SumidaA szerzetestanár, aki a fakutyával kiabált ….
Newton-törvények, molekuláris fizika, tehetetlenség és energia-megmaradás törvénye, sebesség, gyorsulás, tömeg, erő, munka – idegenül és unalmasan csengenek sokak számára ezek a fizikai szakkifejezések. Öveges József professzor az egész életét annak szentelte, hogy megmutassa szeretett tárgya szépségeit, s hogy milliókkal szerettesse meg a fizikát. Az ízes zalai tájszólásban, egyszerűen és lényegretörően beszélő szerzetes-tanárnak a televízió jószerével egész Magyarországot az előadótermévé varázsolta. Előadásait egy ország nézői várták, talán nagyobb izgalommal mint manapság a Szulejmán egyes epizódjait. Be kell látnunk kísérletei néha nem igazán sikerültek, de előadókészsége átsegítette ezeken az „apróságokon”.
Öveges József egy kis Zala megyei faluban, Göcsejben született a Millennium előestéjén, 1895. november 10-én. Felmenői apai ágon két évszázadra visszamenőleg népiskolai tanítók voltak, így Öveges sem sokat gyötrődött a pályaválasztás kérdésén. Eleinte édesapja kezei alatt tanult, majd annak halála után édesanyja – látván a gyermek szorgalmát – anyagi áldozatok árán is tovább taníttatta a család legidősebb fiát. A győri bencés és a kecskeméti piarista évek után vették fel a rendbe 1912-ben, tizenhét éves korában és szerzetesi újoncévét – a noviciátust – a váci rendházban töltötte. A gimnázium VII. és VIII. osztályát kitűnő eredménnyel végezte a kecskeméti piaristáknál, és 1915-ben hasonló eredménnyel érettségizett.
Az I. világháború zavaros évei után Budapestre került, s párhuzamosan végezte el a hittudományi főiskolát és a Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-fizika szakát, ahol az egyetem későbbi névadója, Eötvös Loránd tanította kísérleti fizikára.
Szaktárgyaiból az összes vizsgát kitüntetéssel teljesítette. A későbbi Nobel-díjas Hevesy György professzor egyetemi tanársegédi kinevezésre terjesztette fel.
Kereken egy hónappal a végzetes trianoni béke után szentelték pappá.
Tanított Szegeden, Vácott, Tatán mégpedig úgy, hogy miközben kollégái azt mondták “ Ha nekem úgy kellene élnem, ahogy Te élsz, inkább felakasztanám magam “, tanítványai azt figyelték, vajon ég-e minden reggel négykor Öveges tanár úr szobájában a hajnali munkálkodást jelző villany. És égett …
1922–1924 között Tatán volt tanár, szintén a piarista rend gimnáziumában. Ekkor jelent meg első zsebkönyve, a kötet megjelentetéséhez kétezer előfizetőnek az összegyűjtését kérte a kiadó – mint Öveges professzor egy 1978-ban írott pályaképében megjegyezte: “ Így gyűjtötték az előfizetőket Csokonai korában is !” A zsebkönyvét az újságban szellemesen így hirdette: „Adja el esernyőjét és vegye meg Öveges József: Időjóslás és időhatározás című könyvét”.
1924-ben Vácra került a piarista gimnáziumba, de 1930-tól ismét a tatai piarista gimnáziumban lett tanár. Ezekben az években írta első tankönyveit (pl. Kis fizika). Szerette a természetet járni, többféle sportot űzött, rendszeresen úszott, télen korcsolyázott. Az Öreg-tó jegén reverendában korcsolyázva találta ki a vitorlás korcsolyázást.
