SumidaKulin György és az amatőr csillagászat
A régmúlt idők emberét sok ezer évvel ezelőtt még inkább elbűvölte a bársonyfekete égbolt kárpitján pislákoló vagy tündöklő csillagok miriádja, gondolataikat messzi kalandozásra késztette. Az érdeklődő emberi elme lépésről lépésre haladva ismerkedett a csillagos éggel. Felfedezte a csillagok között lassan vagy nagyon lassan elmozduló bolygókat, a Tejút ködszerű, hullámzó vonalú, diszkrét fátylát. Jegyezni kezdték a látottakat, a Nap és a Hold felbukkanását és nyugvását, felfigyeltek a titokzatosan megjelenő üstökösökre, a váratlanul felragyogó és néhány hét, hónap múltával elhalványuló „új csillagokra”. Kezdetben rémülettel töltötte el az égre révedőket a Hold és különösen a Nap átmeneti elsötétülése, a fogyatkozások jelensége.
A nagyszalontai születésű, világhírű csillagász, dr. Kulin György a Csillagok Világa 1947. évre szóló Csillagászati évkönyvében egyebek között oly tisztán megmagyarázza az asztronómia és tévtana, az asztrológia közötti különbséget: „A csillagászat a Világegyetemmel foglalkozik. Égitestekkel, amelyek roppant távolságra vannak. Idegen világokkal, amelyeknek elképzelésére sokszor a legmerészebb képzelőerő is szegényes. Az a tudomány, amely vele foglalkozik, általában nem mindenki számára van nyitva. Olyan emberek művelhetik, akik ismerik nyelvezetét, olyan emberek gyakorolhatják, akiknek megfelelő műszereik vannak hozzá. Ehhez a két feltételhez még egy harmadik is járul, a kutatás belső ösztöne és a vele párosuló ritka emberi tulajdonság, a tudományos lelkiismeretesség. A szakcsillagászat lényege a fizika, nyelvezete a matematika. A három feltétel: a matematikai és fizikai tudás, a műszer és az egyéni adottság együttes feltételezése okozza azt, hogy a szakcsillagászat mindig kevesek tudománya lesz.
De, ki is volt Kulin György? Kulin Vilmos cipész kisiparos és Tóth Julianna negyedik fiaként született 1905. január 28-án a Partium híres hajdúvárosában, Nagyszalontán. A sokgyermekes családban hamar megtanulta, hogy a boldoguláshoz találékonyságra, kezdeményezőképességre van szükség. (E szellemi képességgel testvérei is rendelkeztek, hiszem a Kulin család természettudósokat, orvosokat, politikusokat adott a nemzetnek.) A Kölesér parti kicsiny szülői ház kicsinynek bizonyult, így az ügyes, vállalkozó szellemű édesapa megfelelő anyagi feltételeket teremtett ahhoz, hogy családját egy, a városközponthoz közeli telekre épült tágas otthonba költöztesse – a Tenkei út 11. számú házat tekintették családi házuknak. Az udvaron korszerű cipészműhely létesült, amely Nagyszalonta első gyárává fejlődött
Az elemi osztályokat az ősi református iskolában, középiskoláit a Vasút utcai Arany János gimnáziumban járta ki. 1922 és 1924 között a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatója volt, de tanulmányait félbeszakította. Hazament, édesapja cipőgyárában könyvelői munkát vállalt. Közben a román királyi hadseregben teljesítette kötelező katonai éveit. 1927-től Budapesten telepedett le. Tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-fizika szakos hallgatójaként folytatta.
Miután elvégezte a Pázmány bölcsészkarán a matematika-fizika szakot, a svábhegyi Csillagvizsgálóba került. 1939-ben doktorált pályaszámításból, miközben kisbolygók és üstökösök megfigyelésével foglalkozott. 1940-ben felfedezte az 1940/A-Kulin nevű üstököst, majd két évvel később egy másikat. 1936 és 1941 között még profi csillagászként kutatott kisbolygók után a Svábhegyi Csillagvizsgálóban. Ezalatt összesen 84 kisbolygót fedezett fel, és egy üstököst. Néhányról később kiderült, hogy mások már korábban felfedezték, vagy nem tudott elegendő észlelést és adatot gyűjteni ahhoz, hogy a következő években is megtalálhatóak legyenek.
Végül a Nemzetközi Csillagászati Unió Kisbolygó Központja (Minor Planet Center, Cambridge, USA) 21 kisbolygó felfedezőjeként ismeri el Kulin Györgyöt.
