Az Országos Kéktúra

Az Országos Kéktúra

Kéktúra Magyarország északi tájain végighaladó, jelenleg az Írott-kőtől Hollóházáig tartó folyamatos, jelzett turistaút, j végigvezet hazánk legszebb tájain.

Az 1164 km Kéktúra nemcsak Magyarország, de Európa első hosszútávú turistaútja is.

Története

1938-ban Szent István király halálának 900. évfordulójára készült el az akkor még 910 km-es útvonal, dr. Cholnoky Jenő – a Magyar Turista Egyesület elnöke – kezdeményezésére. Akkor még Sümeg és Nagy-Milic között. A kék jelzést 10 év alatt (1928-1938) festették fel a Kinizsi Encián szakosztály turistái.

1937-ben a Magyar Turista Szövetség vándorgyűlésén, Bugacon született meg a határozat, hogy a Szövetség fennállásának 25. évfordulóját 1938-ban az Országos Kék út megnyitásával ünnepli meg. A nyitótúrát Szent István turistavándorlásnak keresztelték el. A mozgalom eredeti kiírása szerint ötévente tartottak volna jubileumi túrákat.

A második világháborút követően 1952-ben – „Ismerd meg hazánkat” mozgalom keretében – keltették új életre a mozgalmat. A Budapesti Lokomotív Sportkör Természetjáró Szakosztálya – Bokody József, Forgó János, Thuróczy Lajos és dr. Vízkelety László kezdeményezésére.

Akkor Tapolcától Tolvaj-hegyig tartott az összesen 852 km -es kék jelzés.

Országos Kéktúra

1961-re már valóban országos méretűvé vált a mozgalom, és megalakult a Magyar Természetbarát Szövetség (MTSZ) Kéktúra Bizottsága. 1964-ben, Thuróczy Lajos szerkesztésében, színes térkép-melléklettel megjelent a Sümegtől a Nagy-Milicig terjedő útvonal minden korábbinál részletesebb leírását magába foglaló kis kézikönyv, amely Az Országos Kéktúra útvonala mentén címet viselte.

1977-ben meghosszabbították az utat a Velem fölé magasodó, Kőszegi-hegység egyik magaslatán álló Szent Vid templomig. A túraútvonal nyugati végét egy emlékművel jelölték, amely ma is áll a templom mögött.

“Másfélmillió lépés…”

979-ben Rockenbauer Pál a Magyar Televízió forgatócsoportjával vágott neki az útnak, s Másfélmillió lépés Magyarországon címmel forgatott nagy sikerű úti filmjük mérföldkővé vált az Országos Kéktúra történetében.

Az Országos Kékkör

Rockenbauer Pál és csapata hét évvel később ismét útra kelt és az akkori nyugati végpontból elindultak dél felé, hogy maguk választotta úton előbb a „Dél-Dunántúli Kéktúra” nyugati végpontját, Kaposvárt, majd onnan ezen az úton végig haladva Szekszárdot érjék el „Még egymillió lépés” megtétele után. Ez a szakasz 1989-től vált a Kék út szerves részévé „Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra” néven. Ezzel egy időben megszületett a terv az út további bővítésére, ismét egy film, a Rockenbauer Pál emlékének dedikált Kerekek és lépések kapcsán. 1992-ben felfestették Szekszárdtól Öttömösig a Bács-Kiskun megyei kék jelzést, a következő nagy egység, az Alföldi Kéktúra első szakaszát. A keleti megyék, így Csongrád megye is, egymás után csatlakoztak saját útvonalukkal, míg a Millecentenárium évére (1996) elkészült a hatalmas kör, összeért a Kék út nyugati és keleti vége, teljes egésszé formálva ezzel az Országos Kékkört.

Magyar Természetjáró Szövetség a túra teljesítését jelvénnyel ismeri el. Az útvonal végigjárása sem időponthoz, sem időtartamhoz nincsen kötve, és nincsen nevezési díja sem.

szer.:Cseke Ibolya

forrás: Kektura.hu

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *