Sárospatak vára

Sárospatak vára

Magyarország egyik leghíresebb vára, a sárospataki Rákóczi-vár hazánk legnagyszerűbb késő reneszánsz műemlékei közé tartozik, egyben az ország legjelentősebb Rákóczi kultuszhelye.

A vár története

Sárospatak területe a 11.században királyi birtok (szálláshely),

Bodrog átkelőhelyénél kialakult település – akkor még Patak

néven – pedig a környező erdőbirtokok központja volt.

Patak korai várának építéséről több feltételezés is felmerült.

Azonban az 1262-ben Patak néven említett vár nem a Rákóczi-vár, akkor már állt részeire vonatkozott, hanem a Sátoraljaújhely melletti Várhegy várat nevezték akkor így.

Perényi Péter főispán tulajdonába azután került a birtok miután a Pálóczi-család utolsó tagja a mohácsi csatamezőn életét vesztette.

Perényi 1530-as években kezdte el építtetni az erődítményt, Először a ma is látható, legrégebbi rész a Vörös-torony készült el, majd szépen körbeépítették a lakópalota szárnyaival.

I. Rákóczi György 1616-ban lett a birtok új földesura, miután feleségül vette Lorántffy Zsuzsannát, innentől kezdve élte az épület a fénykorát, itt rendezte be a család udvartartását, innen irányították szépen gyarapodó birtokaikat. A Rákócziak idején a XVII. században nagyszabású építkezések folytak az akkoriban divatos reneszánsz formavilág jegyei szerint. 1646-ban készült el például a belső udvaron látható gyönyörű Lorántffy-loggia, a magyar reneszánsz építészet kiemelkedő alkotása.

Az erős erődítményt a törökök nem is háborgatták, csak a XVII. század végén a kuruc mozgalmak idején érte el a várat a csatazaj. 1708-ban falai közt tartották a Rákóczi-szabadságharc híres utolsó, jobbágyfelszabadító országgyűlését.

A kuruc szabadságharc után osztrák tulajdonosai a belsővárból kényelmes lakhatást biztosító főúri palotát varázsoltak, míg a külsővár részben felrobbantott ágyúbástyáit a környékbeli lakosság hordta el, hogy köveiből lakóházakat emelhessen.

Az 1960-as években történt meg a vár teljes renoválása, azóta a környék egyik meghatározó turisztikai látványossága a pataki vár.

A vár leírása és látogatása

A hangulatos folyóparti Várkertből lépünk a belső vár udvarára, figyelmünket először a komor vártorony és a mellette lévő légiesen könnyed reneszánsz Lorántffy-loggia ragadja meg.

A várkastély magva, és egyben legrégebbi része a közel négyzetes alaprajzú, ötszintes Vörös-torony. Legalsó szintjének falai keskeny lőrésekkel áttörtek, kapuját gazdagon díszített reneszánsz faragványok ékesítik, a homlokzatokat pedig domborműves oromzatú ablakok törik át. A torony bejárati szintjén konyha, sáfárház, kancellária, kincstár és levéltár helyezkedett el.

A torony védelmi jellegét érzékeltetik a harmadik és negyedik szint között a homlokzatok mögött húzódó védőfolyosók és az ezekből nyíló lőrések. A torony termeiben Rákóczi korabeli bútorokat, és gyönyörű reneszánsz ajtó és ablakkereteket csodálhatunk meg. A negyedik szinten látható nagy terem, a lovagterem különösen szép reneszánsz faragványairól és a XVI. századi ornamentális falfestéséről híres.

Délről csatlakozik hozzá I. Rákóczi György hajdani, gyönyörű török fali csempékkel burkolt fogadószobája. A torony tetején létesített kilátóteraszról csodálatos kilátás nyílik a Bodrogra, a városra, és jól áttekinthető az egész vár alaprajza.

A Vörös-torony csak csoportosan, idegenvezetővel látogatható!

A Vörös-toronyhoz nyugat, illetve észak felől csatlakozik a rombusz alaprajzú, sarkain kiugró bástyákkal erődített, a várostól árokkal elválasztott várkastély, az egykori belső vár. Az udvar legértékesebb része a keleti szárnyat és a tornyot összekötő oszlopos-árkádos lépcső és a loggia, melyet Lorántffy Zsuzsanna építtetett (Lorántffy-loggia).

A vár másik szárnyában találjuk a szabadon látogatható Rákócziak dicső kora c. állandó kiállítást, amely a Rákóczi család történetét mutatja be, különös hangsúlyt fektetve II. Rákóczi Ferenc fejedelem életére és a szabadságharc eseményeire. A jól átgondolt kiállításon a korhű bútorokon, ruhákon kívül olyan érdekességeket is találunk, mint a fejedelem gyerekkori ábécés könyve, rodostói trónusának másolata, vagy a saját kezével faragott gyertyatartók.

Az északkeleti sarokbástya szegletén, az emeleten a XVII. századi “Sub-Rosa erkély” ugrik ki. Nevét a kerek erkélyszobácska festett boltozatának zárókövét díszítő stilizált rózsáról kapta. A már barokkba hajló reneszánsz motívumokkal díszített szobában tartották a Wesselényi-féle összeesküvés titkos tárgyalásait, I. Rákóczi Ferenc, Nádasdy Ferenc, Zrínyi Péter, Frangepán Ferenc részvételével.

A várkastélyt árok választja el a várkerttől, a külső várfalra is ki lehet menni, ahonnan fantasztikus a kilátás a Bodrog partjára és a várépületre.

Ágyúöntő műhely

1631-től 1648-ig működött a sárospataki vár külső udvarán I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ágyúöntő műhelye. Mintegy 80 ágyúcsövet öntöttek itt, az évszázadok alatt romossá vált épület teljesen eltűnt a XX. századra. A 2006-ban megkezdődött régészeti feltárás után az erdeti alapfalakra építették rá a modern épületet, tökéletesen rekonstruálva az egykori ágyúöntő tevékenységeket.

Az ipartörténetileg különleges kiállításon az ágyúöntés folyamatait láthatjuk az öntőminta elkészítésétől az öntésen át a kész ágyú csövekig. Láthatjuk a régészeti ásatás során előkerült leleteket, az ágyúöntő műhely eredeti részleteit, illetve a rekonstrukcióval kiegészített elemeit, a munkafolyamatokat megelevenítő berendezési tárgyakig.

Olaszbástya kazamata

A Vörös-torony külső védelmi rendszerének fontos része volt az Olaszbástya. A nagyméretű lőrésekkel tagolt ágyúteremben különböző méretű szakállas puskák másolatai, kerekes agyra (lafettára) szerelt lövegek másolatai, kőből faragott ágyúgolyók láthatók. A keleti folyosóág egyik fülkéjében várbeli katonák mindennapjaiból vett jelenet kapott helyet.

szerk.: Cseke Ibolya

forrás:

*rakoczimuzeum.hu

*A múzeum honlapja: www. spatak. hu

fotók:

Brunner Attila

Balla Béla

Kontiki – Indafotó, CC BY-SA 2.5 hu, curid=16797034

Balla Béla

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *