg az épület mindkét szárnyában. Ennek oka, hogy tervezésekor a nemek szétválasztása miatt két szárnyban ugyanazokat a medencéket helyezték el. Mivel azonban jelenleg az épület keleti szárnyának két termál medencéje a nappali kórházhoz tartozik, a fürdő tükrös szerkezete nem érzékelhető teljesen a látogatók számára.

A főkupola négy sarkán ifj. Vastagh György, Bezerédy Gyula, Lányi Dezső és Szentgyörgyi István által készített tryton-kompozíció látható. Középen Markup Béla hattyúi és delfinjei láthatók.

A kupolacsarnokba lépve, Róna József szobrászművész remekével, a Tritonhalász kentaur szökőkútjával találjuk szemben magunkat. A kupola mozaikképei Vajda Zsigmond alkotásai. A kupola legtetején Héliosz napisten látható, amint négyes lovasfogatát hajtja. A négy félköríves ablak között görög, római, keleti és egyiptomi fürdőjelenetek láthatók. A központi képet zodiákus csillagképek övezik. További szimbolikus képek; a hő-, gyógy,- szökő- és az ivóforrást ábrázolják, valamint a csarnok két oldalán látható félköríves részben az „erő” és a „szépség” képei foglalnak helyet. A festett színes üvegablakokat Róth Miksa készítette. A puttószobrok és oszlopfők Maróti Géza munkáját dicsérik, míg a lakatosmunkák (a fűtőtestek burkolata és a falikarok) Jungfer Gyula alkotásai.

A fürdő állapota a XX. század második felére igen leromlott (fekete penészes falak, eltérő színűre festett homlokzat), mivel a javítások csupán alkalmankénti jelleggel és csak a felmerülő hibák sürgős kijavítására korlátozódtak.

A valódi felújítási munkálatok 1997-ben kezdődtek meg. Először a Francsek-szárny (a strand oldalán) műemléki rekonstrukciója kezdődött meg. A falak visszakapták eredeti, sárgás színüket, pótolták a hiányzó műkő elemeket, és restaurálták az elő lépcsőket valamint a teraszokat.

Az Európai Uniós normáknak megfelelően a medencéket szűrő-forgató berendezésekkel látták el. Ez alól kivételek azok a medencék, melyek gyógyászati célokat szolgálnak, mivel a víz forgatása ebben az esetben rontaná vagy meggátolhatná a víz gyógyhatását. Az átalakítás során az egyik külső medencét élménymedencévé alakították.

A Széchenyi gyógyfürdő szabadtéri részén három nagy medence helyezkedik el: középen a 26–28 °C-os úszómedence, amelyben a helyi szokásoknak megfelelően körbe úsznak (hasonlóan a Gellért gyógyfürdő úszómedencéjéhez). Ez az egyetlen medence, ahol kötelező a fürdősapka használata. Az ettől keletre elhelyezkedő medencében 38 °C-os gyógyvíz található, míg a nyugati fekvésű élménymedencében 32–34 °C-os a víz. Az élménymedencében sodrófolyosó, hátmasszírozó vízsugár, vízalatti pezsegtetés és nyakzuhany működik.

A külső medencetérből egy-egy lépcső vezet az épület jobb és bal szárnyában is elhelyezett alagsori szaunákhoz. Az egyenként 40 főt befogadó szaunákhoz egy-egy 18 °C-os merülőmedence is tartozik.

Szerelmes vízilovak

Úgy tartják, a fürdő gyógyvize afrodiziákumként hat. Jó példa ennek alátámasztására, hogy a Fővárosi Állat-és Növénykertben található vízilovak medencéjébe is a Fürdő termálvízét töltik, minek eredményeképp az európai állatkertekben élő vízilovak jelentős része magyarországi felmenőkkel büszkélkedhet, ami arra utal, hogy a budapesti származású állatok különösen szaporának, jó életteljesítményt mutató egyedeknek számítanak.

Hírességek kedvelt helye

A Széchenyi fürdő már-már elengedhetetlen tartozékai a vízben sakkozó fürdőzők. A sakkozók között is megfordultak neves emberek, az egyik fürdővendég például Michael Palinnel, a Monty Python sorozat komikusával sakkozott a medencében. Arról nem szól a fáma, ki nyert. Más híres vendégei is voltak a fürdőnek, igaz nem feltétlenül sakkozni érkeztek. A feljegyzések szerint ez a víz csalta dalra sokszor a benne lazító Honthy Hannát, de ejtőzött a Széchenyiben még Madonna is az Evita forgatásának idején.

szerk.: Cseke Ibolya

Forrás: thermalbeerspa. com

Meskó Csaba: Gyógyfürdők. Budapest: Városháza. 1998.

Meleghy Péter: Budapest fürdői. Budapest: Corvina. 2012

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *