SumidaA Dömötör-torony
A Dömötör-torony Szeged legidősebb építménye, a mai Fogadalmi templom helyén állt Szent Demeter-templom egyetlen meghagyott tornya.
A 4. században élt Szaloniki Szent Demeter vértanú tiszteletére emelt templom maradványát a szegediek Dömötör-toronyként emlegetik. A mostani térszint alatt lévő alapfalai a 11., alsó, román stílusú része a 12. századból való, míg kora gótikus emeletei a 13. század második felében épülhettek. A Dóm építése során kis híján elbontott torony a Fogadalmi templom keresztelő kápolnájaként maradhatott fenn.
Története
A templom első említése 1199-ből származik. Fennállása évszázadai alatt számos alkalommal átépítették, a 18. századra nyerte el végső formáját.
A város magja a 19. századig a Palánk, közelebbről a Templom tér, a mai Dóm tér volt. A három utca határolta szabálytalan háromszög alakú Templom tér közepén emelkedett a Demeter templom. Zsigmond király idejében már a harmadik templom állott ezen a helyen, melyet 1725 és 1749 között építették újjá. A szokásnak megfelelően temető volt körülötte egészen a 18. század közepéig.
1709-ben még hat ablaksora (emelete) volt.
A bontás
Az 1907. évi 187. sz. közgyűlési határozat kimondta a Demeter templom lebontását, amely határozatot mind a belügyminiszter, mind a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyta – utóbbi azzal a kikötéssel, hogy a templom „…műemléki részletei megőriztessenek.”
1913 -ban a bontás, a kétszáz éves tetőszerkezet leemelésével kezdődött. A gerendák olyan jó állapotban voltak, hogy azokat felhasználták az újonnan épülő városi bérpalotához. A gyorsabb munkavégzés és az egyszerűség kedvéért a hatalmas boltíveket robbantással döntötték le, és ugyanezt a módszert akarták alkalmazni a torony esetében is. Azonban a környező házak ehhez már túl közel voltak, így maradtak a kézi csákányozás mellett, ami – a ma is álló Dömötör-torony szempontjából – szerencsés véletlennek bizonyult.
1925-ben a megmaradt három emeletből még egyet lebontottak, de 1926-ban ezt az emeletet – részben az eredeti téglákból – helyreállították.
A Demeter templom tornya kívülről négyszögalakú volt és csak a kézi bontás során tárult fel a nyolcszögletű régi torony. A múzeum akkori munkatársát, Cs. Sebestyén Károlyt már korábban megbízták a környék régészeti kutatásával. A rohamtempóban folyó ásatások során kiderült, hogy a templom tulajdonképpen már az ötödik a sorban: a folyamatos átépítések, bővítések, tűzvészek nyomán egyre újabb és újabb szentélyek készültek a korábbi alapokra. A középkori falakat pedig valószínűleg az 1444-es, 8-as erősségű szegedi földrengés rombolta le.
Fogadalmi templom építésének sürgető határideje miatt a 18. századi kripta is érintetlen maradt.
Nagy vita támadt a torony sorsáról, sokan az elbontása mellett kardoskodtak. Megmentése többek közt Móra Ferencnek köszönhető, aki írásaiban erősen gúnyolta és „keresztény barbárság”-nak nevezte a torony elbontását.
Juhász Gyula így ír a toronyról:
„A csonka torony nekem is szívügyem. Ez a beszédes emlék túlélte a tatárokat és Mátyás királyt, Dózsa Györgyöt és a törököket, a szegedi boszorkányokat, Dugonicsot, a szabadságharcot és a világháborút. Bennünket is túl fog élni, Szeged szebb lesz, mint volt, és ő, nagy idők tanúja, bizonyságot tesz ezer esztendő mellett.”
A tornyot 1931-ben felújították, és keresztelőkápolnává alakították. Torony művészi restaurációja Rerrich Béla munkája. A kápolna belsejét Aba-Novák Vilmos falfestményei díszítik, amelyekkel a művész 1932-ben aranyérmet nyert a Páduai Egyház-művészeti kiállításon.
Az ajtó bélletébe a vár bontása során előkerült román kori köveket illesztettek, felette pedig a 12. századból való Kőbárány, Szeged legrégebbi ismert szobrászati emléke látható. A katolikus liturgia jelképeivel díszített, kovácsoltvas kapu Bille János szép kivitelű munkája.
Aba-Novák murális (fal) festészetének kezdeteit a szegedi Dömötör-toronyban található festménye jelenti. Első változatát 1931-ben gipsz alapra, szekkó technikával festette, mely a középkori falba felszivárgó talajvíz miatt hamarosan levált. 1933-ban – az épület átalakítása után – freskó technikával újra elkészítette a képet.
A szegedi Aba-Novák Alapítvány a freskó megőrzése érdekében felkérte Hoós Marianna, Jeszeniczky Ildikó és Forrai Kornélia restaurátort, hogy a nedves falból kicsapódó sók miatt felpúposodott képrészeket mentsék meg. A szakemberek egy hónapos munkával, speciális eljárással nagyjából 5 négyzetméternyi freskót távolítottak el a falról ezeket a részleteket szárítás, majd konzerválás után, a Dömötör torony helyreállításáig a Móra-múzeumban őrzik.
szerk.: Cseke Ibolya
forrás:
Szeged blog
délmagyar .hu
Szegedma .hu
