A Pannonhalmi Bencés Gimnázium

A Pannonhalmi Bencés Gimnázium

A pannonhalmi bencés apátságot 996-ban alapították a Géza fejedelem hívására Csehországból ideérkező római bencések. A fontosabb bencés kolostorok mellett általában iskola is működött a leendő rendtagok képzésének céljából. Így volt ez Pannonhalmán is, ahol minden bizonnyal a Honfoglalás után mintegy száz évvel megnyitotta kapuit az első magyarországi iskola. Az oktatás nem szorítkozhatott csupán a szerzetesi élethez szükséges ismeretekre, hiszen a bencések jelentős szerepet kaptak az ország egyházi, kulturális és politikai életének irányításában is. A későbbi évszázadokban – leszámítva a török hódoltság időszakát – szinte folyamatosan jelen volt Pannonhalmán a középfokú oktatás valamilyen formája.

Világi diákok első ízben 1921-ben léphették át a nagy múltú intézet küszöbét. Az ekkor megnyílt Szent Imre Gimnázium a tanárképző főiskola gyakorlóiskolájaként működött 1928-ig, amikor is az egyre nehezedő gazdasági helyzet miatt a rend vezetői az iskola megszüntetéséről döntöttek.

A pannonhalmi gimnáziumot és kollégiumot mai formájában 1939-ben kezdték építeni. Teleki Pál miniszterelnök és az akkori főapát, Kelemen Krizosztom „olasz” gimnáziumot szerettek volna itt indítani, amelyben nagy hangsúlyt kap az olasz nyelv és kultúra oktatása. A saját tanterv alapján működő olasz nyelvű gimnázium ugyanazon év őszén nyílt meg, amelynek első végző osztálya 1947-ben érettségizett. 1948-ban a gimnáziumot államosították (a monostorral összekötő folyosókat lefalazták), de 1950-től ismét a bencés rend gimnáziuma lett Pannonhalmi Bencés Gimnázium néven (a „Pannonhalmi” később kikerült a névből, majd az egyházzenei iskolára való utalással bővült). Egyike volt annak a nyolc katolikus gimnáziumnak, amely a kommunizmus alatt is fennmaradhatott Magyarországon, de a korábbi olasz jelleg nélkül.

Oktatási rendszere

Eleinte tízéves korukban kerültek ide a fiúk (egy rövid időszakot kivéve azóta is csak fiúgimnáziumként működik), egy osztályban huszonöten voltak, az iskolát pedig nyolcosztályosra tervezték.

A magyar és a hazai bencés iskolák történetében teljesen új megoldásnak számított, hogy a gimnázium és a kollégium egybeépült. Az osztályközösség a diákotthonban is együtt maradt, egy hálóban lakott, az osztályfőnök pedig többnyire diákotthoni nevelő (prefektus) is volt. Később az iskola négyosztályos lett, majd ezzel párhuzamosan 1993-tól a elindult a hatosztályos rendszer is.

Az osztályok nemcsak a délelőtti tanítás során, hanem a kollégiumban is együtt élnek. A diákok az egész ország területéről, néha az országhatáron túlról is érkeznek, és szinte mindannyian a diákotthonban laknak. Az elhelyezés kb. 30 fős nagy hálókban, illetve az utolsó két éveseknek 4 (olykor 6) fős szobákban történik.

Az iskolában számos szakkör és sportlehetőség van, valamint ének-, zenekar, egyéb művészeti ágak, illetve KRESZ-tanfolyam, azonkívül a filmvetítések is rendszeresek. Első idegen nyelvként angolt vagy németet, másodikként olaszt, latint vagy franciát lehet tanulni, továbbá igény szerint választható (a fentieken kívül) az orosz, spanyol és a héber nyelvek valamelyike is. A szombat is tanítási nap. Testvér-iskolai kapcsolatokat ápolnak Németországban, Ausztriában, Angliában, az USA-ban, Olaszországban, Franciaországban, Ukrajnában és Romániában lévő oktatási intézményekkel, és lehetőség van egy-egy tanévet Németországban, Ausztriában vagy az USA-ban tölteni.

Az iskola hagyományosan jó eredményeket ér el az országos középiskolai tanulmányi versenyeken (OKTV), és a diákok az egyetemi felvételiken is jól helytállnak.

A gimnázium néhány, híressé lett egykori tanulója:

Dékány Sixtus ciszterci szerzetes volt Zirci Ciszterci Apátság egykori apátja

Gábor Pál, rendező

Gyöngyössy Imre, író, költő, rendező

Habsburg Ottó

Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát

Jankovics Marcell, rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, kultúrtörténész, író

Jávor Benedek politikus

Kukorelli István jogtudós MTA doktora

Márfi Gyula Veszprémi érsek

Méhes Károly, író, költő

Mahunka Imre (fizikus, atomfizikus) professzor

Nagy Gáspár, Kossuth-díjas költő

Serédi Jusztinián, hercegprímás

Szentmihályi Szabó Péter író, költő, műfordító

szerk.: Cseke Ibolya

forrás:

*Pannonhalmi főapátság hivatalos honlapja

*Bencés Diákszövetség

*Pannonhalmi Bencés Főapátság az UNESCO Világörökség honlapján

*Pannonhalma .lap.hu – linkgyűjtemény

*A gimnázium hivatalos honlapja

*A Főapátság temploma a Műemlékem.hu-n

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *