SumidaCSETNEKI HORGOLT CSIPKE
Egy kis csipke történelem
A csipkék elsősorban a szemnek szóló díszek, amelyek az öltözködésben kaptak először szerepet.
Már III. Béla felesége, Antiochiai Anna a sírjában (amelyet 1848-ban tárak fel) csipkeszerű anyagból, áttört aranyfonálból varrott főkötőt viselt.
A csipkét az itáliai reneszánsz indította világhódító útjára, Velencéből. Ettől kezdve már a korabeli festményeken is láthatunk csipke ábrázolásokat. Kezdetben viszonylag egyszerű, geometrikus mintájú darabok készültek, a 16. századtól azonban mind gyakoribbak a leveles, virágos motívumok, emberi alakok és állatok is. A legszebb és leggazdagabb példányok a barokk idejéből valók, amikor Velence mellett már egy másik központ is kialakult Flandriában.
A csipke már a 16. Században, Magyarországon is mind nagyobb népszerűségnek örvendett. Olyannyira, hogy szabályozni kellett eme tevékenységet; mint az 1560-ban, Selmecbányán kelt rendelet mondja: “felnőtt leányoknak ne engedtessék meg a csipkekészítés, mert a könnyű munka a szegényebb leányokat rossz útra tereli.”
Csetneki csipke kialakulása
1907-ben Szontagh Aranka és Erzsébet az ír csipkétől inspirálva, hosszas kísérletezések után alkották meg a csetneki csipkét, mely egy horgolt csipketechnika.
Az alapja, mint a ír csipkénél: a domború motívumok hálószerkezettel összekötve. Azonban a minták nem emelkednek ki a csipke síkjából, mint az az írnél. Csupán egy leheletnyi plaszticitás van benne.
Főbb elemei: a karika, a bajuszka, az apró csipke, a karikadísz, a cseresznye, a rácsos gránátalma és a cakkos tulipán.
A csipke technikája két időszakra oszlik: az I. világháború előttire (régi technika) illetve a világháború utánira (új technika). A régi technika mindent horgol. A háló is horgolva van. A betétszál vastag, ami egy bizonyos tartást biztosít a csipkének. A motívumokat szorosan és sűrűn horgolják, ezáltal egyöntetű, egyenletes felületek jönnek létre. Míg az új technika a hálót már varrja, a betétszálat pedig majdnem teljesen elhagyja. A csipke így sokkal lengébb, könnyedebb lesz.
Története
A csetneki asszonyok a 19. században elsősorban dohánytermesztéssel foglalkoztak. A dohányipar az 1880-as években visszaesett. Szontagh Erzsébet és Aranka úgy döntöttek, hogy meghonosítanak valamilyen háziipart. Az ötletet unokatestvérük, Kata adta, aki Párizsból való hazatérése után megmutatta nekik az ott tanult divatos ír csipkét, ami ekkor egész Európa területén az egyik legnépszerűbb csipkefajta volt. A nővérek ezt vették alapul, a motívumkincsét megváltoztatták, a magyar népművészet mintavilágára ültették át.
Szontagh nővérek 1907-ben, majd 1908-ban, alaptechnika ismertető kiskönyvet adtak ki, Csetneki magyar csipke címmel. Mindkettőben alapmotívumok horgolásának mintáját írták le.
1907-ben még csak Rezessy Béla csetneki üzletében lehetett kapni csetneki csipkét. A következő években Budapesten is egyre több üzletben lehet csipkét vásárolni.
Erzsébet és Aranka 1910-ben kiváltotta az iparigazolványt, 1911-ben pedig bejegyeztetik a cégüket Csetneki Magyar Csipke Szontagh Nővérek név alatt. Szintén ekkor saját üzletet nyitottak Budapesten, a Párisi utca és a Városháza utca sarkán. Itt nem csak csetneki csipkét, hanem más csipkéket, hímzéseket, méterárut, egyedi tervezésű kézimunka rajzokat, kiadványaikat a csetneki csipkéről illetve képeslapokat is lehetett kapni, amelyeken az ő termékeik képei voltak.
Nagy volt az érdeklődés nemcsak a csetneki csipke iránt, de a többi termékük iránt is. Európán kívül még Amerikából is voltak megrendeléseik.
Számos kiállításon vettek részt munkáik, s több oklevelet is kaptak. Ilyen az 1908-ban kapott Eperjesi Tulipánszövetség kiállításáról származó emlékla,p illetve az 1910-ben Szabolcs vármegye gazdasági kiállításán kapott díszoklevél.
1917-ben Erzsébet 61 évesen meghalt.
Az I. világháború után a divat megváltozott. Az eddig használatos bársony helyett a zsorzsett jött divatba, amihez már nem illett a vastag körvonalú csipke, ezért változtatni kellett. Aranka, hogy lengébb csipkét kapjon, a betétszálakat sokkal vékonyabbra cserélte, sok helyen el is hagyta. A II. világháború ideje alatt a kereslet ismét megszűnik. A háború után Aranka már nem tudja feltámasztani a csetneki csipkét. Élete utolsó éveiben fekvőbeteg lesz, majd 1950-ben 92 éves korában meghal.
A csetneki csipke felújítását 1998-ban Medgyesi Károlyné (sz. Vághy Ida) kezdeményezte, aki akkor már egy éve tanulmányozta és gyűjtötte e sajátos csipkekészítési technika motívumait és dokumentumait.A textilművész Egyre több érdeklődővel ismerteti és szeretteti meg a csetneki csipkét, részint “Ismerkedés a csetneki csipkével” című könyve, részint előadásai, alkotótáborokban szervezett tanfolyamai által.
szerk.: Cseke Ibolya
forrás:
*acedesign .hu/index.php?page=csipkekeszito-nagyjaink
*www.felvidek .ma/nezopont/publicisztika/43749-csetneki-csipke-ujratoltve-
*www.csetnekimagyarcsipke .hu/index_elemei/Page408.htm