Tizenhárom azoknak a száma, melyeket ő keresztelhetett el (az általa kiszámított pályák jónak bizonyultak, vagyis a későbbi megjelenéskor azonosítani lehetett az objektumokat). Ezek többségében magyar vonatkozású nevek: Salonta, Pannonia, Konkolya, Hunnia, Mátra, Detre, Izsák, Gothard, Ortutay, Róka Munkájának eredménye 21 ma is elismert felfedezése, melyek közül az elsőként megtalált az 1936 TG ideiglenes jelölésű, 1936. október 13-án felfedezett kisbolygó volt. A hányatott sorsú égitest azonban ezt követően hosszú időre elveszett, így csak 1979-ben kapta meg 2242-es sorszámát. Mivel az ezt követő tíz évben, amíg kizárólagos joga, a felfedezője nem nevezte el, 1989-ben pedig Kulin György eltávozott szeretett kisbolygói közé, 1993-ban Frederick Pilcher, az IAU kisbolygó-elnevezésekkel foglalkozó bizottságának tagja javasolta a Balaton nevet. A 7-8 km-es kisbolygó a fő kisbolygóöv belső szélén kerüli meg a napot.
Mielőtt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban dolgozott volna, soha, még közepes nagyságú távcsővel sem látta az eget. Megdöbbentő volt számára, amikor először megpillantotta a Szaturnuszt és az égbolt más csodáit. Elgondolkodtatta, hogy Galilei óta már több száz év telt el, de az emberiség nagy részének fogalma sem volt arról, mi van az égbolton fölöttünk. A kupolában töltött éjszakák csendjében határozta el, életét teszi arra, hogy mindenki részesülhessen az égbolt adta örömökből. Itt fogant meg benne először egy csillagászati egyesület létrehozásának gondolata.
1941-ben megírta A távcső világa című könyvét, amely hosszú ideig az amatőrcsillagászok leghasznosabban forgatható kiadványa volt. 1946-ban megalapította az első Magyar Csillagászati Egyesületet, a Sánc utcában bemutató csillagvizsgálót létesített – ez a mind a mai napig is működő Uránia Bemutató Csillagvizsgáló. Ennek hatására országszerte épültek bemutató csillagvizsgálók.
Kulin fő törekvése itt is az volt, hogy bemutassa, hogyan lehet házilag távcsövet készíteni, hogy minél több ember kezébe távcsövet adjon, minél többen részesüljenek a Galilei-féle örömökben.
1943. november 10-én a Királyi Magyar Természettudományi Társulat Csillagászati Szakosztályán belül elfogadtatta a Műkedvelő Csillagászati Alosztály megalakítását.
Kulin György megfelelő épület kereséséhez kezdett egy MCSE-központ és bemutató csillagvizsgáló számára. Sokáig járta a főváros budai részét, míg ráakadt a Gellért-hegy oldalában, a Sánc utcában álló romos villára, melynek gazdája a világháborús bombázások alatt halt meg, az épületet végrendeletében az Semmelweis Orvostudományi Egyetemre hagyta. Kulin 1947 elején felkereste az akkori kulturális minisztert, Ortutay Gyulát, akivel jó barátok voltak, még a Keresztény Diákszövetségben ismerkedtek meg. Ő az egyesületnek adományozta az épületet, sőt, vállalta a helyreállítást is, valamint a második szint kiépítését. Így ebben a Sánc utcai épületben rendezte be az MCSE központját, létrehozta a budapesti Uránia Bemutató Csillagvizsgálót. A csillagda nevét az 1815 és 1849 között működött Uraniae kétkupolás egyetemi csillagvizsgálóról kapta, mely a mai Citadella területén állt annak idején, és a korabeli kulturális élet egyik gócpontja volt.
A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Kulin Györgyöt nevezte ki az Uránia vezetőjének, áthelyezve állását az Urániába a Svábhegyi Csillagvizsgálóból. Távcsöveket és felszerelést is onnan kaptak. A felújított és berendezett Uránia Bemutató Csillagvizsgáló ünnepélyes felavatására 1947. szeptember 22-én került sor, 300 fő részvételével.
Hamarosan azonban Kulin személyét is támadás érte. Hiába szentelt több oldalt korábban a Csillagok Világában az asztrológia bírálatának, hiába hozták létre a csillagászati egyesületben az asztrológiakritikai szakosztályt, akadt, aki mindenhol azt terjesztette róla, hogy asztrológiával foglalkozik. Ez jó adunak bizonyult ellene, s 1949 szeptemberében koholt vádakkal (idealista világnézet és asztrológia) még az Urániában lévő állásából is eltávolították és a szintén ott dolgozó feleségét vele együtt elbocsátották. Kizárták a TTIT-ből, sőt Budapest területén sem kaphatott állást egy rövid ideig. 1950 és 1953 között semmilyen publikációja nem jelenhetett meg.
