Szabadkőművesség Magyarországon

Az elmúlt háromszáz évben nem volt hazánkban olyan természeti, társadalmi katasztrófa, járvány, megmozdulás amelynek létrejöttébe ne keverték volna bele a szabadkőműveseket. Nyilvánvalóan közrejátszott ebben titokzatosságuk, az a homály és misztikum amit a kezdeti alapítók maguk köré építettek, de a legtöbb esetben az aktuális világi és egyházi hatalom olyan nagy hévvel fogott az üldözésükbe, amit a tevékenységük, hatásuk a folyamatokra egyáltalán nem indokolt. Természetesen ez átalakult idővel általános ellenszenvé olyanoknál is , aki életükben nem találkoztak szabadkőművessel.

Kik is voltak és mi is ez a szervezet?

Létezik egy szabadkőműves legendafüzér. A mese szerint a szabadkőművesség háromezer éves titkos szövetség, amelyet Salamon király alapított. Eredetileg az ő pecsétje volt az ötágú csillag. Illetve nem is igazán Salamon volt az első szabadkőműves, hanem kortársa, a jeruzsálemi Szentély szakszerű építését intéző föníciai király és “fővállalkozó”, Hirám. Hagyományát a középkori templomos lovagok folytatták, míg a francia uralkodó meg nem irigyelte kincseiket, és szét nem zúzta a rendet, a sztálini pereket előrevetítő módszerrel. A középkori katedrálisok építőinek szájhagyománya azonban őrizte a tant. A szabadság és a kőművesség összekapcsolása (freemason) a díszburkoláshoz használt, puhább kő vésővel-kalapáccsal történő faragását, szinte szobrászi megmunkálását jelenti a XIV. század óta. A középkori építész nem könyvekből, hanem az elődök tapasztalatából és a mesterek elbeszéléséből ismerte “a kő-művesség mesterségét és a geometria tudományát”.

A XVIII. század elején szabadelvű polgárok alakították meg az első modern “szabadkőműves” páholyt egy londoni fogadóban. Semmi ártó szándék nem vezette őket, célkitűzésük nem volt jobban körvonalazva, mintha egy asztaltársaság megállapodik abban, hogy „csinálni kéne már valamit, mert ez így nem mehet tovább”.

A szabadkőművesség misztikusságát ártatlan ceremóniáikkal maguk a tagok alapozták meg. A felvételi aktus titokzatossága, jelvényeik, titkos kézjeleik, stb a legtöbb esetben csupán külsőségek voltak.

Általában ma is tartják a régi céhek szokását: az inas, a legény és a mester a három fő fokozat. A főmester választott tisztség, az ország páholyainak vezetője a nagymester.

A szabadkőművesek – elvben – nem tettek különbséget a jelentkezők vallási hovatartozása, sőt, bőrszíne szerint, és ez a XVIII-XIX. században még ritkaság volt. De sohasem volt egységes szabadkőműves világkormány, saját politika. Illetve annyiféle irány volt… Kétségtelen, hogy három kontinensen is egykori szabadkőművesek lettek a működésükkel országuk, vagy épp világrészük sorsát alakító politikusok: II. Nagy Frigyes porosz király és Giuseppe Garibaldi; Kemal Atatürk, a modern Törökország atyja; Simon Bolivar, a dél-amerikai függetlenség apostola; az észak-amerikai államszövetséget létrehozó Benjamin Franklin és George Washington.

Alighanem Jan Amos Komensky, vagyis Comenius – a modern pedagógia cseh megalapozója, aki Sárospatakon is tanított, jelezte először 1641-ben, hogy a szabad Angliában (az első polgári forradalom után, az igazi újkor hajnalán) ideje volna létrehozni a Fény társulatát (Collegium Jucis), és e törekvés bújt meg a tudománypártoló angol akadémia, a Royal Society megalapítása mögött. A kollegialitást keresők továbbra is úriemberek voltak, nem kétkezi kőművesek, csak jelvényként használták a kötényt, kőműveskalapácsot, körzőt, vonalzót, mérőónt, derékszögű “vinklit”.

Pálóczi Horváth Ádám, jeles írónk és népdalgyűjtőnk titkos szabadkőműves álnevén Arión 1812 táján úgy vélte, már Ádám, Noé, Ábrahám, Mózes, továbbá Prométheusz, Keresztelő Szent János és Aquinói Szent Tamás is “vakolt” egykoron. Ez a szabadkőműves tevékenység titkos neve. A titokzatos társaság frivolabb lelkületű leírói szerint az esetek többségében ezen a vakoláson kellemes vacsorát és intelligens csevegést kell érteni.

Az igazi szabadkőművesek kerülték a fecsegést. Nem utolsósorban azért, mert a XVIII. századi hatalom még sok tekintetben középkori volt, az egyház és a nemesség tekintélyére épült. Ez volt az eredeti két “rend”, s hozzájuk kezdett felnőni a “harmadik rend”, a polgároké. Az egyháziaknak megszerzett, a nemességnek született és kivívott rangjuk biztosította a jogokat. A polgároknak úgy kellett megvásárolniuk, városlakóként, tudósként valamilyen felmutatható eredménnyel kellett biztosítaniuk jogállásukat.

