SumidaGyulai vár
A vár a legtöbb magyarországi vártól eltérően sík terepen épült egy mocsaras, lápos terület közepén. A Fehér-Körös árterületén kiemelkedett egy sziget, ez adott otthont a 15. század elején épült várnak. A domborzati viszonyok hátrányát jól ellensúlyozta az ingoványos környék.
Az uradalmat Zsigmond király adományozta 1403-ban hű alattvalójának, Maróthi János macsói bánnak. Ő kezdte meg a vár építését az 1400-as évek elején. A várkápolnát 1445-ben szentelték fel. Az új földesúr nevéhez fűződik a vár fala és a bejáraton belül található lakóépület, valamint a belső várat körülvevő derékvár kialakítása. A vár továbbépítése Mátyás király fiához, Corvin Jánoshoz köthető. Feltehetőleg az ő idejében (1482 és 1504 között) készültek el a belső vár lakóépületei. A derékvár nyugati sarkán az ötszögletű torony helyébe korszerűbb ágyútornyot emeltetett, a ma is álló rondellát. A gyulai vár a gótikus téglavár – építészet szép példája.
A kettős királyválasztás (1526) után a vár többször gazdát cserélt. 1552-ben a vár királyi vár lett. 1560-ban a török veszély hatására a király Kerecsényi Lászlót bízta meg a vár vezetésével és annak megerősítésével. A vár átalakításának tervrajzát Paolo Mirandola itáliai hadmérnök készítette el.
A 16. század a török fenyegetettség jegyében telt, ami további erődítési munkákat tett szükségessé. A várat megerősítették, kettős palánkkal vették körbe. A török ostromra végül 1566-ban került sor. A Pertev pasa vezette török seregekkel szemben a körülbelül kétezer védő hatvankét napig tartotta Gyulát, ami a törökökkel vívott harcokban kiemelkedő teljesítménynek számított. A védők folyamatos veszteségei és az ellátmány szűkössége miatt báró Kerecsényi László, várkapitány, augusztusban tárgyalásra kényszerült az ostromlókkal, s végül szeptember 2-án a szabad elvonulásért cserébe átadta az erősséget. A törökök azonban az egyezséget megszegve a védők egy részét legyilkolták, vagy – mint magát Kerecsényit is – fogságba vetették. 1566 után több mint egy évszázados török uralom köszöntött Gyulára, amely egy szandzsák székhelye lett. Ahhoz, hogy a vár jó állapotban maradt meg a következő századokra, jelentékeny módon hozzájárult az is, hogy a török hódítók az ostrom után helyreállították az épületet. A török építkezések alakították ki a„Huszártornyot”, amely ma az erőd részét képezi.
A vár visszafoglalására, Sigbert Heister császári hadvezér vezetésével, a felszabadító háborúk idején került sor. A hatékony ostromzár következtében a kiéheztetett védők 1694 telén ugyan feladták a várat, ám a kivonulás logisztikai okok miatt csak a következő év januárjában történt meg. A visszafoglalás után az erődítés védelmi szerepe csökkent.
A gyulai vár 1705-ben a Rákóczi-szabadságharcban kapott újra katonai funkciót, amikor Károlyi Sándor kurucai vették körbe, ám elfoglalni nem tudták. Gyulát nem sokkal később vásárlás útján Harruckern János György udvari tanácsos szerezte meg. Az utolsó sikertelen „ostromra” 1735-ben került sor a szerb határőrkapitány, Szegedinác Péró nevéhez kötött parasztlázadás során. Gyula vára később a Wenckheim és az Almásy családok birtokába került. A 19. század elején a palánkot és a bástyákat lebontották, a török háborúk egykori erősségét gazdasági célokra használták, cselédlakásként, majd romantikus természetes romként vált a kastélykert részévé.
Az 1848–49-es szabadságharc bukása után a vár az orosz csapatok ellenőrzése alá került. Az orosz fogságba esett honvédtisztek a kastély és a vár közötti részen tették le a fegyvereiket 1849. augusztus 22–23-án. A később Aradon vértanúságot szenvedett honvédtábornokok közül tízen váltak itt meg fegyvereiktől. Knezich Károly inkább eltörte szablyáját, mintsem hogy ép állapotban tegye le. A szabadságharc ezen ereklyéje ma a múzeum féltett kincse. Az egykor itt raboskodó aradiak emlékét a fegyverletétel helyén ma emlékpark őrzi.
A vár funkciója megváltozott….
Működött a várban levéltár, a vármegyeháza, majd gazdasági funkciót is betöltött. A várárkokat feltöltötték, védműveit lerombolták. A második világháborút követően megkezdődött az épület állagának megóvása és helyreállítása. A vár és a vármúzeum felújítása véglegesen 2005-ben fejeződött be.
A várban működik a Corvin János Múzeum állandó kiállítása, amely betekintést nyújt a vár életébe. A kápolna, a börtön, az éléstár, a kovácsműhely, a lakosztályok berendezési tárgyai hűen tükrözik Közép-Európa legépebben megmaradt sík vidéki, gótikus téglavárának egykori mindennapjait.
A gyulai vár mindenekelőtt műemléki szempontok miatt emelkedik ki a mai Magyarország területén található egykori erősségek közül, mint téglavár hazánkban egyedülálló építészeti értéket képvisel. E mellett elsősorban korábbi katonai funkciója és az 1848–49-es szabadságharc utáni eseményekben betöltött szerepe teszi történelmi emlékhellyé.
szerk.: Cseke Ibolya
Források:
*Vártúrák kalauza I. (1975)
*Kiss Gábor: Várak, várkastélyok, várhelyek Magyarországon
