SumidaZamárdi avarkori temető
Balaton déli partján, a Tihanyi félszigettel átellenben fekvő avar kori temető hatalmas méretű kb. 400 m x 200 m, amelynek eddig körülbelül a felét, azaz 2365 sírját tárták fel. (kb. 25.000 m2-nyi területet).
A temetőt úgy kell elképzelni, hogy kisebb csoportok egy területen elkezdték saját közösségüket temetni és ahogy egyre több sírt ástak meg, ezek a sírhelyek összenőttek.
A 6. századtól egészen a 8. századik használták a temetőt, főként avarkori objektumok kerültek elő. De bronzkori és kelta sírokat is rejtett a föld. Utóbbi népcsoport hamvasztásos és csontvázas sírjait is feltárták. A koporsókban pedig disznómaradványokat is találtak. A kelták a túlvilági jólét reményében tettek állati fejet, csontokat a sírba.
Az avarkori sírok esetében cölöpöket vertek le a sírok oldalán, ezen egy koporsófedő található. A koporsók egy része lábakon állt, vaspántokkal merevítették össze és tetejére lemezből kivágott keresztet helyeztek, ami óvó–védő szerepet töltött be, nem a keresztény ideológiával függött össze.
A sírokban késeket, ollókat, orsógombokat, növényi daraboló eszközöket és övcsatokat is találtak.
Előkerült néhány vas szék, ami a mai horgász székhez hasonló, csak vasból kovácsolással készültek és arany, ritkább esetben ezüst díszítések vannak rajtuk. Ezek a székek unikális darabok és számtalan kiállításon láthatóak voltak már.
Az avar temető eddig feltárt sírjait a történelem során sajnos 100 %-ban kifosztották, ennek ellenére a sírrablók által meghagyott leletanyag csodálatos gazdagságot és sokszínűséget mutat. A leletek összetétele, minősége rangos közösségre utal, és a 7. századi Európa anyagi műveltsége tükröződik belőle: bizánci, itáliai tárgyak: üvegedények, bronz tál és bronz kancsó, országaiból és nyugati típusú övveretek.
Az avarok hittek a halál utáni életben. Halottaikat illő módon – azaz a közösségben betöltött szerepüknek, rangjuknak megfelelően – felkészítették a hosszú útra. A díszövét felkötötték, fegyvereit s egyéb készségeit mellé helyezték. A díszöv a sztyeppéi lovas népek rangjelző szimbóluma.
A zamárdi közösség gazdagságára utal, hogy közel 100 harcost temettek el lovával együtt. A korai és kései temetkezések esetében azonos a lovas temetkezések rítusa. A gazdát Ny-K-i tájolású sírgödörbe temették, lovát pedig a halott lábához, vele egy vonalban, külön sírgödörbe. A lóváz lerogyasztott helyzetben, felszerszámozva nyugszik. Szájában általában ott a zabla , a vázmaradványon a kantár és a. farhám díszei, koponyája mellett a lándzsa, amellyel ledöfték. Az avar harcmodor fontos kelléke, a kengyel a váz két oldalán található. A nyerget is sírba helyezhették, de ennek csak akkor maradt meg a nyoma ha a fanyerget csont vagy fémborítás díszítette. A korai lószerszámdíszek vékony ezüst lemezből készültek, belsejüket ólommal töltötték ki.
A női viselet fontos elemei voltak a színes gyöngynyakékek. Színpompás gyöngysoraik magas fokú esztétikai érzékről tanúskodnak. A korai korszak dudoros, szemes gyöngyei iparművészeti remekek. A zamárdi temetőben gyakori viseleti darab a bronz huzalból készült nyakperec, rajta gyakran kis henger alakú tokkal, bullával. Nem ritka a különböző tárgyak amulettként való viselése, pl. nyakláncon átfúrt római bronz érme, vagy bőrszíjon bronz fibula.
A karperec a kora avar sírokban ritkább, a későavaroknál gyakrabban előforduló ékszer. Előfordul zárt, csuklós szerkezetű, lemezes karperec. A női sírok jellegzetes leletei a vaskulcsok, csont tűtartók, (néha vasból vagy bronzból készült tűtartók), az orsógombok, és kétnyelű vas vágószerszám.
Női és leányka sírokban előfordul öntött bronz csörgő is, gyakran emberarc ábrázolással.
A női sírok fülbevalói idővel egyre nagyobban, aranyat az ezüst váltja fel, később bronzból készülnek.
Az 1980-tól 1997-ig tartó feltárásokat a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága 1,2 M Ft-tal, Zamárdi Önkormányzata 8 M Ft-tal támogatta. A temető még feltáratlan részeit a teljes mértékű régészeti védettség talán megőrzi az utókor számára.
szerk.: Cseke Ibolya
forrás:
*somogyiertekek .hu/oroksegunk-somogyorszag-kincse /dijazottak/zamardi-avar-kori-temeto. html
*Somogy megyei értéktár
