SumidaBálint vagy Valentin?
Bálint már középkori naptárakban, misekönyvekben előfordul, ünnepét tehát őseink is számon tartották. Népszerűségét kereszt- és családnévként való sűrű előfordulása is mutatja a középkor végén. 1522-ben a legkedveltebb szegedi keresztnevek közé tartozott. Ebből arra kell következtetni, hogy a magyar nép körében is liturgikus hagyomány vagy néphiedelem fűződött hajdan Bálint alakjához.
Bálint képe található Bélakorompa, Kassa, Zsidve, Szászbogács szárnyasoltárain más gyógyító szentek társaságában. Bálintot tiszteli védőszentjéül a besztercebányai, kiskőszegi, szajki, németbólyi kápolna, illetve Szentkereszt, Györke, Lédec, Krempach temploma.
A Magyar Katolikus Lexikon két szentet említ ezen a néven, melyekhez fűződő legendák az évszázadok alatt a közhiedelemben összeolvadtak.
Akiről e napon emlékezik meg az Egyház, itáliai ókeresztény vértanú volt. Legendáját az Érdy-kódex adja elő. Eszerint egy pogány fejedelem azt mondotta neki, hogy hisz, ha vak leányát meggyógyítja. Erre Bálint püspök imádságot tevén, “megvilágosojtá ő vak leányát”.
Volt azonban egy másik Bálint is, szintén szent püspök (jan. 7), akinek ereklyéi a passaui székesegyházba kerültek, és így a passaui egyházmegye társpatrónusa is lett. Németországban, Ausztriában, ott is Tirolban különösen nyavalyatörősök bizakodnak a segítségében. A nyakukban hordott bálintkereszt, frászkereszt (Valentinskreuz, Fraisenkreuz) a betegség elriasztását célozza. Ezt a kapcsolatot a Valentin és Fall szavak hasonló hangzása is segített megteremteni.
A két szent alakja főleg a germán népek tudatában eggyé olvadt. Így történhetett aztán, hogy Bálint jeles februári ünnepe és hagyományvilága voltaképpen a passaui székesegyház szentjét idézi. Így van ez hazánkban is.
Valentin napot azért tartják, hogy megünnepeljék egy szent emlékét, aki tisztelte a szerelmet és a romantikát. Ilyenkor az emberek szerelmes üzeneteket cserélnek.
Szent Bálint tehát a szerelmesek, a lelki betegek és az epilepsziával küzdők védőszentje. A legenda szerint Bálint püspök, Terni püspöke II. Claudius császár idején a szerelmeseket a keresztény szokások szerint megeskette egymással, köztük a katonákat is, annak ellenére, hogy ők az akkori császári parancsok értelmében nem köthettek volna házasságot. Mielőtt keresztény hite miatt kivégezték Bálintot, ő a hite erejével börtönőre vak leányának visszaadta a látását. Mielőtt február 14-én kivégezték, üzenetet küldött a lánynak, amelyet így írt alá: “A te Bálintod.” A legenda szerint ez a Bálint-napi üzenetküldés eredetének egyik leggyakoribb magyarázata. Bálint – Terni püspöke – a XIV. században a jegyesek és fiatal házasok védőszentjévé vált Angliában és Franciaországban.
Ezen a napon nyíltan szabad emlékezni az elmúlt szerelmekre, nem szabad megsértődni, megharagudni. A Valentin napi szokás azt is lehetővé teszik, hogy egy plátói szerelem szenvedő alanya küldjön üzenetet szerelmének. A mai nap mindkét nem képviselői tegyenek azért, hogy az örömé, a kedvességé, a figyelmességé legyen a főszerep.
Mások szerint később sokan összetévesztették a norman-francia ’galantin’ szóval, ami szerelmest jelent. Az idők során ez és a szentek ről szóló a két hiedelem összefonódott, ezért Szent Valentinra úgy emlékeznek most, mint a szerelmesek védőszentjére.
Milyen néphagyományok, babonák, népi időjóslások fűződnek a mai naphoz?
Bálintot főleg a nyavalyatörések, lelkibetegek tisztelik. Nagynyárád német faluban a Valentinitag fogadalmi ünnep, amelyen sokan szentségekhez járulnak. A templomban oltára áll. Évközben a beteg családtagért misét mondatnak előtte.
Babarc, Máriakéménd, Erdősmárok, Lapáncsa, Lánycsók német népe szintén tiszteli. Márokon sem a család, sem a jószág a szent ünnepén délig nem eszik. Az öregek későn keltek, addig az ágyban imádkoztak. Akit frász, vagyis nyavalyatörés gyötör, megfogadja, hogy Bálint napját egész életén át mindig megböjtöli. Gyermek helyett édesanyja tesz fogadalmat. Halála után a felnőtt, meggyógyult gyermek a böjtöt továbbra is megtartja.
A bólyi német betegek – ha nehezen is – eltörekedtek a misére: meggyóntak, megáldoztak, Bálint segítségéért is könyörögve
A mohácsi sokácok ezen a napon böjtölnek: csak egyszer esznek vagy zsír nélkül főznek, a templomban imádkoznak, gyónnak-áldoznak.