A nyári vakációkat mindig a Pákán lévő családi házban töltötte. A falubeliek gyakran láthatták, hogy a kissé bogarasnak titulált fiú még vasárnap hajnalban is úszni jár a malom alá, s egy könyvet mindig cipel a hóna alatt. Gyermekei nem lévén, fizetését igyekezett a szegények megsegítésére fordítani: történt egyszer, hogy a 40 filléres mézeskalácsszív árát 1 pengőre „alkudta le”. A tátott szájú kereskedő és a többi árus még napokkal később is a matematikai ismeretek teljes hiányában szenvedő, „félkegyelmű legényen” mulattak. Később a fizetésének nagy részét és az 1948-ban elsők között elnyert Kossuth-díja egy részét is a falujabeli cigányoknak adta.
1940-ben Budapestre került, ahol 1946-ig a piarista gimnázium tanáraként dolgozott.
A budapesti piarista gimnázium 1946/1947. tanévi évkönyvében a következők szerepelnek: „Öveges Józsefet a tartományfőnök úr erre a tanévre felmentette a gimnáziumi tanítás alól és megengedte neki, hogy a Magyar József Nádor Műegyetem Gazdasági Szaktanárképző Intézetében a négy évfolyam hallgatóinak teljes fizikai képzését elvállalja.” Öveges József középiskolai tanári működése ezzel lezárult, majd 1947-1948-ban a Közgazdasági Egyetem intézeti tanára, illetve 1948-1955 között a Budapesti Pedagógiai Főiskola Fizika Tanszékének tanszékvezető főiskolai tanáraként oktatott. 1955-ben a Budapesti Pedagógiai Főiskola megszűnésekor saját kérésére nyugdíjba vonult.
Öveges József az 1948-ban alapított Kossuth-díj első kitüntetettjei közé tartozott. A díjjal járó pénzből és egyéb támogatásokból öröklakást vásárolt magának Budán, a Széll Kálmán tér közelében, és elöljárói engedéllyel kiköltözött a rendházból, ahova azonban később is visszajárt ebédelni.
Több mint harminc könyv – így emlegette őket: a gyermekeim – viseli a nevét, s ezek a munkái mind- mind a természetnek, közelebbről a fizikának a jelenségeit magyarázták az áltudományoskodást irtózva kerülő ízes magyar nyelven.
A természettudomány népszerűsítésének egyik legkiemelkedőbb alakjaként nagyon sokat tett a tudományos igényű ismeretterjesztés területén, többek között a Tudományos Ismeretterjesztő Társulaton (TIT) keresztül, amelyben több mint harminc éven át az országos elnökség tagja volt. Szerkesztőbizottsági tagként 1953-tól részt vett az Élet és Tudomány című hetilap munkájában is.
Ő vezette főszerkesztőként 1958-tól a Magyar Televízió 100 kérdés – 100 felelet című műsorát, ez a népszerű adás 135 alkalommal volt műsoron. Legkedvesebb kísérleteim című műsorában egyszerűen elvégezhető, mégis látványos kísérleteket mutatott be, miközben élvezetesen, magával ragadó lelkesedéssel és könnyen érthetően el is magyarázta azokat. Milliók számára a legemlékezetesebb kísérletében a „segédje” a „Heki” rezonancia-kutya volt, „akinek” a professzor kiáltására elő kellett ugrania a házából. További sikerdarabjai : a Szikrázó szék, a Ruhacsipesz és űrrakéta, Sarkított fény, vagy akár, A csavart labda titka.
A Magyar Rádióban 256 előadást tartott.
Érdekes, színes egyénisége, sajátos előadásmódja alapján készült paródiákat elnéző mosollyal fogadta, ezek közül a legemlékezetesebb a „hogyan készítsünk barackmagból atommagot” címmel szerepelt a rádióműsorokban, tovább népszerűsítve a professzort.
Milliók szívébe oltotta be a fizika szeretetét. Hamvai a zalaegerszegi régi temetőben nyugszanak. Ma Budapesten középiskola, Zalaegerszegen általános iskola és a TIT Egyesület viseli a kiváló tudós, ismeretterjesztő, paptanár nevét.
Írta és szerkesztette: Pester Béla
Forrás: puskás.hu, wiki, port.hu
