SumidaÓcsai Árpád-kori bazilika
Budapesttől délre 30 km-re fekvő kis, falusias jellegű városban, Ócsán találjuk Magyarország egyetlen háromhajós, kereszthajós, tornyos, Árpád kori bazilikáját. Az Öregfalu közepén álló, XIII. század elején épült premontrei bazilika román kori építészetünk egyik legszebb erődtemploma.
Története
Az eredeti templom a 13. században épült, román stílusban. Az itt letelepedett premontrei szerzetesek építették
a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére. A Tatárjárás, mint az ország legtöbb településén, itt is hatalmas pusztításokkal járt. A premontreiek elmenekültek, vagy a harcok folyamán meghaltak. Templomukat a pusztító tatárok felgyújtották. A jelentősen megrongálódott templomot a IV. Béla által visszatelepített premontreiek építették újjá, kora-gót stílusban. Így került Ócsára a csúcsíves stílus. Többek közt ekkor épült a kereszthajó is.
16. század közepén a török mecsetként használták.
Az akkorra már fedetlen, rogyadozó épületet az 1560-ban (más vélemények szerint 1620-ban) megalakult református egyház vette birtokába.
A török kivonulását követő, közel száz évben tilos volt protestáns templomot építeni, így továbbra is fedetlen templomban tartották gyülekezeti alkalmaikat. Az épület állaga fokozatosan romlott, a falak pusztultak, életveszélyessé váltak. A 18. század közepére már csak a szentély volt istentiszteletek tartására alkalmas.
1773-ban a településen újjáéledő katolikusság a templom köveit szerette volna felhasználni saját temploma építéséhez. A váci püspök természetesen támogatta ezt, és kérvénnyel járult Mária Terézia elé, hogy bocsássa végleg a katolikusok rendelkezésére a templomot. A királynő feltétele az volt, hogy a püspöknek egy bizottság előtt be kellett bizonyítania, hogy a templomban vasárnap délelőtt mise folyik. A főpap a környéken élő igen csekély számú katolikus híveket kérte arra, hogy vasárnap korán reggel vonuljanak be a templomba, így a kálvinisták kiszorulnak és a bizottság megérkezésekor mise bemutatása fog folyni a tető nélküli templomban. A tervről tudomást szerzett gróf Teleki József helybéli és Beleznay Miklós bugyi földesúr, akik értesítették a két falu református híveit. A reformátusok jóval hamarabb, már előző este beültek templomukba. Zászlóval a kezükben belépő katolikusok és a már bennlévők közt kisebb verekedés tört ki. Egyes bugyi asszonyok fapapucsukkal csapkodták a templomfoglalókat, a kint állók ezt puskalövéseknek vélték hallani, ezért elmenekültek. Így a bizottság megérkezésekor már zengett a zsoltárének, Mária Terézia ígérete szerint továbbra is kálvinista kézben maradt az épület.
1774-ben a katolikusok ismét próbát tettek: annyi pénzt ajánlottak a köveiért amiből újat tudtak volna építeni. A reformátusok ezt az ajánlatot is elutasították, ragaszkodtak régi templomukhoz.
1773-tól 1777-ig gróf Teleki József lelkes támogatásával sikerült rendbe hozni a templomot. Ugyancsak gr. Teleki József adományából készült el a mai, barokk szószék és az orgonakarzat. Tornyait 1922 és 24 között a gyülekezet kívánságára, Foerk Ernő építész tervei szerint egy emelettel megmagasították.
A templom a 150 éves török uralmon kívül számos egyéb kárt szenvedett. 1848-ban a már igen rossz állapotban lévő épület felújítására gyűjtést szerveztek, mely összeget a Szabadságharc kitörése után nem sokkal felajánlottak a haza javára.
Az 1870-es villámcsapás megrongálta az 1865-ből való orgonát.
1884-ben tűzzel játszó gyerekek felgyújtották a templomot. 1890-ben a tetőzet nagy robajjal beszakadt, ezután készült el a sík, vakolt mennyezet, melyet a legutóbbi felújítás alkalmával faburkolatúvá alakítottak. A szentélyeket 1896-ban újraboltozták.
Templom leírása
A főhajó hossza belül 36,5 méter, szélessége 14,5 méter, a főszentély 6 méter széles, 13 méter hosszú, a két mellékszentély 4X6 méteres. A gótikus kereszthajó 23,5 méter hosszú és 5 méter széles. Az épületet román kori erődfal veszi körül, melynek egy része nem eredeti, hanem a legutóbbi helyreállítás során nyerte el mai formáját.
A háromhajós, kereszthajós, bazilikális elrendezésű templom a közel múltban történt felújítás útján visszanyerte eredeti szépségét. A főhajó nagy, a mellékhajók kisebb szentélyekben végződnek. A főhomlokzat két szélén állnak az egyénként 26 méter magas, zömök tornyok. A négyszintes tornyok közül a jobb oldali (keleti) tetején kakas, a bal oldali csúcsán pedig csillag és toronygomb van. A keleti torony gazdagabb díszítésű, mint a nyugati, földszintjének keleti oldalán román, keskeny ablak látható, a támpillérek is nagyjából idáig futnak fel. Ugyanezen torony másodikon szintjén keskeny ablak, a harmadikon a régi harangház keskeny ikerablaka található. A bal oldali tornyon gótikus, csúcsíves kerettel, míg a jobboldalin anélkül. A negyediken van a mostani harangház, itt triplaablakok vannak. A nyugati torony, nyugati oldalán semmilyen ablaknyílás nincs. A tornyok fedése egyszerű gúlasisak.
A belső legértékesebb része a bordás boltozatú főszentély, melyben a templom építésével egyidős (1275-1300 körüli) freskók kerültek felszínre. A reformátusok a kálvinista szokásoknak megfelelően ezeket lemeszelték, s csak a későbbi tatarozások folytán bukkantak rájuk. A festményeket három ízben restaurálták, melyek során mindig újabbak és újabbak kerültek felszínre. Először 1896-1902-ben, majd 1952-ben, végül 1986 és 1995 között. Az apszis falán látható a 12 apostol hármasával, középen Jézussal. A szentély keleti falán Mária mennybéli megkoronázása látható. Továbbá Szent Margit legendájából egy, Szent László legendájából két jelenet. Velük szemben az Utolsó Ítélet jelenetét szimbolizáló falfestmény. A szentély előtti diadalíven látható: Szent György és Szent Miklós. Ugyancsak itt, a szentélyben van a gótikus papi ülőfülke és a szentségtartó. A két mellékszentélyben nincsenek freskók.
A centrális elrendezésű templom középpontjában az a szószék áll, amelyet gróf Teleki József adományozott. Ez a barokk szószék kissé el is üt a középkori jellegű épület hangulatától. Előtte a reformátusoknál megszokott elrendezésben a fakerítéssel körbevett úrasztala áll. A teret a keskeny, hangulatos ablakokon kívül a sík famennyezetbe épített apró lámpácskák világítják meg, melyeket, ha mind felkapcsolnak, olyan, mint a csillagos ég. Sajnos a pénz hiánya miatt ezt is ritkán használják.
A gyönyörű műemléket nemcsak turisták látogatják, vasárnap délelőttönként rendszeresen megtelik a templom a református hívőkkel.
szerk.: Cseke Ibolya
forrás.: templom. hu
fotókat készítette: Ruggyanta
https:// commons.wikimedia. org/w/index.php?curid=63247530