1950 januárjában Újpesten szerzett óraadói tanári állást a Könyves Kálmán Gimnáziumban. 3-4 évig tanított az iskolában, eközben itt is csillagászati szakkört szervezett. Elsajátította a tükörcsiszolás gyakorlati fogásait: inasként egy kisiparoshoz szegődött, akitől kitanulta az üveg optikai megmunkálását. A diákok segítségével kupolás csillagvizsgálót épített az épület tetejére, ebbe a 25 cm-es távcsőtükröt Kulin maga csiszolta, és később már mint Kulin-csillagda emlegették.
1962. január 16-án megkezdte működését Budapest első planetáriuma. A Vidám Parkban az egykori panoptikum épületében működött 1968-ig egy Zeiss projektorral (ZKP–1). Kulin György közbenjárásának köszönhető, hogy a főváros megvásárolta a budapesti Ipari Vásáron előző évben az NDK által bemutatott vetítőműszert. Szerette volna ha csillagászati ismeretterjesztésre alkalmasabb helyszínre költözne a „kisplanetárium”, azonban ezt hosszas tárgyalások után sem sikerült elérnie.
Darázs Endre költő és Kulin György szervezésében 1963. szeptember 22–23-án Szentendrén került sor Magyarország Amatőrcsillagászainak I. Országos Találkozójára. Az MCSE helyén tátongó űr betöltésére itt készítették elő egy újabb, önálló csillagászati egyesület, a Csillagászat Baráti Köre (CSBK) megalakulását, amit a következő év országos találkozóján augusztus 13-án alakítottak meg hivatalosan.
1969 nyarán a Magyar Televízió filmet készített a Kulin által javasolt hazai távcsőépítő amatőrcsillagászokról, akiket otthonukban kerestek fel. Ezt a kétrészes, egyenként 25 perces filmet „Hobbym: a csillagos ég” címmel mutatták be 1969. november 14-én és december 12-én
A film vetítésekor 2600 tagja volt a CSBK-nak, 1975-ben 14 000.
1971. szeptember 1-jén hozott a főváros arról döntést, hogy Budapest új planetáriumának helyszíne a Népligetben lesz. A TIT Budapesti Planetárium 400 főt befogadó épületét 1977. augusztus 17-én adták át, ahol a nagyközönség az első csillagászati műsort augusztus 20-án tekinthette meg.
1975. július 15-én nyugdíjazták. Ám 70 éves kora után is bejárt nyugdíjas tanácsadóként az Urániába tükröket csiszolni 1982-ig, annak ellenére, hogy a csiszolás és polírozás még gépek alkalmazása esetén is megerőltető fizikai munka. Kulin ezzel foglalkozott minden szabadidejében, becslések szerint a több mint három évtized alatt összesen 3000 távcsőtükröt csiszolt, ennyit korábban még soha senki (addig William Herschelt, az Uránusz felfedezőjét tartották számon „rekorderként”, ő körülbelül 400 fémtükröt készített).
1989. február 19-én újjáalakult a Magyar Csillagászati Egyesület, a budapesti I. kerületi Tanács Művelődési Házának nagytermében. A 84 éves Kulin György számára hatalmas ajándék volt, hogy megélhette ezt a pillanatot, és részt vehetett a közgyűlésen.
Kulin György 1989. április 22-én halt meg Budapesten. Hamvainak temetésére május 19-én került sor, a Farkasréti temetőben.
A műkedvelő csillagászok szervezett mozgalma világszerte egy-egy céltudatos, karizmatikus személyiség nevével fűzhető össze. Magyarországon dr. Kulin György töltötte be ezt a szerepet, aki markáns egyéniségével megszervezte, irányította a csillagászat kedvelőit, széles körben népszerűsítette a csillagászat eredményeit, nem utolsósorban pártolókat, támogatókat szerzett az amatőr csillagász mozgalom fenntartásához, fejlődéséhez. A csillagászati ismeretterjesztés elkötelezettjének tekinthetjük, hiszen életének túlnyomó részét – szépen induló tudományos pályafutását is feladva – ennek szentelte.
írta és szerkesztette: Pester Béla
forrás: http://xn--mvelds-fva44fei.net/; MCSE; csillagászat.hu
