Báró Nopcsa Ferenc, az első magyar paleontológus

Báró Nopcsa Ferenc, az első magyar paleontológus

Nincs még egy magyar tudós, akinek olyan mozgalmas és romantikus lett volna az élete, mint ifj. Nopcsa Ferencnek. Világhírű dinoszauruszkutatásai után ott volt az albán nemzetállam alakulásánál, hol diplomataként, hol gerillaként.

Báró Nopcsa Ferenc az erdélyi Hátszeg melletti Szacsalon született, az ifjú, tehetsége folytán, a legjobb iskolákban tanulhatott, hallgatója volt többek között a bécsi Theresianumnak is, ahova Erzsébet királyné fő udvarmestere – a szintén Nopcsa Ferenc nevet viselő keresztapa – juttatta be.

Nopcsa 18 évesen, 1895-ben találta az első dinoszauruszcsontokat a család szacsali kastélya mellett. A fiatal bárót lázba hozták a leletek, és mivel a Bécsben földtant tanult, szinte természetes volt, hogy érdeklődése a paleontológia felé fordult.

Mivel a leleteket a világhírű bécsi paleontológus Suess sem tudta besorolni, felszólította az ifjút, hogy tegye meg ezt ő maga. 1897-ben egy kis terjedelmű publikációban besorolta a talált – mint kiderült, kréta kori – leleteket, öt évvel később pedig már doktorált.

Nopcsa Ferenc neve ettől kezdve szorosan összefonódott a paleontológiával, annak a mai napig egyik legnagyobb alakja lett. A tudomány számára 5 teljesen új dinoszaurusz fajt írt le a Hátszegi-medence 67 millió éves késő-kréta (maastrichti) kontinentális üledékeiből. Később a tudósok, anyagából még 4 fajt írtak le.

Nopcsa felismerte, hogy a hátszegi leletek diverzitása alacsony, és hogy a talált őslények valószínűleg elszigetelten fejlődtek. Jól állapította meg, hogy ebben az elszigeteltségben törpe és primitív fajok alakultak ki, vagyis olyan őslények, amelyek kisebbek voltak késő krétakori rokonaiknál és kezdetleges, inkább korai krétakori jellegeket mutattak. „A leletegyüttes nagy jelentőségű, a mai napig számon tartják és idézik

Sikeres akadémiai előadása után – keresztapja jóvoltából – beutazta a Balkáni félszigetet 1899-ben, amely utat 1903-ban megismételt. Ezeket az utakat tudatosan szervezte meg: olyan területet keresett, amelyet eddig még nem fedeztek fel az európai kutatók, de amely várhatóan nagy szakmai eredményekkel kecsegtet.

Több mint száz őslénytani cikkéből 18-at szentelt a ma már Romániában található hátszegi leletegyüttesnek. A régióban szárazföldi és ártéri üledékek is felgyűltek, és gazdagon kerültek elő gerinces és gerinctelen állatok, valamint növények maradványai. A báró többek között teknős-, krokodil- és repülő őshüllő fajokat írt le, és következtetéseivel jóval kora előtt járt. Magyar származása nevét őrzi egyik leghíresebb felfedezése, a Magyarosaurus dacus, az Elopteryx nopcsai ősmadár pedig a báróét.

Tudós, diplomata, kém, gerilla, trónkövetelő

A báró tudományos kutatásai mellett utazni is nagyon szeretett, bejárta egész Európát. A 20. század elején került kapcsolatba az akkor még szinte feltérképezetlen hegyvidéken élő albánokkal, és kisebb-nagyobb megszakításokkal éveket töltött náluk. Nopcsának szimpatikus volt a szabadságáért küzdő nép, „Európa szegény gyermekei”. megismerkedett a nép nyelvével, történelmével és törzsi viszonyaival, rengeteg térképet és fotót készített, és ő írta le először Albánia geológiáját és néprajzát.

A Katonaföldrajzi Intézet és a bécsi Földrajzi Társaság támogatásával – tudományos-felfedező utak finanszírozásában is részt vállalt. A térképészeti mérések mellett az infrastruktúrát is felmérték. 1905-ben Bécsben jelent meg első Albániával foglalkozó geológiai tanulmánya.

Az Osztrák-Magyar Monarchiának jól jött egy ilyen, helyi viszonyokban jártas ember, ezért feladatokkal bízták meg Nopcsát – eleinte diplomáciai jellegű teendőkkel, később viszont katonai hírszerzéssel. A század elején egyre nőtt a feszültség az albánok és a törökök között, a báró pedig ezzel együtt egyre inkább kémként tevékenykedett, egy nagyszabású, de később lefújt fegyveres akció megszervezésére is felkészült. Állandó veszélyben élt, de az albánok között olyan megbízható embereket szerzett magának, akik védték őt.

