Szentgyörgy napi népszokások
Április hónapot a néphagyomány Szent György havának nevezi, április 24.-e, pedig sárkányölő Szent György ünnepe. A néphagyomány e naptól számítja az igazi tavasz kezdetét.
Ki volt Szent György?
Sárkányölő Szent György egyike a tizennégy segítőszentnek. A lovagok, lovasok, később pedig a cserkészek, a fegyverkovácsok patrónusa volt. A katonaszentek közé tartozik. A vértanúhalált halt Georgianus, a római hadsereg magas rangú katonatisztjeként anyja hatására lett keresztény.
A sárkányölő György-legenda azt a keresztény meggyőződést fejezi ki, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi. A középkorban a sárkány magát a gonoszt, a pogányságot jelképezte, s e jelenet segítségével egy pogány nép, vagy ország megtérítését ábrázolták.
A szent egyik első magyar vonatkozása, hogy a korona bizánci részén az ő képe látható. Az első székesegyházat Gellért püspök Szent György tiszteletére szentelte.
Az ókori rómaiak e napon ünnepelték Paliliát, amely pásztorünnep volt. Ezen a napon a pásztorok kiseperték az istállókat; meghintették vízbe mártott babérágakkal, a szalmatűz füstjével megfüstölték magukat s jószágukat. A tűzön a nyájat is áthajtották, maguk háromszor ugrottak át rajta, hogy a boszorkányok rontását elkerüljék. A pásztorok áldozatot mutattak be, majd kezet mostak a reggeli harmatban.
Hiedelmek
E hagyomány továbbélése látható a hazai állattartás szokásaiban is. Az állatok Szent György napi első kihajtásához számos hiedelem és szokás fűződött. Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a vesszőnek, zöld ágnak is, amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre. Füstöléssel igyekeztek távol tartani a rontást.
Almágyon pl. a gazda a karácsonyi morzsával füstölte állatait.
A nyírfa vagy rózsafaággal történő kihajtás rontáselhárító magyarázatot kapott. A jószág tűzön áthajtásának, füstölésének elsősorban rontáselhárító célja volt.
Az Ipoly mentén a karácsonyi aprószentek-vesszővel hajtották ki az állatokat először a csordára.
A marha, kapuba fektetett láncon áthajtása országszerte általános volt, de gyakori volt a fejszén, ekevason, tojáson, ill. a gazdaasszony kötényén, kifordított szoknyáján stb. való áthajtás.
Vépen (Vas megye) az állatokat kihajtás előtt az istállóban bodzafával vagy zöld gallyal megverték. A legkülönbözőbb rontáselhárító módszerek alkalmazásával védték e napon a házat és lakóit, de főleg az istállót.
A zöldág a néphit szerint ez az állatok gyarapodását szolgálja ( „Úgy zsendüljön a jószág, ahogyan a zöld ágon a levél”)
Szent György napja az állatok kihajtásának ideje, a pásztorok, kocsisok, cselédek szerződtetésének napja.
Tejbemérés
Hagyományosan Szent György napjához kapcsolódó jellegzetes a tejbemérés. Ilyenkor állapítják meg, hogy a gazdák a nyár folyamán lemért tejmennyiségnek megfelelően milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak. A tejbeméréshez termékenységre utaló vagy serkentő mozzanatok kapcsolódnak, például a lányok, a juhászok és a juhok vízzel való leöntése. Mérán a legnagyobb ünnepnek tartották: „Még a lakodalomnál is nagyobb, mert lakodalomkor nem minden családtag jelenik meg, csak a szülők s a nagyobb gyerekek. Itt a legöregebbektől a legfiatalabbig mindenki jelen van”.
Szent György-napi kilövés
A lányokat és legényeket összepárosító szokás volt. A legények kikiabálták, “kilőtték” a lányok és asszonyok hibáit. Néhány Garam-menti községből vált ismertté.
Harmatszedés
Szent György napját a magyar néphit rontásra, varázslásra alkalmas időpontnak tartotta. Jellegzetes megnyilvánulása ennek a hiedelemnek a harmatszedés. Harmatot szedtek, pl. a tejhaszon érdekében. Zagyvarékason köténnyel szedték fel a hajnali harmatot, közben egy marék füvet is szedtek, amit a tehén elé tettek. A harmatos ruhadarabot a tejes fazékba csavarták ki, hogy sok vajuk legyen.
