A zalaszántói sztúpa

A zalaszántói sztúpa

A Zalaszántói sztúpa Európában az egyik legnagyobb ilyen buddhista létesítmény. Mielőtt ennek a z építménynek a leírását tárgyalnánk, néhány gondolatot kell szentelnünk annak, mi is az a buddhizmus és mi is az a sztúpa

A buddhizmus az öt világvallás egyike, filozófiai, illetve gyakorlatalapú világnézet és vallás, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte. Az i. e. 6. században jött létre Indiában, s elsősorban azoknak a körében terjedt, akik a hinduizmus által szentesített kasztrendszer ellen tiltakoztak.

Sajátos, hogy a 350-500 millióra tehető buddhizmust követők közül viszonylag a legkevesebben Indiában élnek, körülbelül 60 millióan.

A vallásalapítónak tartott, leendő Buddha, a Himálaja-hegyaljai sákja törzsszövetség fejedelmének sarja, i.e. 566 körül született. Egyesek szerint ez a vidék annak idején Nepálhoz tartozott, de mint annyi más hozzá kapcsolódó világi tény ez is vitatott. Családnevén Gautamának, saját nevén Sziddhárthának, később Sákjamuninak, a sákja törzs bölcsének hívták. Fiatalsága a pompa és az élvetegség jegyében telt, meg is házasodott, fiat is nemzett, mígnem felfigyelt az öregség, a betegség és a halál rejtélyére és ráébredt, hogy a szenvedésen túli világot is meg kell hódítania. 29 éves korában elhagyta Kapilavasztu városát, szépséges hitvesét és újszülött fiát – vándorszerzetes, otthona hagyott vezeklő lett.

Mivel remetesége előtt pazar kényelemben élt, az aszkézis idején pedig veszélyes önsanyargatásig vitte a gyakorlatokat, elhatározta, hogy egyiket sem fogja követni, hanem a középutat kell kipróbálnia. Rendszeres étkezéssel és tisztálkodással újraerősítette a testét. Tanulmányozta az összes szent iratot és mindenféle módszert kipróbált. Új meditációs gyakorlatba kezdett, amely a légzés és a testi funkciók, érzetek figyelésén alapult. Elméje tisztává és csendessé vált.

Remetetársai kezdetben, a böjtölés feladása miatt nem vették őt komolyan, azonban, mivel személyében volt valami sugárzó, meghallgatták tanításait, és végül örökre elkötelezettjeivé váltak.

Megvilágosodott tanítóként ismerték, aki igyekezett megosztani másokkal saját tapasztalatait, azzal a céllal, hogy megszabaduljanak a szenvedéstől, elérjék a nirvána állapotát, és kiléphessenek az újjászületés és szenvedés örökös körforgásából. A buddhizmusra hagyományosan úgy tekintenek, mint a megszabadulás útjára, melyet a valóság legvégső természetének megismerésén keresztül lehet elérni.

Mielőtt lezárnánk a buddhizmussal foglalkozó fejezetet, elengedhetetlen, hogy meg ne említsük,

1933-ban Kőrösi Csoma Sándor lett az első európai, akit Japánban bodhiszattvának nyilvánítottak. A bodhiszattvák olyan megvilágosodott lények, akik saját nirvánájukat elhalasztva az újjászületést választották azért, hogy az emberiséget szolgálják. Sírja buddhista zarándokhely lett.

Gautama Buddha a mai Kushinagar helyén hagyta el ezt a világot, amikor elérte a parinirvánát (a végső nirvána). A sztúpa (szanszkrit stūpa, halom) a buddhista építészet egyik jellegzetes alakja. Egyike a legrégebbi buddhista vallási építményeknek, kezdetben egyszerű földhalom volt, amelybe Buddha relikviáit temették. A legenda szerint Buddha halála után a testét elhamvasztották, és a hamvait nyolc sztúpába osztották szét. Az i. e. 3. században Asóka felnyittatta ezeket a sztúpákat, és a hamvakat szétosztotta több ezer sztúpában.

A buddhizmus terjedésével más ázsiai országok is átvették a sztúpát, de közben funkciója és kinézete megváltozott; ennek eredménye például a pagoda.

