SumidaAz Egri CAMERA OBSCURA
Az 1776-ban készült, Hell Miksa által tervezett berendezés nem csak Magyarországon, hanem az egész világon ritkaságnak számít. Optikái segítségével a Eger városa és környéke vetíthető ki a besötétített terem közepén lévő asztalra.
De mi is az a Camera obscura?
A camera obscura (latin, jelentése: sötét kamra) vagy lyukkamera. Lencsetag nélküli optikai eszköz, mely a környezet vizuális leképezésére szolgál. Egy, minden oldalról fénytől védett doboz vagy szoba, melybe a fény egy apró lyukon keresztül hatol be. Ez a fény fordított állású képet rajzol ki a camera obscurán belül a lyukkal ellentétes oldalon.
Al-Hajszam arab tudós 997-ben Opticae Thesaurus című könyvében már írt a camera obscuráról. A reneszánsz korában sokakat foglalkoztatott ez a bárki által elkészíthető, egyszerű optikai eszköz, például Leonardo da Vincit is.
Ez volt a fényképezőgép őse, mely nagy hatással volt a fotográfia kialakulására és fejlődésére. A mai fényképezőgépek is a camera obscura működésén alapulnak. A fényképezés előtti időkben mint rajzolási segédeszközt és mint fizikai, csillagászati eszközt tartották számon.
Az egri camera obscura
Egerben a sok látnivaló mellett érdemes felkeresni a Líceumot is, ahol a csillagvizsgáló toronyban egy igazi tükrös szerkezetű camera obscurát is megcsodálhatunk.
Az Eszterházy Károly Egyetem egyik épülete a későbarokk copfstílusú Egri Líceum, amelyet gróf Eszterházy Károly (1725-1799) egyetemnek szánt. Keleti oldalán 53 méter magas csillagásztorony, az Egri Specula, ahol az ablakokat fekete vaspaletta fedi, 1776-ban nyitott meg a csillagvizsgáló, amit a kor modern eszközeivel rendezték be.
A múzeum nagytermén átlósan áthaladó márványcsíkon jeleníthető meg az egri csillagászati dél. A lépcsőkön feljebb haladva egy kicsi szobába, a Csillagász melegedőjébe pillanthatunk be, majd még feljebb haladva a teraszon pihenésképpen a kilátásban gyönyörködhetünk . A teraszon lévő építmény tetején látható egy kupola, melynek két oldalán hengeres formájú szerkezeteket helyeztek el. Az északi forgó hengerben levő tükör és lencse segítségével az alatta kialakított szinten kicsinyke besötétített szobában egy fehér asztalon megjelenik a város látképe.
.
A megjelenő kép minősége leginkább az időjárástól függ. Az optikák párásodása esetén a tárgyak képe életlenné válik, esetleg teljesen el is mosódhat. A kép élességét, – a zongoraszékhez hasonlóan emelhető és süllyeszthető – csavarmenetes lábú asztal forgatásával lehet állítani.
A camera obscura varázslatos dolog volt 1779-ben, és napjainkban is az. A készülék maga Edinburghból származik, az intézmény első csillagásza, Hell Miksa azért működtette ezt „városnéző eszközt”, hogy a város lakóit és látogatóit szórakoztassa.
Nagyon érdekes, különleges élmény,a gyerekeket sőt a felnőtteket is elvarázsolja ,sokan kipróbálják, hogy a kezüket az asztalra teszik, és így arra vetíti a kamera a mozgó autók és a gyanútlan gyalogosok képét.
Az ötletes technikai eszköz kisebb és hordozható változatát a rajz-és festőművészetben a pontos perspektíva felvázolásának segédleteként ma is alkalmazzák. Virágkorát a 18 században élte, amikor a tengerpartokon turisták százai szórakoztatására használták.
szerk.: Cseke Ibolya
forrás: Eszterházy Károly Egyetem hivatalos honlapja