Az I. Balkán háborút (1912-13) követően a londoni nagyhatalmi konferencián elhatározták az önálló albán monarchia megteremtését. A trón betöltésére számos jelentkező akadt, köztük felsőszilvási báró Nopcsa Ferenc is. 1913-ban a trieszti albán kongresszuson a báró mint a Monarchia ügynöke vett részt. Amikor híre ment, hogy a trónt egy – a helyi viszonyokat nem ismerő – francia herceg kapja meg, a báró levelet írt Bécsbe Conrad vezérkari főnöknek, amiben bejelentette a trónigényét. Levelében kalandos tervet vázolt fel: a trónt fegyverek segítségével fogja megragadni és így kész helyzet elé állítja a hatalmakat, ehhez kért segítséget. Nopcsa tervét a mérvadó bécsi körök elutasították, ezért visszavonta trónigényét.

Az első gépeltérítő

A báró 1916-ban tért haza Magyarországra, ahol tudományos munkáiba temetkezve próbálta elfelejteni kudarcait.

1916-17-ben több nagyszabású cikkben forradalmasította a dinoszaurusz kutatást és a paleofiziológiát önálló tudományággá emelte.

A háború utolsó hónapjaiban viszont megint hírszerzőként dolgozott, egyszerű pásztornak adta ki magát, és a románokról szerzett információkat küldött a Monarchiának. Kevesen tudják, de ő volt a történelem első repülőgép-eltérítője is. Ugyanis amikor kikiáltották a Tanács-köztársaságot, Nopcsa hamis papírokkal repülőre ült Budapesten, és revolverével arra kényszerítette a pilótát, hogy Bécsújhelyen szálljon le.

A báró Trianoni sokk után már csak a tudománynak élt. 1920-ban minden románellenes tevékenysége ellenére meghívták a bukaresti földtani intézet élére, de ő visszautasította az állást. Hazatért a románok lakta vidéken elterülő birtokaira, de a helyi lázongó parasztok majdnem halálra verték. Az ütlegek során szerzett egy komoly fejsérülést, amiből már soha nem gyógyult fel teljesen (egy ezüstlemezzel kellett pótolni koponyája egy darabját).

1925-ben a Magyar Királyi Földtani Intézet igazgatója, három évvel később az Akadémia rendes tagja lett. Nagyszabású kutatásokat végzett, és ekkor publikálta Észak-Albánia geológiáját feldolgozó terjedelmes tanulmányát.

A harmincas évek elején motorral bejárta Olaszországot, és megírta a félsziget történetét, de ezután már nem nagyon tudott kimozdulni Bécsből. Vagyona nagy részét elvitték albániai akciói, és a bárót egyre súlyosabb idegrohamok gyötörték. 1933. április 24-én elaltatta, majd lelőtte titkárát majd önmagával is végzett.

Titkára Bajazid Elmaz Doda is albán származású volt. A tudós egy ősteknőst (Kallokibotion bajazidi) nevezett el róla.

Nopcsa Ferencnek volt honnan örökölnie vehemens természetét. A családi legendárium szerint nagyapja, a Hunyad vármegyét másfél évtizedig igazgató Nopcsa László ihlette Jókai Mór Szegény gazdagok című regényének negatív főhősét, Fatia Negrát (akinek a könyvben Hátszegi Lénárt volt a neve, Hátszeg pedig a Nopcsák birtoka volt). A hír eljutott akkor Nopcsa Lászlóhoz, aki meg sem várta a regény végét – ami akkor folytatásokban jelent meg –, hanem felkereste az írót. A Huszadik Század történelmi portál alapos és terjedelmes cikkében az első összefüggő Nopcsa-életrajzot író Tasnádi-Kubacska Andrásra hivatkozva így idézi fel konfliktust a báró szavaival: „Felkereste Jókait a lakásán (…), maga elé tette revolverét, azután felszólította, fejezze be a regényt, a Nopcsa-családnak pedig hagyjon békét. A meghökkent író váltig bizonygatta, hogy merő kitalálás az egész, de Nopcsa nem engedett. Mit volt mást tenni, Jókai megígérte, hogy hamarosan befejezi a regényt, csupán néhány napi haladékot kért, mert – amint mondotta – töltött pisztoly előtt mégsem lehet regényt írni. Szavának is állott. Azért van olyan kurta-furcsa vége a Fatia Negra történetének.”

Nem bizonyos, hogy ez valóban így történt, mert a báró szerette kiszínezni történeteit.

szerk.: Cseke Ibolya

forrás:

*Stöckert Gábor: A magyar, aki albán király akart lenni, Index, 2012. november 28.

*Csaplár Krisztián: Nopcsa Ferenc élete

*Cseke Gábor: Fatia Negra unokája

*Főzy I. (2000): Nopcsa báró és a Kárpát-medence dinoszauruszai, Alfadat-Press, 168 p., Budapest.

*Tasnádi Kubacsa András: Báró Nopcsa Ferenc kalandos élete, Franklin-Társulat, Budapest, 1938

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *