SumidaSZEGEDI NAPSUGARAS HÁZAK
A nap már jóval korábban, az ősidők óta fontos díszítő eleme volt az embereknek. A jelképben az ősi napimádat és a természettel szoros kapcsolat is mind benne van. Az emberek életét alapvetően meghatározta a napfény, a napszakok, a nap éltető ereje.
A barokk templomokban előszeretettel használták a napot, a napsugarat a freskókon, díszítéseken. De kapcsolódik a minta a Szentháromság jelképéhez is, mely mutatja, hogy az itt lakók hisznek abban, hogy Isten mindent lát és megóv a bajtól.
A szegedi napsugaras házak története is messzire nyúlik vissza. Már a 18. század vége felé elterjedt díszítőelem volt a fából faragott, díszes oromzat. Biztos nem véletlen, hogy pont a Napfény Városában lett ennyire népszerű ez a díszítés.
Sajnos a nagy árvíz előtt épült napsugaras házak mind a víz áldozatai lettek.
A Nagy Tiszai Árvíz következménye:
Az 1879-es nagy árvíz alapjaiban változtatta meg Szegedet, benne az Alsóvárost is. A víz annyira pusztító volt, hogy szinte a teljes települést lakhatatlanná tette.
Szeged újjáépítését Lechner Lajos vezette. Ő volt az, aki körzővel és vonalzóval kialakította a körutakat és sugárutakat, meghatározta a középületek és lakóházak helyét. (Szeged ma is utcaneveiben őrzi azokat a városokat, amelyek anyagilag is segítették az újjáépítést.)
A belvárosi utak, házak mellett a külváros falusias részét is teljesen újjá kellett építeni. A gyorsabb és hatékonyabb építkezéshez pedig „típusterveket” készítettek. Mindenki a saját lehetőségei, igényei szerint tudott választani a négy féle tervtípus több al -variációja közül.
Egy komplett kézikönyv tartalmazta az építéshez szükséges rajzokat, a hozzávalók listáját, az ajánlott építési módot és a költségvetést is. Sőt, az egységes arculathoz a díszítőelemeket is megtervezték, de igyekeztek meríteni a hagyományokból.
Így került a nyeregtetős házak oromzatára, a kapukra, kerítésekre, de még a sírkövekre is a napsugaras motívum. A lakók pedig tisztelve a Szentháromságot, bíztak abban, hogy a jelkép megóvja őket a betegségektől, az átkoktól, a bajtól.
A fából készült háromszög alakú felületek közepén általában egy padláslyuk van, amely a szemet ábrázolja (Istenszöm) és ebből indulnak ki a napsugarak. Korábban ezeket színesre festették.
A szem alatti részt a nagyobb házaknál általában 7 részre osztott betét zárja, míg a kisebbeknél általában 4 részes. Az oromzatot egy csipkés esővető deszkával szegélyezték, melyből tudni lehetett, hogy ki készítette. Ennek mintázata ugyanis a mesterek „névjegye” volt.
Sajnos később ez a népi építészeti elem kezdett kikopni, a szegények a fa drágulása miatt inkább téglából építették meg az oromzatot. Ráadásul az idő múlásával egyre több házat lebontottak, vagy újjáépítettek, és a régi szép fadíszítések egyre inkább eltűntek.
A még ma is meglévő épületek közül többet műemlékké nyilvánítottak. A Tájház környékén a Nyíl, a Pásztor és a Tabán utcában is látható több szépen karbantartott napsugaras ház.
A világban…
A legtöbb napsugaras ház Szegeden, az Alsóvárosban található. De innen elterjedt a környező tanyavilágban is, eljutott a Délvidékre, a Tisza-mentére és Bácskába is. Találhatók hasonlók még Eurázsiában, Kaukázusban és Szibériában.
szerk.: Cseke Ibolya
forrás:
*napsugarashaz.hu
*délmagyar.hu
*Nemzeti értéktár