Hőgyész kőművesei e napon misére mentek, hogy a magas állványokon dolgozva, Bálint oltalmazza meg őket a leeséstől.
Az elekiek azon a napon, amelyre Bálint napja esik, nem ültetnek aprójószágot. Bálint reggelén az állatok itatóvizébe szenteltvizet cseppentenek.
A népi időjóslás szerint, ha ezen a napon hideg, száraz idő van, akkor jó lesz az évi termés. Sok helyen a szeles időt nem szeretik ezen a napon a háziasszonyok, mert ha ma fúj szél, akkor nem lesz tojás egész évben. A férfiak attól féltek, hogy a mai napon esik az eső, mert a hagyomány szerint, ha Bálint napján esős az időjárás, akkor a kukoricán kívül másból nem lesz jó a termés.
Mindszenten akár van, akár nincs hó ezen a napon, csíkot söprenek, vagyis utat vágnak az udvar olyan részén, ahová nem fér oda az aprójószág, de az ég madarai igen. Ide mindenféle gabonaszemet, aszaltgyümölcsöt szórnak számukra.
Cserszegtomaj gazdái Bálint-napkor napkelte előtt megkerülik a birtokukat, hogy a tolvajokat és a madarakat távol tartsák a szőlőtől.
Balatongyörökön hasonló szándékkal megmetszik a szőlő négy sarkán a tőkéket.
Hangonyban úgy vélik, ezen a napon jönnek vissza a vadgalambok, ez már a tavaszt jelenti.
A rábaközi Szil faluban Bálintot a verebek védőszentjének tartják, mert már nekik is kezd kedvezni az időjárás.
A horvát néphit szerint a madarak ezen a napon tartják mennyegzőjüket.
Nézzük a mai naphoz fűződő szerelmi babonákat:
Azok a lányok, akik Bálint-nap előtt éjfélkor a temetőbe mennek, megláthatják leendő férjüket, mert a szellemek megjelenítik annak alakját.
Ha valaki már megtalálta élete párját, akkor ahhoz, hogy megtartsa szerelmét, Bálint-napon olyan almát kell megennie, aminek kilenc magja van, ezt a kilenc magot pedig a szerelme zsebébe kell csúsztatnia egy óvatlan pillanatban, így élete végéig hű lesz hozzá szerelme.
A párna alá tett babérlevélnek is ez volt a célja, ebben az esetben ugyanis az lesz a leendő férj, akiről álmodik a lány.
Amikor már megvan a kiszemelt fiú, nem kell mást tenni, mint megenni egy kilencmagú almát, és a magokat óvatosan a fiú zsebébe rejteni, így a szerelem garantálva van. Ha ez valamiért mégsem működne, akkor a kiszemelt fiú lábnyomát ki kell szedni hóból, vagy sárból és el kell ásni a küszöb alá.
Ezután már csak a házba kell csalni az illetőt, aki a küszöbön átlépve nemsokára megkéri a lány kezét. A későbbi gyermekáldást is ezen a napon lehetett megjósolni. Félbe kell vágni egy almát és ahány magját meg tudtuk számolni annyi gyerek várható.
Még a madarak is fontos szerephez jutottak. Ha egy hajadon lány verebet lát Valentin napon, akkor szegény ember lesz a férje, míg ha tengelicét pillant meg, akkor tehetős ember felesége lesz.
Aki kilenc kútról vizet hoz és azzal a kiszemelt legényt vagy lányt megitatja, az illető mindig szeretni fogja. (Ma már talán kilenc különböző csappal is működhet a dolog!) Ha a lányos házhoz érkező fiú lábához dörgölődzik a macska, akkor a fiú abból a házból fog nősülni.
Aki Bálint-napon madárral álmodik, hamarosan férjhez fog menni.
Egy másik babonaság is hozzásegítheti a párokat a holtig tartó hűséges szerelemhez (jobb, ha az ÁNTSZ munkatársai nem figyelnek most ide): a párnak egymás haja szálát kell belesütnie a tésztába, és ezt közösen kell megenniük, Ha ezt megteszik Bálint-napon örökké szeretni fogják egymást holtig tartó hűséggel. (Biztosan voltak, akik úgy vélték, megéri megkockáztatni egy vakbélműtétet.)
Annak, aki megtalálta élete párját, és biztos a holtig tartó viszonzott hűségben és szerelemben, annak a következő babonát ajánljuk figyelmébe: Bálint-nap reggelén sok helyen szenteltvizet cseppentettek az állatok itatóvizébe, hogy megmentsék őket a gonosz szellemektől. Ha ez ma reggel elmaradt, akkor jövőre is kipróbálhatja.
írta és szerkesztette: Pester Béla
Források: Wikipédia, Magyar Katolikus Lexikon, mek.oszk.hu, Dömötör Tekla: Magyar Népszokások, 1977)