Egy sztúpa alapvetően az alábbi öt építőelemből áll:

egy négyszögletes alap

egy félgömb alakú boltozat

egy kúp alakú csúcs

egy sarló

egy korong

Mindegyik elemnek gazdag szimbolikája van, és megfelel az öt elem (föld, víz, tűz, levegő, űr) valamelyikének.

Magyarországon 2008 szeptembere óta összesen hét sztúpa található: ebből három publikus, négy pedig magánterületen helyezkedik el, és előzetes megbeszélés alapján látogatható.

A három nyilvánosan megtekinthető sztúpa a zalaszántói (ez a legnagyobb; Zala megye), a tari és a (legújabb) becskei (e két utóbbi Nógrád megyében); a további négy közül pedig kettő Budapesten, egy Budakeszin, egy pedig Bükkmogyorósd mellett, Úszón található (Borsod-Abaúj-Zemplén megye). (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Biri, Táncsicstelep. A tari emléksztúpa Kőrösi Csoma Sándor nevét viseli.

A Zalaszántói sztúpa Európában az egyik legnagyobb ilyen létesítmény. A szentély a Zalaszántó mellett található Kovácsi-hegyen, egy erdei tisztás közepén épült fel 1992-ben. Benne a történelmi Buddha földi maradványának néhány darabját őrzik, díszes tartóban lévő apró csontszilánkokat. A hófehér építmény 30 m magas és 24 m széles. A szentély belsejébe sem lehet bejutni, zárt építmény, s két szerzetes vigyázza. A sztúpa délkelet felé néz. A hegynek ezt a részét, amin a sztúpa áll, az Emberi Jogok Parkjának nevezik.

Bop Jon (eredeti nevén Dzsin Szú Lí) dél-koreai buddhista szerzetes 1990-ben elhatározta, hogy egy rendszerváltó országban felépít egy Buddha-szentélyt, amely majd a békét, boldogságot, megvilágosodást képviseli. Olyan helyszínt keresett, ahol a helyi lakosság is elfogadja egy ázsiából eredő vallás hagyományát. A Kovácsi-hegyen levő Világosvár nevű helyet Zalaszántó mellett találta meg.

Köszönhetően a dél-koreai, magyar és osztrák adományoknak, az építmény 1992. márciusa és szeptembere között, mintegy 40 millió forintból épült fel.

A sztúpa építése során növényi magvakat, vallási dokumentumokat, tibeti könyveket helyeztek az építmény talapzatába, majd 1992. szeptember 28-án helyezték el a sztúpa kupolája fölött kialakított üregben a történelmi Buddha földi maradványának néhány darabját, díszes tartóban lévő apró csontszilánkokat. Ezeket a csontokat Tibet kínai megszállása idején menekítették Indiába, a dalai láma száműzetésének helyére, ahonnan Svájcba kerültek egy buddhista iskolába. Az ereklye elhelyezésével a zalaszántói sztúpa szent zarándokhellyé vált. Európában ma csupán ez a szentély tartalmaz eredeti Buddha-ereklyét.

Az ügyes diplomáciának köszönhetően a sztúpát 1993. június 17-én személyesen a 14. Dalai Láma, Tendzin Gyaco avatta fel.

Az időjárás viszontagságai miatt a sztúpát 2007-ben felújították, ami miatt újra kellett szentelni.

Az alábbi részlet a sztúpán elhelyezett magyar nyelvű feliratból való, amely a létesítés szándékát örökíti meg:

„ Ez a Béke-sztúpa, amely a 316 méteres Zalaszántói hegyről néz a Balatonra, 30 m magas és 24 méter széles. Kívánjuk, hogy Európa legnagyobb sztúpája járuljon hozzá a világbékéhez!

Buddha tanításai, ereklyéi és egy 24 méteres életfa található a sztúpa belsejében. A Buddha-szobor Dél-Koreából származik.

A sztúpa Buddha szellemét, ugyanakkor bölcsességét, minden élőlényhez fűződő együtt-érzését és szeretetét is jelképezi. A béke, a boldogság és a megvilágosodás jelképe.

Sugározzon ez a Béke-sztúpa innét az Emberi Jogok Parkjából, mindent átható békeszerető gondolkodást az egész világba!”

Írta és szerkesztette: Pester Béla

forrás:

Gecse Gusztáv: Vallástörténet Univerzum könyvtár, 1980

Glasenapp: Az öt világvallás, Gondolat, 1993.

Mireisz László: a buddhizmus Magyarországon.

Net

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *