Prehisztorikus művészet – Barlangrajzok

Prehisztorikus művészet – Barlangrajzok

A barlangrajzok, vagy barlangfestmények az őskori művészetnek, a termékenységistennők szobrai mellett leghíresebb, legismertebb kultikus jelentésű emlékei. A késő jégkor utolsó szakaszában, a körülbelül 40 000 éve kezdődő időszaktól keletkezett barlangfestmények, karcolt rajzok egészen az i. e. 10. évezredig jellemzőek voltak. Legsűrűbben Franciaország és Spanyolország barlangjaiban fordulnak elő, hiszen a földrajzi adottságok itt kedveztek legjobban a nagy népességsűrűségnek.

A képek világszerte hasonlóak, fő témájuk az állatok és emberek (ezek többnyire kézlenyomatként jelennek meg.) A legelfogadottabb elmélet szerint a festmények a vadászmágiát szolgálták. A vadászat előtt az állatokról rajzot készítettek, és képletesen megölték őket, hogy biztosítsák a vadászat sikerét, hiszen ha valaminek a képmását megsemmisítik, azzal azt is megölik. Ez a hit még a középkori Európában is élt, sőt napjainkban is tovább él a különböző népek vallásában. Ezt az elméletet alátámasztották az állatok testébe rajzolt nyílvesszők és dárdák.

Az első barlangrajzokat a híres Altamira-barlangban fedezték fel 1879-ben.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *