SumidaBolyai Farkas
Bolyai Farkas 1775. február 9-én született egy kis erdélyi faluban, Bolyán, kisbirtokos családban. A rendkívül tehetséges ifjú alsó és középfokú tanulmányait Nagyenyeden és Kolozsvárott végezte, majd a kor szokásának megfelelően külföldi egyetemeken mélyítette el tudását. Egy erdélyi főúr fiának nevelőjeként 1796-ban öt hónapot Jénában töltött, ezután 1796 októberétől 1799 júniusáig Göttingenben bővítette ismereteit ahol szoros baráti kapcsolat szövődött közte és a tanulmányait ugyancsak ott folytató Carl Friedrich Gauss (1777–1855) között. Személyes társalgásaik során kicserélték nézeteiket koruk aktuális matematikai és filozófiai problémáiról. Gaussnak Göttingenből történt távozása után indult meg közöttük az a fél évszázadnál hosszabb (1797–1853) időtartamot átfogó levélváltás, melynek során az első években gyakran, később egyre hosszabb megszakításokkal tájékoztatták egymást életük alakulásáról, apróbb-cseprőbb gondjaikról, alkalmanként az őket foglalkoztató matematikai problémákról. Ez a levelezés (négy levél híján, ezeket később ugyancsak közzétették) 1899-ben nyomtatásban is megjelent. A teljes anyag 24 Bolyai Farkas és 22 Gauss által írott levelet tartalmaz.
Göttingenből hazatérve Bolyai Farkas hamarosan megnősült (ebből a házasságból született Bolyai János), majd 1804-ben a marosvásárhelyi református kollégiumnak matematika-fizika-kémia professzora lett. 1804 május 4-én tartotta székfoglaló beszédét. Negyvenhét éven át tanított a Kollégiumban, az iskola ma nevét viseli.
Rendkívül sokoldalú tevékenységének fő területe a matematika volt. Első dolgozatai a párhuzamos egyenesek tárgykörével foglalkoznak.
1832 március 9-én a Magyar Tudós Társaság levelező tagjává választotta.
Kitűnő elméleti pedagógus volt, fennmaradtak iskolareformokat célzó tanulmányai, amelyekben a tananyag ésszerűbb megszervezését és a gyakorlati oktatást sürgette.
Bólyai Farkas igazi polihisztor volt, el-elkalandozott más tudományágak, sőt a szépirodalom felé is, de ezeket csak kitérő állomásoknak tekintette, mert életében a matematika játszotta a vezető szerepet.
Vonzották a művészetek: festett, hegedült, zenei dolgozatokat írt, fiatalkorában a színészettel is próbálkozott. Írt verseket és színdarabokat, fordított francia, angol és német nyelvű irodalmi munkákat.
Érdeklődött a gyakorlati kérdések iránt: gazdaságos fűtési rendszerű kályhákat készített, amelyek hamar elterjedtek egész Erdélyben. Ő írta magyar nyelven az első erdészeti szakkönyvet. Kézirati hagyatékában optikai dolgozatok, folyószabályozási- és hídtervek, orvosi receptek is vannak.
Távol a tudományos világtól Bolyai Farkasnak csupán egy lehetősége volt matematikai eredményeinek közlésére: az a tankönyv sorozat, melyet a kollégium diákjai számára írt. Művei közül legjelentősebb az a kétkötetes vaskos latin nyelvű munka, melyet hosszú címének kezdő szava után röviden Tentamen-nek szoktak nevezni (első kiadása: 1832, 1833, a második: 1896, 1904).
1851-ben jelent meg a Kurzer Grundriss c. munkája melyben, számos, a kor ismereteit meghaladó önálló matematikai eredmény található. Ezek a matematika különböző területeit érintik: a matematikai logikát, a halmazelméletet, az analízist, az algebrát, a geometria alapjait stb.
Ez év októberében kérte nyugállományba helyezését. 1852-ben kinyomtatta Jelentés c. búcsúját és végrendeletét.
1856 november 20-án halt meg, Marosvásárhelyen, a református temetőben nyugszik.
Bolyai Farkas kívánságára sírjához egy pónyik almafát ültettek, mivel annak gyümölcse emlékeztette három olyan almára, amely az emberiség életében fontos szerepet játszott: 1. Éva almájára, amely kiűzte az első embert a paradicsomból, 2. Paris almájára, amely kirobbantotta a trójai háborút, 3. Newton almájára, amely a tömegvonzás törvényeinek felfedezéséhez vezetett
szerk.: Cseke Ibolya
Források:
Benkő Samu (szerk.). Bolyai-levelek. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó (1975)
*Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.
*Vekerdi László: Bolyai Farkas (1775–1856) és Bolyai János (1802–1860).
*Gazda István (összeáll.). Egy halhatatlan erdélyi tudós, Bolyai Farkas. Budapest: Akadémiai Kiadó (2002)
*Matematikaportál
