SumidaGYÖNGYÖS PÁRTA
A magyar női viseletek legékesebb, kifejezetten díszítő funkciót ellátó fejfedője a párta, melynek ősiségét már honfoglalás kori leletek is bizonyítják. Idősebb és fiatalabb hölgyek egyaránt viselték, de a 17. századtól elsősorban az eladó sorban levő fiatal leányok legfontosabb ékességének számított, a tisztaság, szűziesség, ártatlanság jelképeként
melyet a lakodalomig hordtak.
A párta már a honfoglalás korában is tartozéka volt a női fejviseletnek. A 13-15. századi folytonosságát régészeti anyag bizonyítja.
A 15–18. századbeli leány karika- és előpárták, asszonyi kontypárták a nemesi női viseletben az európai diadém hatásának megfelelő formai változatokat mutatták.
A 17. századi adatok szerint a párta pl. a debreceni közrend leányainak ékessége is volt, paraszti divatja a 18. századtól ismert.
A 19. század derekán még pártában esküdött a debreceni menyasszony, de újabb leányfejdíszek, a homlokbársony, a pintli és a koszorú már a 20. század elején általában a párta örökébe léptek. A menyasszonyi fejdíszként használt koszorú sok helyen örökölte a párta nevét is.
Házasságkötés után féltve őrzött darab maradt, illetve a lánygyermeknek ajándékozták. A párta tájegységenként más-más formájú, szín összeállítású és alakú lehetett. Az egyébként más alföldi városokéhoz erősen hasonlító, azzal formailag és szín-összeállításban szinte egyező debreceni női viseletének egyetlen kiemelkedő eleme, a gyöngyös- bogláros párta, amelyhez hasonlóval nem találkozunk más régiókban.
A korai időszakban a párta díszítményei áttört mintájú veretek, korongok voltak ezüstlemezből, vagy bronzból, később a 16. századtól fémdrótos díszítés előzte meg a 17. században megjelenő gyöngy díszítést.
A debreceni leányok még a 19. század közepén is ezt a fejviseletet hordták férjhezmenetelükkor.
A vénlány élete végéig viselte: pártában maradt
A hajdan országosan elterjedt leány viseletdarab még napjainkban is használatos Kalotaszegen, ahol a református vallású településeken a leányok a konfirmáció után, az első úrvacsoravételkor vehették fel először, amely egyben a felnőtté válásuk jelképe.
Pártában mentek a túlvilágra a debreceni lányok
Debrecen – Minden valószínűség szerint hat kislány végső nyughelyévé vált a Nagytemplom mögötti Romkert. A csontok nagyjából a 15-16. század óta vannak a földben.
A debreceni Nagytemplom mögött található Emlékkert felújítása során a Déri Múzeum régészei több száz éves gyermeksírokat találtak. Számos kuriózum is előkerült az ásatások során. A megelőző régészeti munkálatok alkalmával a gyermeksírok és koporsószögek mellett ezüstpénzek is előkerültek.
A hat gyerekcsontváz vélhetően 500-600 éves lehet, s minden bizonnyal kislányok maradványaira bukkantak. Szabó László, a feltárás vezetője ezt azzal támasztotta alá, hogy a lányokat pártával a fejükön temették el, ami a későbbi időkben megszínezte a koponyájukat.
szer.: Cseke Ibolya
forrás: Magyar Néprajzi Lexikon
fotók: net