A Mura-vidéken harmatszedés közben ilyen filozofikus mondatot mondtak:: „Viszek is hagyok is”, azaz hagynak másnak is a haszonból A harmatszedéssel tehát nemcsak a tejhaszon mellett a termőföld hasznát is igyekeztek biztosítani.
Egy leírás leírás szerint: „Akinek gyenge vetése van, az Szent György napján éjfélkor menjen ki a mezőre egy lepedővel és ahol szép vetést talál, azon húzza végig maga után a lepedőt, rá a saját vetésére, hogy a harmatot rávigye, akkor szép lesz a gabonája” A friss harmatból a kenyértésztába cseppentettek, hogy szebbre süljön a kenyér. A harmattal pogácsát készítettek, amit megszárítva, megsózva adtak a tehénnek, hogy jól tejeljen.
Boszorkányok ereje
Ez volt a tavaszi gonoszjáró nap is, amikor a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak. Ilyenkor tüskés ágakat tűztek a kerítésbe, ajtóra, hogy a gonoszt távol tartsák. A régi boszorkányperek szerint a boszorkányoknak ilyenkor különösen nagy volt a hatalmuk. Aki ilyenkor a keresztútra ment, láthatta a boszorkányokat harmatot szedni. Közismert hiedelem volt, hogy a boszorkányok különböző tárgyakból (pl. lepedő, kötény) tejet tudnak fejni.
Egyéb hiedelmek, babonák
Ezt a napot a néphit alkalmasnak tartotta a földbe rejtett kincsek keresésére, amelyekről úgy hitték, hogy minden hetedik évben, ezen a napon lángot vetnek.
Hittek abban is, hogy a Szent György nap előtt fogott gyíkkal megelőzhető a torokgyík, ha megkenegetik a torkukat vele.
Ezen a napon vetették el a kukoricát, babot, uborkát. Ha a varjú nem látszott ki a búzából, jó termésre számítottak.
A Gyimes-völgyi magyarok szerint, aki Szent György-nap előtt megfürdik a szabadban, az egész évben nem lesz rühes.
Mint húsvétkor, ekkor is sor kerülhetett határjárásra, a kutak megtisztítására, a határjelek felújítására.
Időjósló nap is
Szent György-napi dörgés,
Jó bortermés – tartja a mondás, de nem csak a bor, hanem általában a jó termés előhírnöke volt a György napi égzengés.
A Szent György-nap előtti mennydörgésről azt tartották, hogy ha Szent György-nap előtt hallik, akkor bő áldás lesz. Ahonnan hallatszik, abból az irányból várható egész esztendőben az eső. A mennydörgés, akárcsak A György napi eső, bő termést ígér.
Szent György-nap után kalapáccsal sem lehet visszaverni a füvet. – mondják, tehát nincs mese, a várva várt tavasz ekkor már mindenképpen beköszönt.
A bukovinai magyarok meg az Ipoly menti falvak lakói szerint, ha e nap előtt megszólalnak a békák, az korai tavaszt és nyarat jósol. Másutt ugyanez esőtlen nyarat jelez. A békát gyógyításra is használták: kiszárított békával és ráolvasással szemölcsöt gyógyítottak.
Evés-ivás, táncmulatság zárta György napot. A pásztorok, béresek szegődtetésének ideje volt Szent György-nap, mely a következő Szent Györgyig vagy Szent Mihályig volt érvényben. A pásztorok megajándékozásának egyik alkalma is volt. Néhol a csordás előző nap végigjárta a falut. Azoktól a gazdáktól, akiknek az állatait őrizte, tojást és szalonnát kapott, és megkínálták borral, pálinkával.
szerk. : Cseke Ibolya
Forrás:
*Magyar Néprajzi Lexikon
*Tátrai Zsuzsanna: Leányélet
*http://www. halas.net/ kultura-szabadid/
*Karácsony Molnár Erika – Tátrai Zsuzsanna: Jeles napok, ünnepi szokások, Mezőgazda Kiadó
*GUZSALYAS – Népművészeti és Kézműves Folyóirat