A hagyományos tekintély helyett az újító észre támaszkodtak, és nagy részük volt abban, hogy a ráció, az elme vizsgálódásának fénye elvezetett egy nevezetes mondáshoz. Ahhoz, hogy a valaha semmit sem jelentő “harmadik rend” nemsokára minden lesz. A XVIII. században nem volt tanácsos e gondolatokkal nagyon hivalkodni. Még ott sem, ahol maga az uralkodó, például Lotharingiai Ferenc német-római császár maga is páholytag volt. Az uralkodó felesége (mint például a mi derék Mária Teréziánk, a tényleges hatalom birtokosa) ettől még üldöztethette a páholyokat.

Ki tudja miért, számos nagy muzsikus lett szabadkőműves. Így Beethoven. Berlioz, Brahms. Gershwin. Haydn. Liszt, Meyerbeer, Mozart. Paganini. Schubert, Sibelius vagy Verdi. A szabadkőművességben annyi irányzat és elvrendszer él, amennyire ezeknek az embereknek a muzsikája különbözik egymástól.

Az első szabadkőműves-páholy a Magyar Királyságban Brassóban alakult meg, 1749-ben. Ezt gyorsan követte a többi. A páholyok többnyire latin vagy német nyelven, illetőleg német vagy lengyel fennhatóság alatt működtek. Ebben az időben bécsi páholyokban is dolgoztak magyarok. Különös jelentősége van a Mária Terézia udvarában szolgáló testőríróknak, így például Barcsay Ábrahámnak, Orczy Lőrincnek, vagy Báróczi Sándornak, akinek a nevéhez fűződik az első nagyobb terjedelmű magyar szabadkőműves nyelvemlék.

A magyar jakobinus mozgalom – nem saját elnevezésük , kezdetben gúnyként ragasztották rájuk – I. Ferenc abszolutista törekvéseinek hatására 1794-ben a Magyar Királyságban szerveződött titkos mozgalom volt. A tényleges társadalmi támogatottsággal nem rendelkező, Martinovics Ignác vezetése alatt zajló szervezkedés rövid életűnek bizonyult, pár hónapos fennállását követően közel félszáz tagját letartóztatták, s hét vezetőjüket 1795 kora nyarán Budán, a Generális-kaszálón kivégezték. Martinovics Ignác, aki a korabeli bécsi titkosszolgálattal együttműködő hivatalnokból lett a mozgalom vezetője, maga is szabadkőműves volt. Ugyancsak a titkos társaságnak voltak tagjai: Hajnóczi József jogtudós, Szentmarjai Ferenc, Laczkovics János, Sigray Jakab, a kivégzettek közül öten.

Nem véletlen, hogy a kezdeti lagymatag ellenőrzést követően a szabadkőműves páholyok működését megtiltották és a bennük való részvételt keményen megtorolták hiszen a hatalom az ellenségét látta minden progresszív szervezkedésben.

Kevésbé prominens tagja volt a mozgalomnak Kazinczy Ferenc ugyancsak szabadkőműves– aki királyi kegyelemmel szabadult 1801. június 28-án -, ezt követően Széphalomra visszavonulva vetette bele magát a nyelvújításba.

Érdekes, hogy a királyi hatalom ezt a mozgalmat kevésbé tartotta magára veszélyesnek, pedig a céljai között a szókincs bővítése, az idegen szavak helyettesítése, a stílusújítás és az egységes nyelv megteremtése, az egyszerűsítés és az új szavak létrehozása, mellett volt egy nem kevésbé titkolt szándék is: hamar központi kérdéssé vált a nyelv jogainak helyreállítása, államnyelvvé tétele, egyenjogúságának biztosítása a művelődésben és a közéletben.

A mozgalommal párhuzamosan, közel egyidőben mások a művelődés és tudásfejlesztés fizikai megvalósítását célozták meg, mint például 1802-ben gróf Széchényi Ferenc engedélyért fordult I. Ferenc császárhoz, hogy Magyarországra vonatkozó gazdag nagycenki gyűjteményét a nemzetnek ajándékozhassa. Az uralkodó hozzájárulását adta, így ezt a dátumot tekinthetjük a Magyar Nemzeti Múzeum alapítási évének. A gyűjtemény ekkor kb 15.000 darabból állt. Ezek a tárgyak képezték a Nemzeti Múzeum első gyűjteményét, amely Európa harmadik ilyen jellegű nemzeti intézménye lett. A gróf horribile dictu(!), ugyancsak szabadkőműves páholytag volt és végezte ezt a „nemzetrontó tevékenységét”.

