Palotai-sziget és az újpesti hód

Palotai-sziget és az újpesti hód

A Palotai-sziget a nevét Rákospalotáról kapta. Eddig ért ugyanis a falu határa még jóval azelőtt, hogy 1840-ben a Károlyiak megalapították Újpestet.

A mintegy 2 km hosszú, 50 hektár felszínű szigetet 1695. szeptemberi pesti határbejárás adatai alapján még Saban-szigetnek hívták. 18-19. századi térképeken Pesti-sziget néven tüntetik fel. A köznyelv később Szúnyog-szigetnek nevezte el.

Az Északi-összekötő vasúti hídtól északra található terület eredetileg a Duna egyik szigete volt amelyet az 1830-as években egy vékony földnyelvvel az újpesti Zsilip utcán át Újpesthez kapcsoltak, így félszigetté vált. A leválasztott Újpesti-öbölben létrehoztak egy téli kikötőt, és a parton építették meg a Pesti és Fiumei Hajógyár Váci úti telepét.

A Palotai-sziget helyi jelentőségű védett természeti terület. A Duna árterületén fekszik, melynek köszönhetően szintje közel van az átlagos vízálláshoz, így már a kisebb árvizek is elöntik. Ennek következményeképpen jöhetett létre Budapesten az egyedülálló dzsungel-hangulatú vizes élőhelye.

A dunai oldalán főként füzesek, míg beljebb inkább fekete nyárfák telepedtek meg, a zöld juhar pedig mindenhol jelen van. A terület középső részén egy feltöltődött holtág medre húzódik, mely magasabb vízállás esetén rendszeresen meglelik vízzel. Ez a vizes élőhely egyedülálló a fővárosban, mely egyben a terület legértékesebb része. Erdészeti kezelés, fakitermelés nincs a területen, ezért a holtfák mennyisége igen magas. Ez kedvező feltételeket biztosít a holtfákhoz kötődő élőlényfajok számára.

A viszonylag háborítatlan közegben rengeteg madár fészkel, tavasztájt csicsergésük elnyom szinte minden zajt. A vizes élőhelyeknek köszönhetően sokféle rovar, és hüllő is él itt. Budapesti viszonylatban kevésbé háborgatott, hiszen a területet csupán két keskeny sétaút tárja fel, melynek látogatottsága elég alacsony.

Amikor először jártam itt (3 éve) meglepve tapasztaltam, hogy a fákon hód rágás nyomai látszanak. Azóta bebizonyosodott, hogy Újpestnek van saját hódja, ráadásul Budapesten kizárólag itt él eurázsiai hód, légvonalban 200 méterre a forgalmas Váci úttól.

Tudomásom szerint a hódunk azóta már bekerült a Budapest helyi jelentőségű védett természeti értékekről szóló rendeletbe.

Sikeres volt a visszatelepítés…

Az eurázsiai hód (Castor fiber) a 20. század elejére szinte majdnem kipusztult, Magyarországon teljesen eltűnt. Európában alig maradtak állományai.

A WWF Magyarország természetvédelmi szervezet munkatársai 1996 és 2008 között összesen 234 eurázsiai hódot engedtek szabadon Gemencen, a Hanságban, a Tisza mentén és a Drávánál. A cél akkor az volt, hogy az őshonos hód ismét elterjedjen, és ahol alkalmas élőhelyek vannak, ott stabil állomány alakuljon ki a Kárpát-medencében. A visszatelepítés sikeres volt, ma becslések szerint több mint ezer hód él országszerte, jelentős részük Győr-Moson-Sopron megyében, és egy Újpesten. Elterjedésükhöz jelentősen hozzájárult az Ausztriából érkező néhány egyed is.

A hódok ragaszkodnak a vízhez, általában 15-20 méternél messzebb nem távolodnak el tőle. Növényevők, míg nyáron lágyszárúakkal táplálkoznak, télen fákat rágcsálnak, és a kérgét, rostjait eszik.

Eurázsia legnagyobb rágcsálójának testtömege 20–33 kilogramm, testhossza 75 centimétertől egy méterig terjedhet, amihez 30–40 centiméteres, lapos, pikkelyes farok csatlakozik. Barna bundája tömött, selymes és vízhatlan, szemei és fülei kicsik, orrát és fülét bőrlebennyel el tudja zárni a víz alatt. Hátsó lábain úszóhártya köti össze ujjait.

A hód számára a tél nem a téli álom, hanem a szaporodás időszaka. A monogám szülők 105–107 napos vemhességet után együtt gondozzák és táplálják egy-két utódjukat. A fiatalok már születésük után látnak és a szőrzetük is fejlett, úszni azonban még nem tudnak. Elválasztásra kb. háromhetes korban kerül sor. A kölykök az ivarérettség eléréséig, azaz mintegy két-két és fél évig szüleikkel maradnak. Az európai hód akár 15–17 évig is élhet. Egy példány természetvédelmi értéke 50000 Ft

szerk.: Cseke Ibolya

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *