Sumida„És akkor jött a Tenkes kapitánya…” Siklósi vár
Szinte nincs olyan magyar, ki nem ismerné talán a legnépszerűbb tévésorozatot, melynek nagy részét a siklósi várban forgatták. Magyarország egyik legépebben megmaradt erődítménye a Tenkes alján, Siklós városának közepén, egy magaslaton emelkedik.
A Soklyósi család 900-tól 1387-ig volt Siklós és későbbiekben a siklósi vár birtokosa. A család az árpádkor egyik legbefolyásosabb nemzetségének, a Kán nemzetségnek egyik ága. A Kán nemzetség egyik legjelentősebb tagja, „Öreg” vagy „Nagy Gyula” (?-1237), aki II. András király uralkodása
alatt alapozta meg pályáját. 1215-17-ben, valamint 1224-26-ban az ország nádora, 1214-ben erdélyi vajda volt. „Öreg” Gyula utódai közül László ágából kerültek ki a későbbi Kán nembeli tartományurak, másik fia, Gyula ágából pedig Siklós birtokosai.
IV. Béla király uralkodása alatt a család elvesztette befolyását, mivel IV. Béla az apja bizalmasait eltávolította az udvarból.
A siklósi vár története
A várat valószínűleg 1270-es évek környékén kezdhette el építeni Öreg Gyula unokája, Miklós vagy az ő fia, Gyula. Egy 1294-es oklevél említi először. A Siklósi nevű nemesi család lakta, míg 1387-ben Zsigmond király el nem kobozta tőlük. Onnantól egy évszázadon át a Garai család birtokolta. A vár fénykorát II. Garai Miklós nádor uralma idején élte, ő építtette át az erődítményt kényelmes gótikus várkastéllyá.
1401-ben több hónapig tartották itt házi őrizetben Zsigmond királyt egy főúri felkelés miatt, de Garai Miklós inkább vendéglátója volt a királynak, mintsem őrzője. Zsigmondnak sem lehetett túl megrázó az élmény, hiszen jutalomból fogva tartóját hamarosan a nádori címhez segítette.
1440-re kiépültek védőművei, így az Ulászló király seregét erősítő Hunyadi János sem tudta bevenni. 1482-ben már ismét királyi birtok, Mátyás király fiának, Corvin Jánosnak ajándékozta, később a Perényi főúri család lakta, ők a 16. század elején reneszánsz stílusban alakíttatták át a várépületet.
Perényi Imre nádor felesége volt a legendás Kanizsai Dorottya, nevével Mohácsnál is találkozhatunk, hiszen ő temettette el a tragikus mohácsi csatában temetetlenül heverő több ezer katonát.
1543-ban háromnapos harc után Szulejmán serege elfoglalta, majd az Oszmán Birodalom 1686-ig – a Habsburgok által történt felszabadításáig – jelentős katonai támaszpontként használta. A vár később császári birtok lett, így megmenekült a magyarországi várak sorsától, nem rombolták le.
1728-tól a Batthyány család a tulajdonos, 1849-ben Batthyány Kázmér aktív politikai szerepvállalása miatt a forradalomban, magyar külügyminiszter volt, a császár elkobozta a várat a családtól, Kázmér száműzetésben halt meg, majd 1873-től a Benyovszky család birtokolja. 1929-ben nyilvánították műemlékké, majd átalakítási célokkal a Honvédkincstár vásárolta meg 1943-ben. A második világháború során angol, amerikai és lengyel hadifoglyokat őriztek itt. A háború során a vár erősen megrongálódott, 1956-ban kezdték rendbe hozni az épületet.
Vármúzeum
2011-ben befejeződött nagyszabású felújítási munkák után a vár ismét régi fényében ragyog. Az erődítmény három részből áll, a külső vagy alsó vár területe ma egy szépen gondozott park, innen jutunk a jelképes felvonóhídon keresztül a belső vár bejáratát képező, hatalmas barbakánhoz, amelyen a Batthyány család címere látható. Érdemes felmászni a barbakán gyilokjárójához, egyrészt a környékre nyíló szép kilátás miatt, másrészt innen kitűnően szemre vehetjük a belső vár pártázatos középkori falait, ill. a négyzet alakú várkastélyt.
A masszív várkastély kapuján belépve a négyszögletes várudvarba jutunk. Az udvarból nyílnak a különböző kiállítások bejáratai. Egyből jobbra tudunk lemenni a várbörtönbe, ahol a szűk, sötét tömlöcökben korabeli kínzóeszközök teszik szemléletessé a fogvatartottak hétköznapjait.
A börtön melletti termekben szőlő- és bormúzeumot rendeztek be, a siklós-villányi borvidék boraiból vásárolhatunk is a shop-ban.
Az udvarból jutunk be a főbb állandó kiállításoknak otthont adó szárnyba, itt találjuk a meglehetősen szerény reneszánsz bútorkiállítást, feljebb a középkori fegyverekkel megspékelt vártörténeti és a hadtörténeti kiállítást.
A legnépszerűbb kiállítás a Tenkes kapitánya Panoptikum, amely szintén felújítva mutatja be a filmsorozat egyik ominózus jelenetét.
A vár művészettörténetileg legértékesebb részei a gótikus hálóboltozatos várkápolna, és az ún. Zsigmond-szoba, ahol egy gyönyörű középkori kandallót látunk, és a gótikus stílusú zárt Zsigmond-erkély is innen nyílik. Az erkélyt érdemes kívülről a várfalról is megcsodálni.
A várkápolnában nyugszik az 1848-as forradalmi kormány külügy-minisztere, Batthyány Kázmér, az emigrációban elhunyt gróf hamvait a 80-as években hozták ide Párizsból.
szerk.: Cseke Ibolya
forrás:
*A siklósi vár honlapja
*A vár vázlatos története és a várurak – Siklós.hu
