SumidaBánki Donát
Százhatvan évvel ezelőtt, 1859. június 6–án született a magyar technikai haladás kiemelkedő személyisége.
Bánki Donát (eredeti neve Lőwinger Donát, Bakonybánk, 1859. június 6. – Budapest, 1922. augusztus 1.) magyar gépészmérnök, feltaláló és egyetemi tanár. Korának egyik legnagyobb gépészmérnöke, a hidrogépek, kompresszorok és gőzturbinák szerkezettanának professzora.
Elemi és részben középiskolai tanulmányait magántanulóként végezte, apja (Löwinger Ignác) felügyelete mellett, és Pápán vizsgázott. Ezt követően a budapesti Főreálban fejezte be a középiskolai tanulmányait. A budapesti József Műegyetemen folytatott gépészmérnöki tanulmányokat és 1893. február 9-én szerez gépészmérnöki oklevelet. Nevét egyetemista korában, 1879-ben változtatta Löwingerről Bánkira – szülőföldjére utalóan.
Pályafutásának főbb állomásai:
1880-ban elnyerte a Műegyetem 100 Ft-os pályadíját egy gázmotorról írt dolgozatával.
1881-től 1882-ig konstruktőrként dolgozott a Magyar Királyi Államvasúti Gépgyárban.
1882-től 1899-ig konstruktőrként kezdve és főmérnökként befejezve a Ganz és Társa Vasöntő- és Gépgyárban. Itt nagy sikert ért el a gabonaelevátor megtervezésével és a Mechwart-eke áttervezésével.
1887-ben a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet az egyedi elgondolású dinamométeréért a Hollán-díj második fokozatával tüntette ki.
1888 és 1896 között dolgozott együtt Csonka Jánossal, amelynek eredményeképpen több közös találmányt jelentettek be.
1893-ban a gázmotorok elméletéért az Magyar Mérnök- és Építész-Egylet a Hollán-díj első fokozatával jutalmazta.
1893-ban készült az első Bánki-Csonka-féle benzinporlasztó, amely fél évvel megelőzte a Maybach karburátorának szabadalmi bejelentését.
1894-ben szabadalmaztatja az első nagynyomású robbanó motorját, amely a Bánki-motor nevet kapja, továbbá elkészít egy kéthengeres, vízhűtéses és függő szelepekkel ellátott motorkerékpárt.
1898-ban szabadalmaztatja a vízbefecskendezéses motorját.
1899-ben kinevezik a budapesti József Műegyetem II. Gépszerkezettani (Gépelemek és Emelőgépek) Tanszékének az élére, de már egy év múlva a III. Gépszerkezettani Tanszék (Hidraulika és Hidrogépek) vezetését veszi át. Az előadásai alapján több egyetemi jegyzetet is megjelentetnek a jövőben. A következő években több külföldi tanulmányúton is részt vesz és sok rangos előadáson publikál.
1901-ben foglalkozni kezd a gőzturbinák kérdéseivel.
1902-ben elkészül az első saját autója, amely első kerék meghajtású.
1909-ben egy új repülőgép-stabilizátort szabadalmaztat.
1911-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai közé választja.
1914-től 1916-ig a budapesti József Műegyetem Gépészmérnöki Osztály, – ma Kar -, dékánja.
1917-ben a Magyar Mérnök-és Építész-Egylet az “Energiaaátalakulások folyadékokban” című könyvét Cserháti-pályadíjjal és a legmagasabb kitüntetéssel, aranyéremmel jutalmazza. Továbbá ebben az évben ismertette az “Új vízturbina” című cikkben az új találmányát, a híressé vált Bánki-turbinát. Lényegében a Michell-turbina elvén működő, de egyszerűbb szerkezeti megoldásokkal elkészített turbina.
1918-ban tervet dolgozott ki a Vaskapu Vízerőmű megépítésére
1922-ben Budapesten, 63 éves korában elhunyt.
Sokrétű tevékenységének számtalan eredményéből most nem a közismert Csonka János tiszteletbeli mérnökkel szerkesztett porlasztót emelném ki, hanem egy másik, igen nagy hatású találmányát a Bánki turbinát.
Mi az a turbina?
Ismerkedjünk meg közelebbről is a vízturbinával. Ez egy forgó erőgép, amely a víz (praktikusan egy folyó) mozgási energáját munkává tudja alakítani. Főként ipari célokra használják, malmok, fűrészüzemek és elektromos energia előállítására is használható. Sokkal több előnye van, mint hátránya. Tiszta energia, nem szennyezi a levegőt, a víz utánpótlása is folyamatos – legalábbis egyelőre.