A szabadkőművesség igencsak tág fogalom. Azt mindenesetre illik tudni, hogy például az említett Kazinczy Ferenc mellett, Aranka György (Erdélyország Kazinczyja), Kossuth Lajos vagy Ady Endre páholytag volt, őket pedig nehéz volna kirekeszteni a nemzetből. Móra Ferenc gyönyörű és igaz publicisztikai írásai a szabadkőműves irányultságú Világban jelentek meg. Ilyen értelemben a magyar szabadkőművesség nem volt nemzetietlen. Sőt. A pezsgő, polgári szellemű Nagyvárad (a “Pece-parti Párizs”) páholyát László királyról nevezték el. Annak ellenére, hogy a Szent László neve alatt tömörülő nagyváradi polgárság kicsit “el volt sózva”, ahogy Ady jegyezte meg egyszer (arra a nevezetes mondásra célozva, hogy a zsidó elem olyan szükséges összetevő egy országban, mint az ételben a só).

Az is bizonyos, hogy a többnyire gazdag vagy módos emberekből verbuválódó szabadkőművesség a gyakorlati életben szociális, szegénypárti volt. Ingyentej-akcióktól (ez volt a szegényeket sújtó angolkór egyik akkori gyógyszere) a kölcsönkönyvtárakig számtalan jótékony célú vállalkozásban volt “szabadkőműves pénz” 1900 táján.

A szabadkőművesek legnagyobb titka az, hogy nincsenek titkaik. A polgári átalakulás végrehajtói voltak, de szerették a feudalizmus szertarásait is.

Elég bajuk volt abból. hogy azt hitték és hiszik róluk: vannak titkaik! 1920. május 18-án a magyar belügyminiszter betiltotta a páholyokat. 1925-ben az olasz fasiszta párt vezetői ünnepélyesen elítéltek mindenféle szabadkőművességet (bár korábban még maga Mussolini is kérte felvételét az egyik páholyba). A spanyol Primo de Rivera diktatúrája 1928-bar szüntette meg a páholyok működését.

XI. Pius pápa enciklikában szögezte le, hogy “a szabadkőművesek és szocialisták” az egyház legfőbb ellenségei.

A szocialisták viszont mind az 1919-es Magyarországon, mind a 1922-es Szovjet-oroszországban úgy látták, a szabadkőművesek legalább annyira az ő ellenségeik is. Az 1933 utáni Németország titkos zsidó intézményhálózatnak látta a páholyokat, annak ellenére, hogy ezek többsége porosz nacionalista alapon állt… A németek által megszállt Franciaországban maga a párizsi Bibliothéque Nationale történész igazgatója állította össze 170 000. szabadkőművességgel gyanúsítható személy névsorát, mondván, hogy másfél évszázaddal korábbi őseik felelősek az amerikai és a francia forradalomért, a tekintélyek uralmának megbontásáért.

1949-ben a Magyar Dolgozók Pártjának Belügyminisztériuma tette rá kezét (ha nem is ..öklét”, az ÁVH-t) a Podmaniczky utcai páholyházra. Ez lett a Külföldieket Ellenőrző Országos Hivatal. Ma nincs betiltva a mozgalom, de a páholyház ma sem páholyház.

1989-ben Rendületlenül címmel megjelent egy vastag antológia a magyar hazafiság válogatott verseivel, amelyet Benedek István író és orvos, felvilágosodás-kutató és tudománytörténész, lélekbúvár és publicista állított össze. A szabadkőműves író, Benedek Elek unokája, Benedek Marcell irodalomtörténész fia. A cím nem csupán Vörösmarty Mihály Szózatára utal“Rendületlenül” ezt a szót súgta társai fülébe a Rákosi-korszakban is betiltott (“elaltatott”) magyar szabadkőművesek Nagymestere, Benedek Marcell titkos örökségeként. Benedek István annak idején nem látta biztosíthatónak a mozgalom újjáélesztését a rendszerváltozás utáni Magyarországon. Antall József közeli barátja volt, lelkesedett a változásokért, de azt tartotta, nincs tíz feddhetetlen, igaz lelkű férfiú a magyar állam tízmillió lakosa között; márpedig egy páholy alapításához erre volna szükség.

Akit nem sikerült meggyőznöm a magyarországi szabadkőművesség progresszív voltáról, annak figyelmébe ajánlom a Magyar Katolikus Lexikont, annak „szabadkőművesség” címszava IV.A és V.A fejezetei felsorolják hazánk egykori szabadkőműveseit.

Döntse el mindenki maga, mennyire voltak ártói a nemzetnek, vagy mennyire voltak elkötelezettjei a haza és haladás jelszavának.

Köszönöm mindazok szíves figyelmét akik végigolvasták.

írta és szerkesztette: Pester Béla

forrás:

fenyerosseg_-_az_illuminatusok_rendje-

-szabadkomuvesek-illuminatusok-titkos-tarsasag-hitler-keresztenyseg-papa-rejtely

itt-a-lista-ok-az-illuminatusok-tagjai-leleplezo-fotokkal

meglepetes.hu/ezoteria/2017/08/10/titkos-tarsasagok-titkos-tanai/

szabadkomuves.hu/ Kazinczy üzenete

hu.wikipedia.org

Magyar Katolikus Lexikon