A legegyszerűbb turbinák két fő egységből állnak: állórész és forgórész. A forgórész egy tengely, amelyre turbinalapátokat rögzítenek. Az áramló közeg a lapátokra hatva fejt ki forgatónyomatékot.
A turbina abban különbözik a vízkeréktől (melynek hátránya a viszonylag nagy mérete volt), hogy a turbinán keresztülfolyó víz nem csak súlya által hajtja a járókereket, hanem a a lapátok között átáramló víz sebességének iránya is megváltozik. Ez további nyomatékot jelent Newton harmadik törvénye értelmében. Ennek köszönhetően a turbinát kisebb méretűre tervezhették.
Két fő típusát különböztetjük meg. Ezek a reakciós turbinák és a szabadsugár turbinák.
A Bánki-turbina az előbb említett kétfajta turbina ötvözete. Ezt a turbinát fúvókákkal és lapátokkal tervezte Bánki Donát. A járókerék közepe nyitott, a lapátok ívesek. Így a turbinán keresztülfolyó víz nemcsak saját súlya által hajtja a járókerekeket, hanem ahogy átáramlik a lapátok között, megváltoztatja irányát. Ezt a hatást egy fúvóka még jobban fokozza, így nagy sebességre gyorsítja a vizet a lapátok előtt. A turbina vezetőcsatornájának feladata, hogy a vízsugarat hegyesszögben a járókerék lapátjaira vezesse. A kétszeres átömlés azt jelenti, hogy a vízsugár először a járókerék belsejébe kerül és innen — egy második átömléssel — a szabadba.
A Bánki-turbina igazi jelentősége abban állt, hogy kifejezetten alkalmas volt a vízkerekek helyettesítésére. A vízkerék hátránya, hogy benne az energiaátalakulás hatásfoka általában rossz, nagy helyet foglal el, lassan forog.
Kezdetben a turbinák gyártására részvénytársaságot hoztak létre, később a Ganz-gyár folytatta a gyártást. 1928-ig 853 darab Bánki-turbinát gyártottak és helyeztek üzembe. Ezek a turbinák több évtizeden át képesek úgy dolgozni, hogy alig igényelnek nagyobb karbantartást. A turbina kis költségigényű, egyszerűen és olcsón üzemeltethető, javítása nem igényel nagy tudást vagy magas műszaki műveltséget.
A turbina alkalmazásának voltak káros hatásai is. A turbinák veszélyesek voltak a halakra és más, kisebb vízi élőlényekre. A hatalmas sodrás behúzta őket a turbina lapátjaihoz. Ma már lehetőségünk nyílt olyan turbina építésére, mely nem veszélyezteti a vízi élőlényeket, olyan berendezéseket építenek, melyek lehetővé teszik a halak fel és leúszását a vízlépcsőn keresztül.
A vízenergia átalakításához Bánki Donát 1916-ban szabadalmaztatott vízturbináját egy ENSZ tanulmány ma is ajánlja fejlődő országok számára, mint a megújuló energiaforrások alkalmazására való egyszerű felépítésű, olcsó eszközt.
“Bánki Donát a legnagyobbak közül való volt: a Siemensek, a Carnot-k, a Poncelet-k, a Grashof-ok fajtájából. Nevét ismerik és tisztelettel említik az összes művelt nemzetek gépészmérnökei … … A kép, melyet Bánkiról, mint emberről festünk, nem lenne teljes, ha ki nem emelnőnk azt a nagy szívjóságot, mely egész lényéből áradt, és amely megfogott és meghatott mindenkit, aki ismerte. A nagy tudós egyben a legjobb ember is volt. Mi sem állott tőle távolabb, mint a nagyképű póz. A nagyelméjű kutató férfiban, ki a tudományban a legnehezebb és legfogósabb problémákkal bírkózott, egy gyermek szeretetreméltósága és naivan meleg kedélye lakozott. Koporsójánál a tudományos világ meghajtotta lobogóját a nagy tudós előtt, barátainak és tanítványainak szemében pedig ott ragyog a könny, mely a páratlanul jó embert siratta.” /Sasvári Géza/
írta és szerkesztette: Pester Béla
forrás:
-Tatabányai Szakképzési Centrum
Bánki Donát – Péch Antal Szakgimnáziuma
-Nyíregyházi Szakképzési Centrum
Bánki Donát
Műszaki Középiskolája és Kollégiuma
– Óbudai Egyetem
